Heti Monitor 2004/5.szám

A csatlakozó országok euró-bevezetési stratégiája

A Cseh Nemzeti Bank (CNB) és az IMF által szervezett, február 2-ai konferencia témája a csatlakozó országok euró-bevezetési stratégiája volt. A konferencia résztvevoi közül többen rámutattak a túl korai ERM-II (Exchange Rate Mechanism) tagság és az euró elhamarkodott bevezetésének veszélyeire. A konferencia résztvevoi között egyetértés mutatkozott a tekintetben, hogy amennyiben szükségesek, a nagyobb volumenu strukturális átalakításokat illetve reformlépéseket célszeru még az ERM-II belépés elott levezényelni, így lehetoség nyílik arra, hogy az adott tagállam a leheto legrövidebb ido alatt (az árfolyam-kritérium esetében ez 2 év, a többinél 1 év) teljesítse az euró bevezetésének feltételeit.

A nemzetközi adóverseny és a magyar adórendszer reformja

Nemrégiben kerültek nyilvánosságra a Nemzetközi Valutaalap és Magyarország konzultációjának elozetes megállapításai, és ugyancsak megjelent az OECD országértékelése. Mindkét anyag tartalmaz ajánlásokat a fiskális politika átalakításával, és így az adórendszerrel kapcsolatban. Eközben a 2004-el bevezetett adóváltoztatások Közép- és Kelet-Euró-pában, valamint Ausztriában és Németországban a vállalkozások betelepüléséért folytatott verseny fokozódását mutatják. Érdemes tehát megvizsgálni az adórendszer és Magyarország versenyképességének kapcsolatát; feltenni a kérdést, hogy milyen adóváltozások vezethetnek a versenyképesség növekedéséhez. A Nemzetközi Valutaalap szerint Magyarországon a strukturális reformok és a privatizáció elért eredményei ellenére a közelmúlt gazdaságpolitikai intézkedései csalódást keltoek voltak. Az egyik legproblémásabb terület a fiskális politika, mely nem volt képes az államháztartási hiány kézbentartására, és ezért sürgos átalakításra szorul.

Fiskális megszorítások és reformok Közép- és Kelet-Európában

Miközben Magyarországon arról folyik a vita, hogyan valósuljon meg a fiskális kiigazítás, Csehországban, Lengyelországban és Szlovákiában is hasonló kérdések vannak napirenden. Mindegyik ország a magas államháztartási deficit és a növekvo államadósság csökkentésének feladatával néz szembe: számos hasonló folyamat vezetett a közös problémákhoz, és valószínuleg sok tekintetben közös lehet a megoldás útja is. Az, hogy milyen kiutakat választanak az érintett országok, rövid és hosszú távon is befolyásolja versenyképességüket, tokevonzó kapacitásukat és helyüket a térség csatlakozás utáni új gazdasági munkamegosztásában. Jelenleg Magyarországon a megszorítások a központi államigazgatás kiadásainál valósulnak meg. A közigazgatási muködési kiadások visszafogására szükség van, és az elérendo eredmények egy része valószínuleg tartós változást is fog hozni, de az eredmények összességükben alacsonyak...

Az új tagok EU-költségvetése 2004-ben

Az elmúlt héten az Európai Unió elfogadta az ez évi költségvetését, mely már tartalmazza az új tagok hozzájárulásait és kifizetéseit is. AZ EU-15-höz képest az EU-25 költségvetése a tényleges kifizetéseket tekintve 5,1 milliárd euróval, míg a kötelezettségvállalásokat nézve 11,8 milliárd euróval nott. Az Európai Unió 2004-es költségvetése így 98,9 milliárd euróra nott, ami a 25 tagállam bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) alig 1%-a (0.98%). Mindez azt jelenti, hogy 2004-ben nem no számottevoen a büdzsé, ami nagyrészt annak köszönheto, hogy a tényleges - nagyobb összegu - kiadások csak 2005-tol jelentkeznek, és a tíz új tagnak járó támogatások is fokozatosan - évrol évre - közelítik meg a jelenlegi tagok támogatási szintjét (lásd közvetlen agrártámogatások rendszere, ahol 2013-ra éri el a 100%-ot a támogatások szintje).

A Heti Monitor heti rendszerességgel megjelentetett háttérelemzéseket, értékeléseket tartalmaz a meghatározó hazai és európai makrogazdasági folyamatokról, gazdaságpolitikai döntésekről, amelyek közvetve vagy közvetlenül befolyást gyakorolhatnak a gazdasági szereplők életére és tevékenységére.

A Heti Monitor alkalmanként négy, átlagosan 2-3 oldalas háttérelemzést tartalmaz a hazai gazdasági szereplőket érintő gazdasági folyamatokról és gazdaságpolitikai döntésekről. A Heti Monitorban elemzett legfontosabb témák a növekedési és kereskedelmi kilátások, a kamatok és az infláció változása, a keresztárfolyamok alakulása, a monetáris és fiskális folyamatok, a jelentősebb ágazati folyamatok és a gazdaságpolitikai döntések következményei.

Amennyiben kiadványunk felkeltette érdeklődését és szeretné megrendelni, a megrendelőlapot itt találja.