Járai: a stabilizáció jelei mutatkoznak, bizalomhiány esetén marad a magas kamat

Az elmúlt időszakban igen kedvezőtlen tendenciák érvényesültek a magyar gazdaságban. A növekedés lassult, a külső és a belső egyensúly romlott. A legutóbbi hónapok, negyedévek azonban változásra utalnak, a növekedés valamelyest gyorsul, az export egyre dinamikusabb, összességében a stabilizáció jelei fedezhetők fel . A kormány úgy tűnik határozott lépéseket tesz a költségvetési hiány megfékezésére, a folyó mérleg hiánya továbbra is magas, de itt is vannak javulásra utaló jelek. Az egyedüli negatív tényező talán az infláció emelkedése - emelte ki a jegybank elnöke.

A gyorsuló növekedés nagyban kapcsolódik az élénkülő európai gazdasághoz, ugyanakkor a belső intézkedések is kedvezően érintik azt. Folytatódik a növekedés szerkezetének javulása, mely azt jelenti, hogy a motor szerepét egyre jobban a beruházások és az export töltik be a lakossági fogyasztás dinamikájának visszaszorulása mellett - mondta Járai.

Az árfolyamrendszer illetve az infláció összefüggésével kapcsolatosan Járai hangsúlyozta, hogy a forint árfolyamát akkor lehetett volna egy szűkebb sávban tartani a kitűzött inflációs célok mellett, ha ahhoz a költségvetési politika is megfelelő támogatást ad, és az előcsatlakozási programban lefektetett vállalások teljesülnek. Ezzel szemben a költségvetés jóval túlköltötte magát, a jegybank pedig ennek ellenére is ragaszkodott az eredetileg kitűzött célokhoz, ami hiba volt.

A forintárfolyam gyengülése a jegybankot többszöri kamatemelésre kényszerítette, melynek eredményeként év végére már 12.5% volt az alapkamat. Járai szerint ezt a magas kamatszintet addig kell fenntartani, amíg a befektetői bizalom helyre nem áll. A jelentős kamatemelések nélkül reális esély lett volna egy valutaválságra - állított az MNB elnöke.

Az államháztartási folyamatokkal kapcsolatosan Járai nem zárta ki, hogy az év végére a hiány a GDP 4.6%-a legyen, ugyanakkor az MNB számításai szerint ehhez további kb. 150 mrd Ft-os megszorításra lenne szükség. Az MNB elnöke továbbra is kitart véleménye mellet, hogy a deficit csökkentésének helyes módja nem a bevételek növelése, hanem a kiadások csökkentése.

Járai szerint egyre távolabb kerülünk az euró 2008-as bevezetésétől, a kritériumok időre való teljesítése egyre nagyobb áldozatot kíván. A kormánynak ezt kell mérlegelnie. Megítélése szerint nem elég a mostani politikai elszántság, ezen túl pedig lényegesen nagyobb társadalmi támogatottságra is szükség van.