Nem lesz Brau rendkívüli közgyűlés- bírói tévedés a háttérben?

részvényest.

Mint ismeretes a Brau Union kisrészvényesei azért kérték a rendkívüli közgyűlés összehívását először a társaságtól majd cégtörvényességi eljárás keretében a cégbíróságtól, mert a konkurens Heineken-csoport tulajdonosi szerepvállalása hátrányosan érinti a kisebbségi tulajdonosokat.

A rendkívüli közgyűlés összehívásának az alapja az volt, hogy a kérelmező részvényesek 0.9%-os tulajdonrésze az Amstel tulajdonosi jogainak PSZÁF felfüggesztése miatt az összes szavazati jog több, mint 10%-a.

Brau annak idején azzal az indokkal utasította el a kisrészvényesek kérelmét, mert nem tudott a tulajdonosi jogok korlátozásáról, a cégbíróság pedig (indokolatlanul, hiszen a véleményt már ismerte) kiküldte véleményezésre a Braunak a kérelmet.

Szépen lassan azonban a cégbíróságnak is döntést kellett hozni az ügyben. A határozat elutasító. A bíróság álláspontja szerint különbséget kell tenni a társaságban a szavazatok száma és a meglévő szavazatok gyakorlásának lehetősége között. Különbség van tehát a között, hogy a táraság részvényesei milyen számú szavazatot képviselnek és aközött, hogy a tagok, illetve a részvényesek az általuk képviselt szavazati jogot gyakorolhatják-e, vagy ebben valamilyen ok miatt akadályoztatva vannak. A bíróság a Gt. 51. § /1/ bekezdésére hivatkozva (a bekezdés a szavazatok képviseletét említi a gyakorolhatóságuk helyett) megállapítja, hogy 0.9%-os részesedéssel nem lehet összehívni a közgyűlést.

A cégbíróság azonban nem vette figyelembe a Gt. 295. § (3) bekezdését, amely már egészen másképp rendelkezik. A bekezdés szerint a többségi, illetve a közvetlen irányítást biztosító befolyásnak a cégjegyzékbe történt bejegyzését követően .... a kisebbségi jogok .... a LEADHATÓ szavazatok legalább öt százalékát képviselő ... részvényesek indítványára gyakorolhatóak. Az indítványt benyújtók szerint a közvetlen irányítás bejegyzésre került, így a közgyűlést a cégbírónak össze kellett volna hívni.

A szituáció kezd érdekes lenni. A Brau-Amstel páros egy a szokásoson túlmutató elszántsággal felvértezett részvényesi csoporttal kerül szembe. A felvásárlás sokkal problémásabb, mint ahogy azt eredetileg gondolták. Bár az igaz, hogy az árfolyamot a befektetők felhúzták, de az Amstelnek is foghatott volna 2,000 forinttal vastagabban a ceruzája.

Az Amstel a háttérben valószínűleg elkeseredetten küzd szavazati joga visszaszerzéséért. Az éves rendes közgyűlésig vagy vissza kell vonatni a PSZÁF határozatot, vagy ki kell egyezni a kisrészvényesekkel egy magasabb árban.

Kérdés, hogy az Amstel mennyire dacos, de az idő nem neki dolgozik. Mi látunk esélyt arra, hogy emelje az ajánlati árat, eddig is vesztett eleget. A felvásárlásra szánt teljes összeg letéti számlán van, s alig kamatozik, miközben a finanszírozás ketyeg, s elméletileg meg sem indulhat a Brau és az Amstel összeolvasztása.

Az idő tehát nem az Amstelnek dolgozik, aki eddig nem szállt ki a Brauból, annak már nem javasoljuk. Ki kell ülni a befektetést, talán lesz valami belőle.