4.3 mrd eurós külkereskedelmi hiány 2003-ban

Az árszint változása a 2003. év egészét tekintve nem befolyásolta számottevően a volumenfolyamatokat, a KSH becslése szerint mintegy 10%-os export- és 11%-os importvolumen-növekedéssel lehet számolni. A forint árfolyama az év során kismértékben (1% kal) gyengült, ami az euróhoz viszonyított 4%-os leértékelődésből és a dollárhoz mért 13%-os erősödésből adódott.

A behozatal január-augusztusi időszakban tapasztalt növekedését elsősorban a fogyasztási és beruházási célokat szolgáló termékforgalom alakulása alapozta meg. A fogyasztási cikkeken belül jellemzően a személygépkocsik, a gyógyszerek és a mobiltelefonok behozatala emelkedett. Az év utolsó harmadában ezzel szemben a fogyasztási és beruházási célú import növekedését jóval meghaladó, a termeléshez és összeszereléshez kapcsolódó behozatali bővülés volt tapasztalható.

Az exportnövekedésben szerepet játszott a legnagyobb részesedéssel bíró gépek és szállítóeszközök árufőcsoport dinamikus növekedése, valamint az, hogy a feldolgozott termékek első félévi csökkenését követően az éves export bázisszinten alakult. A videojáték exportjának megszűnését jelentős mértékben ellensúlyozta a gyógyszerek, illetve a szakmai, tudományos és ellenőrző gépek kivitelének növekedése.

A külkereskedelmi mérleg csaknem egész évben romló tendenciát jelzett. 2003. évben az importra jutó export értéke 89.9%-os volt, ez a megelőző két évhez viszonyítva a legalacsonyabb arány. A külkereskedelmi mérleg hiánya a tavalyi GDP kb. 5.8%-ra rúgott .

A kilátásokat tekintve remény van az export további gyors növekedésére. A beruházási célú import első félévben tapasztalt jelentős növekedése olyan kapacitások kialakításához vezethetett, mely a mostani gyors exportnövekedésben is jelentős szerepet játszi. Az ipar exportrendelései, a külföldi konjunktúraindexek a külső kereslet erősségét mutatják.

A fogyasztási célú import a reálbérek alacsonyabb növekedésével feltehetően csökken (illetve lassabban nő), mely az egész mérleg javulásának irányába mutat.