Gondolatok Kökény Mihály prezentációjáról

Pénzcentrum

2004. március 18. 11:54

Tegnap a kormányülést követően prezentációt tartott Kökény Mihály egészségügyi miniszter. Ezen prezentáció amellett, hogy több valós problémára is rávilágít összefüggésrendszerében erősen inkonzisztens bizonyos pontokon. Ezeket ismertetjük röviden.

A gyógyszerárak két esetben emelkedhetnek Magyarországon:
(1) ártárgyalásokat követően, az OEP által jóváhagyott szinten. Ezen termékek esetében 1990 eleje óta 1, azaz egy évben következett be az inflációt minimálisan meghaladó áremelkedés (emlékeink szerint ez 1995, vagy 1994 volt). Minden más évben reál értéken csökkent a gyógyszerek termelői ára. Ez tény.

(2) szabadáras, nem támogatott termékek körében mint minden egyéb áru esetében piaci verseny határozza meg az áremelést. A gyógyszergyártó nem önmaga ellensége, így nem fogja termékeit a piac által el nem fogadott mértékben emelni. (A versenypiacra még visszatérünk.)

Ami növekedett az leginkább a gyógyszerkiadás és nem a gyógyszerár. A gyógyszerkiadás növekedése a forgalom bővülésére és az újonnan belépő szerek forgalmának, illetve (de ez csak idén jelent meg érzékelhetően) a támogatási szint csökkentésének köszönhető.

Fentiek tükrében a "Megállítjuk a gyógyszerárak növekedését!" szlogent nem igazán értjük, hiszen mint tegnapi írásunkban konkrét példán keresztül is boncolgattuk 2004 elején a gyógyszer áremelkedést leginkább a támogatási szint csökkenése váltotta ki. A támogatási szint csökkenésének nagyobb hatása volt mint az 5%-os ÁFA bevezetésének.

Több mint evidens lenne, hogy nem kéne összekeverni a lakosság terheit és a gyógyszerkassza kiadásainak növekedését. A probléma gyökere ugyan az mind a két esetben, de mindez nem indokolja a két tényező keverését.

"Elsődleges cél a lakosság terheinek csökkentése" - áll a prezentációban, holott a lakossági terhek becsléseink szerint 50%-ban a gyógyszerkassza hiányának csökkentését célzó intézkedésnek, egyes gyógyszerek támogatási szintjének csökkentésére vezethető vissza, megközelítően 30%-ot képviselhet az 5%-os ÁFA bevezetése és maximum a fennmaradó 20% indokolható a szabadáras termékek árnövekedésével.

A gyógyszerek árszerkezete:

Az alábbi ábra a tegnapi prezentációból származik.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

A matematika szabályai szinte korlátok nélkül lehetőséget adnak az átlag számítására. Mindazonáltal érdemes végiggondolni, hogy az esetben van-e értelme átlagos árstruktúra számítására, amikor a gyártó nyeresége az eltérő termékeknél marketing kiadások után 3%-70% sávban mozog?

Kétségtelen tény, hogy a gyógyszergyáraknál a marketing ráfordítások összege elérheti a 25%-ot (Richter esetében 16%, az Egisnél 21%). Mindazonáltal a piacgazdaság alapjainak megkérdőjelezése nélkül a marketing költségek "bűnössége" nehezen vethető fel. A marketing és az értékesítés elég erős kölcsönös függésben van/lehet egymással.
Megítélésem szerint bármelyik gyártó önként vállalná, hogy nulla forintra csökkenti a marketing kiadásait, ha bármely állami szerv garantálja számára az üzleti tervben szereplő értékesítési cél elérését.

Az igazság tartalom ott található meg, hogy sok gyártó tisztességtelen eladás ösztönző módszereket alkalmaz. Ez azonban nehezen fogható meg az átlagos marketing költségszint kivetítésével. A tisztességtelen eladás ösztönzés kérdése évek óta napirenden van. Érdemes lenne ezen a fronton előre lépni a recept felírási gyakorlat ellenőrzésével.

"Árcsökkentés után is átlag feletti profittal rendelkeznek a gyógyszergyártók" - mondta Kökény Mihály. Az 1989-es rendszerváltás óta Magyarország piacgazdaságot épít, mely azt jelenti, hogy a gazdálkodó szervezetek az adott szegmensben érvényes szabályozási rendszer betartása mellett, törvényes működéssel a tulajdonosok számára profit termelésre törekszenek.

Nem hisszük, hogy bármilyen szinten is vita alapot képezhet a gyógyszergyárak profitabilitása a gyógyszerkassza hiányának csökkentésében. Miért nem nyilatkozik a minisztérium és az OEP a profitok helyett a támogatási rendszer reformjáról, arról hogy egyes termékek indokolatlanul nagy támogatást kapnak. Arról, hogy az átlagos magyar gyógyszertámogatási szint a maga 75% körüli értékével lényegesen meghaladja regionális átlagot. Az átlagos támogatási szintnek értelemszerűen csökkennie kell. Ez értelemszerűen befolyásolni fogja egyes piaci szereplők profitabilitását a fogyasztási szerkezet módosulásával, de ez csak következmény.
Ennek kapcsán érdemes egy pillantást vetni a GDP arányos magyar gyógyszerkiadásra.

A hosszú távú megoldás...

A., "Eljött az idő, hogy a gyógyszeripar is együttműködjön a probléma kezelésében"
B., "EU konform, tervezhető és átlátható támogatási rendszer kialakítása"
C., "Egyeztetések folytatása a gyógyszergyártók képviselőivel"

A "B" és a "C" tényező legutóbb tavaly augusztusban került napirendre. Egészen pontosan ígéret formájában. Ezzel szemben érdemi tárgyalások nem történtek 2003 szeptember és 2004 február között a támogatási rendszer átalakítására - állítják a gyógyszergyártók.

Sándorfi Balázs

Égető a helyzet, élhetetlen a magyar minimálbér: ennyi emelést követelnek a szakszervezetek

Itt az alkalom, hogy a minimálbér Magyarországon jövőre átlépje a 300 ezer forintos lélektani határt, amihez több mint 12 százalékos emelés kell.

Egyre több a munkanélküli: de mik a kilátások? Erre számíthatnak a jövőben, akik nem találnak állást

A 2024. április és június közötti három hónapban a foglalkoztatottak száma (15-74 éves korosztály) 4 millió 745 ezer fő volt, 21 ezerrel több, mint egy...

Ennek nem lesz így jó vége: egyre több a munkanélküli, sokan nem tudnak elhelyezkedni

4 millió 768 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma, a munkanélküliségi ráta 4,2%.

Zöld utat kapott a módosítás: orosz vendégmunkások özöne áraszthatja el Magyarországot?

A szakértő szerint komoly potenciális nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet, ha több ezres nagyságrendben adnák be a kérelmeket.

Indult a józan robot: ennyi évet tölthet el munkával egy mai 15 éves élete során

A munkával várhatóan eltöltött évek száma az EU-n belül Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt évtizedben.

Komoly bérváltozás jön az osztrákoknál: rengeteg magyart érint, sok pénzről van szó

Az osztrák adórendszer 2024-ről 2025-re 4%-os emelést hajt végre a béradó sávokban, ami növeli a munkavállalók nettó fizetését.

Óriási dilemmában a magyar szülők: fontos döntést kell hozniuk a gyerekek jövőjéről

A diákmunkának megvannak az előnyei és árnyoldalai, mind a diákok, mind a munkáltatók, mind pedig a nemzetgazdaság szempontjából.

Teljesen új utat választ sok fiatal a karrierépítéshez: nem bajlódnak a szamárlétrával

Most is van, aki számára az előmenetelt a magasabb pozíció jelenti, azonban egyre több olyan munkavállaló akad, aki horizontális, azaz szakterületeken átívelő pályafutást épít.

Már megint a magyar dolgozók zsebében turkálnak: állítólag 450 nettót visz haza az átlag

A bruttó kereset mediánértéke 525 100, a nettó kereset mediánértéke 363 900 forintot ért el a KSH szerint.

Őrjítő félelem lett úrrá a dolgozókon: emiatt féltik nagyon az állásukat, hamarosan kirúghatják őket

Az utóbbi években rendkívül fontossá vált a munkavállalóknak, hogy egy állás hosszú távon is biztosított legyen.

Ez ennyi volt: lekapcsolták a gátlástalan kripto csalókat, többet nem verhetnek át senkit

A gyanuítottak nem hagyhatják el lakóhelyüket és nyomkövetőt kell viselniük folyamatosan.

Az angol már a múlté: kiderítettük, ezek a nyelvek most aranyat érnek a munkaerőpiacon

Általános tendencia, hogy a jelöltek és a munkavállalók többsége csak írásban használja az angolt, de nem mindig beszélnek magabiztosan.

Óriásit nőtt ezeknek a melósoknak a fizetése az elmúlt fél évben: ennyit visznek most haza

Az idei második negyedévben 2104 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére.

Fellélegezhetnek a magyar melósok: itt a fordulat a munkaerőpiacon

A pénzügyi vezetők (CFO-k) 70%-a nem tervezi átszervezni pénzügyi osztályát a következő két évben

Magyar melósokat várnak német munkára: 570 ezer a fizu, nyelvtudás és végzettség sem kell

Egy magyar nyelvű álláshirdetésben németországi sertéstelepre keresnek állatgondozókat és havonta akár 570 ezer forintot is adnak a munkáért.

Ők ma a legszegényebb dolgozók Magyarországon: hihetetlen, mekkora fizetésből tengődnek családok

Budapest erősen felhúzza a hazai bérstatisztikákat: a fővárosban 503 108 forint volt a havi nettó átlagkereset az I. negyedévben, az országos átlag csak 414 301...

Már tárgyalnak a minimálbérről: ekkora emelésre készülhetnek a magyar dolgozók

Az európai uniós minimálbér irányelvek végrehajtására is nagy hangsúlyt fektetnek.

Gyorsan avul a magyar dolgozók szakértelme: nem veszi el az AI a munkát, de ezt muszáj lesz megtanulni

A mesterséges intelligencia beépül a vállalatok pénzügyi folyamataiba.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír