Csányi Sándor évértékelése, az OTP osztalék és eredménytervei 2004-ben; romániai akvizíció még az első félévben!

Pénzcentrum

2004. február 13. 10:03

Csányi Sándor személyének megjelenése az OTP ma reggeli 4. negyedéves eredményt bemutató sajtótájékoztatóján a Való Világ szavazóshow-kat megszégyenítő érdeklődést váltott ki a magyar médiában. A korábbi Spéder Zoltán-féle technokrata, a szűkebb szakmai sajtó érdeklődését kiváltó tájékoztatókhoz képest Csányi Sándor megjelenése nyomán az OTP vezetőinek előadásán folyamatosan kattogtak a vakuk, a felállított kamerák erdejétől pedig alig tudott a Portfolio korai keléstől némileg kába újságírója átvágni az OTP felújított Barna Termének asztaláig, ahol szomorúan tapasztalhatta, hogy már az összes helyet elfoglalták a korábban érkező érdeklődők, így egy pótszéken ülve körmölhette jelentését az eseményről... Csányi Sándor nem csekély marketing érzékről tanúbizonyságot téve beszédét azzal kezdte, hogy történelmi esemény tanúi lehetünk, hiszen az OTP adó előtti eredménye meghaladta éves szinten a 100 mrd Ft-ot. Az elnök-vezérigazgató egyben reményét fejezte ki arra vonatkozóan, hogy az adózott eredmény rövidesen meghaladja szintén a 100 mrd-os álomhatárt. Csányi elmondta, hogy a piac félreértelmezte az OTP januári közleményét, és profit warning-ként értékelte, miközben az OTP szándéka nem ez volt, hanem inkább pozitívumként akart beszámolni a magas 2003. évi várható eredményéről. Az alacsony 4. negyedéves eredmény oka végül a Nemzetközi Számviteli előírások miatti magas eszköz átértékeléseken realizált veszteség lett a jelenlegi magas hozamszint miatt, ennek mértékét azonban január elején még nem tudták. A másik oka az alacsony 4. negyedéves eredménynek Csányi szerint az volt, hogy az erős jövedelmezőséget látva az OTP több projektet is felgyorsított, előrehozott, az ezekkel kapcsolatos, eredetileg részben 2004-re ütemezett költségeket pedig már a 2003. évben elszámolta.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Az OTP teljesítményét értékelve Csányi kiemelte még a kiváló költség-bevétel mutatót, mely tovább javult, s azt bizonyítja, hogy az OTP a rekord eredményét nem csupán a kedvező piaci körülményeknek köszönheti, hanem ebben a környezetben is mindent megtesz a hatékonyság további javítása érdekében.

A leányvállalatok értékelése során Csányi kiemelte a Merkantil Bank és az OTP Jelzálogbank teljesítményét. A szlovák OBS-ről szólva Csányi elmondta, hogy az idei állomány növekedés után idén már nyereséget fog termelni a szlovák bank.

Csányi Sándor után Spéder Zoltán egészítette ki a bank első emberét, alapvetően a gyorsjelentés számszaki részeivel.

Spéder beszédében bejelentette: az OTP vezetése a 2004 évi közgyűlésen a részvényeseknek a névértékre vetített 60% osztalék kifizetési hányadot fog javasolni (azaz részvényenként 60 Ft-ot), ami 23%-a a nyereségnek.

Csányi elmondta, hogy a bank tervei elkészültek az elkövetkező időkre, s ennek alapján a 2004-es év után 2005-ben már névérték fölötti osztalék kifizetésével számolnak az OTP vezetői!

Spéder Zoltán elmondta, hogy a bank terveiben 2004-ben 16%-os bevétel növekedés szerepel. A bank nettó kamatbevétel növekedése 13%-os, a nemkamatjellegű bevétel 21% körüli mértékben nőhet. A nem kamatjellegű kiadások 12%-os mértékben nőhetnek, mely már a DSK goodwill amortizációjának költségét is tartalmazza.

Spéder Zoltán banki szinten 25%-os eredmény növekedésre számít, de az adókulcs csökkenése miatt kedvező esetben ez akár a 30%-os mértéket is elérheti. A leányvállalatok eredmény növekedése esetében Spéder átlagosan 20%-os eredmény növekedésre számít.

Konszolidált szinten az OTP 20% körüli hitel állomány növekedésre számít.

Spéder hangsúlyozta, hogy a 2004. évi 1. negyedév nem a 4. megismétlése lesz, hiszen az egyszeri tételek itt már nem fognak jelentkezni. A jelzálog hitelállomány év végi felfutása miatt Spéder jelentős kamatbevétel növekedésre számít. A 600 mrd Ft-os induló jelzálog hitelállományhoz képest Spéder 240 mrd-os hitel állomány növekedésre számít, így az éves átlagállomány értéke a növekmény tekintetében is 100 mrd Ft felett lesz. Spéder emellett a folyasztási hitelezés tekintetében még gyenge makro körülmények mellett is legalább 25%-os növekedésre számít.

Csányi elmondta, hogy az OTP három új hitelkártyával lép a piacra, melyektől a nyugati példák alapján jelentős sikerre számít.

Az elbocsátások révén az OTP 7-800 fős elbocsátásra számít.

Csányi Sándor elmondta, hogy maga is meglepődött az OTP orosz bank akvirálási terveit hallván, ő ilyesmiről nem tud. A távolabbi jövőben azonban ezt a lehetőséget sem zárja ki feltétlenül.

Azt viszont bejelentette, hogy elkezdődik egy kisebb román bank átvilágítása, mely remélhetőleg még az első félévben megvételre kerülhet! Ez az akvizíció meggyorsítaná az OTP romániai piacra lépését, s emellett a kiszemelt pénzintézet megfelelő személyi állománnyal is rendelkezik, mely alapját képezheti a legnagyobb magyar bank romániai terjeszkedésének. A bank méreteit firtató kérdésre Csányi annyit mondott, hogy 12 fiókja van a banknak, s nem jelent problémát az OTP számára a befektetés mérete.

Az albán akvizíció fuccsba meneteléről még egyszer szólva Csányi elmondta, hogy az OTP döntött úgy, hogy nem vásárolja meg az albán bankot, mert nem kívánta vállalni az albán kormány által kért feltételeket. Az ennek nyomán esetlegesen várható bírósági eljárásra rákérdezve Csányi elmondta, hogy még nem perelték be az albán államot, más megoldáson is gondolkoznak. Arra a kérdésre, hogy ez a más megoldás esetlegesen egyfajta kártérítést jelentene az OTP részére, Csányi azt mondta, hogy neki egy mosoly is elég...

Ezek a cégek a magyar vármegyék legnagyobb munkáltatói: Posta, Spar, Audi a toplista élén

Térképen mutatjuk, hogy az egyes vármegyékben mely vállalkozások foglalkoztatják a legtöbb embert. Előre szólunk: a hazai legnagyobb foglalkoztatók zöme külföldi tulajdonban van.

Mi történik ezekben a gyárakban, üzemekben? Alig tudják megtartani a magyar dolgozókat

A szellemi munkavállalók között meghaladja a 30%-ot, míg fizikai munkatársak esetében nem ritka az 50-60%-ot meghaladó fluktuációs ráta.

Ezért nem vesznek fel sok magyart álmai állásába: itt hibáznak, a cégek is sokat buknak ezen

A vállalatok vonzóvá akarják tenni a pozíciókat a munkavállalóik és ügyfeleik szemében, ezért jól csengő, imponáló neveket adnak a munkaköröknek.

Így lehet igazi luxusban élni magyar nyugdíjasként: elárulta hosszú életének titkát a 99 éves Sári néni

A CashTag stábja Pécsre utazott, hogy meglátogassa a 99 éves, aktívan tevékenykedő Sári nénit.

Ennek rengeteg magyar dolgozó örülhet: így szabályoznák újra a digitális munkavégzést

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról.

Itt vállalnának külföldön munkát az élelmes magyarok: így keresik a lehetőségeket, elég jól járhatnak

Ausztrália a legkívánatosabb célország a munka miatt költözni vágyók számára és London vezeti a városok listáját.

Kiderült, innen érkeznek külföldi melósok a győri Audi-gyárba: létszámstopról is vallott a vállalat

Foglalkoztatnak külföldi munkavállalókat az Audi Hungáriánál, többségük a Volkswagen Konszern más országokban működő gyáraiból érkezik Győrbe.

Orbán Viktor: "reszkethetnek az irodisták, a jogászok, a fogalmazók és a programozók"

A miniszterelnök szerint ma a magyar gazdaság gerincét a szakmunka, a szakmunkások, a szakiparosok adják.

Rengeteg magyar fiatal veszítheti el hirtelen az állását: nem becsülik semmire a munkájukat?

Még mindig bőven van tér a fejlődésre a munkahely megítélésében a fiatal dolgozók körében.

Újabb pszichés betegség gyűjti áldozatait: sok szülőt érint, mégsem beszélünk róla

Anne Helmes két gyermek nevelése mellett teljes munkaidőben dolgozik és gyakran küzd az elszigeteltség és magány érzésével otthoni munkavégzés során.

Ismét tömegesen mennek a magyarok Ausztriába: sokan azt hiszik, ott még kolbászból van a kerítés

Januárról márciusra csökkent a külföldi munkavállalók száma Ausztriában, így gőz erővel toboroznak az osztrákok a nyári szezonra.

Elképesztő, mennyit keresnek a magyar bírók: emelést szeretnének, de mi lesz ebből?

Nagyon rég nem kaptak béremelést a bírók és más jogi alkalmazottak a bíróságokon, és a helyzet már eddig is komoly elvándorlást okozott.

Bruttóban 605, nettóban 417 ezer? Pontosan ennyit keres az átlag Magyarországon havonta a KSH szerint

A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt 2024. februárban, 14,0%-kal magasabb, mint egy évvel korábban a KSH friss közlése szerint.

Leesik az állad: ennyit keres egy szoftverfejlesztő az Amazon Prime streaming-szolgáltatónál

Az álláslehetőségek bőséges repertoárja tárul elénk a programmenedzserektől kezdve egészen a szoftverfejlesztőkig.

Hiába nem teljes állás, rakat pénzt fizetnek érte: heti 8 óra munkáért 200 ezer forintot is adnak itthon

Lassan itt van a nyári szünet és beindul a turizmus időszaka, amivel párhuzamosan a diákmunka piac is erőteljesebb lendületet vesz.

Vallott a vendégmunkásokról a Wolt: ezzel találkozhatnak a vásárlók

Nem alkalmaz vendégmunkásokat a Wolt – válaszolta a futárcég újságírói megkeresésre.

Új letelepedési szabályok élesedtek: így vehetik majd el tömegével a magyarok melóját a külföldiek?

Egy március 1. óta alkalmazandó módosított joganyag új rendszerbe helyezte a tartózkodási jogcímeket, valamint új engedélytípusokat vezetett be.

Így csökkenhetne 4 naposra a munkahét Magyarországon: rajta vannak az ügyön, ez tényleg nagyot szólhat

A technológiai fejlődés (digitalizáció, automatizáció stb.) jelentős mértékben megkönnyíti egyes munkavállalók munkáját, így tér nyílik a heti munkaidő csökkentésére.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír