Reuters poll: csúszó euró bevezetés, hol lesz a paritás?

A márciusi felmérésben 12 elemző előrejelzéseinek eloszlása azt mutatja: a piac már egyenlő esélyt ad annak, hogy 2010-re vagy 2009-re tolódik az euró hazai bevezetése. Öt elemző várt 2009-et, öt 2010-et, két elemző szerint pedig mindkét dátum egyformán elképzelhetőnek tartotta.

Már egy hónappal ezelőtt is voltak 2010-es jóslatok, de a konszenzus 2009 volt. Egy évvel ezelőtt 2008 volt az előrejelzés, két éve pedig 2007 körül szóródtak a várakozások. Az utóbbi két évben tehát körülbelül három évet tolódott el az euró bevezetésének várt dátuma.

Az elemzők szerint ennek megfelelően a kormány a jövő hónapban várhatóan 2009-re vagy 2010-re változtatja a 2008-as céldátumot, de voltak olyan vélemények is, hogy az új cél nem egy év lesz, hanem egy időszak : vélhetően 2008-2010, vagy 2009-2010.

A legtöbb elemző csak 2005-re várja az euró előszobájába, az Európai Unió ERM-II. árfolyamrendszerébe való belépést, miután Draskovics Tibor pénzügyminiszter a közelmúltban azt nyilatkozta: Magyarorsság nem rohan az ERM-be, de nem is akar tovább várni 2005-nél.

A főként hazai elemzők konszenzusa szerint a forint új középparitását az ERM-II-ben 262.50-nél fogják meghatározni az euró ellen, tehát a jelenlegi 282.36-nál jóval erősebb szinten. A külföldi elemzők konszenzusa a múlt hónapban 280 volt.

Draskovics Tibor a Reutersnek nemrégiben azt nyilatkozta, hogy a hazai elemzők 262 körüli konszenzusa közelebb lehet a valósághoz, mint a külföldiek prognosztizálta 280-as szint.

Az euró várt csúszását az okozhatja, hogy a gazdaság a tervezettnél lassabban halad a bevezetés "maastrichti" kritériumainak teljesítése felé.

A kritériumok szerint a 2008-as euróhoz 2006-ra - ami választási év - a GDP három százaléka alá kellene csökkenteni az államháztartás hiányát a 2004-re meg-
célzott 4.6 százalékról és kb. három százalék alá az inflációt a februárban mért 7.1-ről.

Ezzel szemben az elemzők szerint az államháztartás hiánya már idén is 0.3 százalékponttal túllövi a célt és a jövő év végén is négy százalék körül lesz. Távol került az inflációs kritérium teljesitése is: a 2005 decemberi konszenzus 15 bázisponttal emelkedett, 4.55 százalékra. Két hónappal ezelőtt még 4.3 százalék volt, és már ez is meghaladta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) négy százalékos célját.

A gazdaság élénkülésének jelei ugyan előrejelzéseik javítására késztették az elemzőket, ez a változás azonban a szakértők szerint nem elég gyors ahhoz, hogy a nemrégiben felfelé módosított deficitcél eléréséhez segítse a kormányt.

Az elemzői konszenzus 0.2 százalékponttal emelkedett a 2004-ben és 2005-ben várt gazdasági növekedésre (3.3 illetve 3.8 százalékra), miközben némileg javultak az ipari termelés növekedésre vonatkozó előrejelzések is. A 2004-es dinamika azonban még mindig elmarad a kormányzat által remélt 3.5 százaléktól, tehát a vártnál kevésbé segíti a költségvetési bevételeket.