Szélessávra tör a Deutsche Telekom - hatások Magyarországra és a Matávra

Pénzcentrum

2004. február 2. 10:35

Meglehetősen progresszív, de mégis realista jövőt vázolt a világ elé múlt héten a Deutsche Telekom, amely egyértelműen új utakat adhat a növekedésnek. A szélessávú internethozzáférések mentén elképzelt jövő nem csak Németország és Nyugat-Európa, hanem Magyarország számára is jelentős változásokat hozhat az elkövetkező években. A Deutsche Telekom jövője egyben a Matáv jövője is, itthonról sem árt figyelemmel követni, hogy milyen vonalak mellett képzeli el jövőjét az anyacég.

Optimista jövőkép
2007-re a Deutsche Telekom csak Németországban 10 millió DSL kapcsolatot szeretne birtokolni, miközben iparági szakértők szerint 2008-ra 17 millió feletti szélessávú hozzáférést is elérhetően tartanak. Az üzleti szektor nem áll egyedül optimizmusával. Az Európa Bizottság az EU-t a világ élére akarja repíteni az információs társadalom témakörében, a német kormány 2010-re 20 millió szélessávú kapcsolatra számít. Az USA-ban 2OO8-ban 65 millió broadband kapcsolatra számíthatunk, miközben a világ legfejlettebb régiója továbbra is Ázsia. A távközlés vezető vállalatai előtt egy új jövőkép rajzolódik ki, amely új megközelítéssel párosul.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Erővonalak

A jövőkép progresszív, de mi szolgálja az optimista szolgáltatói véleményeket, s milyen vonalak mellett próbálják felépíteni az üzleti modellt?
A szélessávú kapcsolatok száma alig több mint 3.5 év alatt jutott el 10 milliótól 100 millióig a világon. Ehhez talán még a XX. század második felének egyik legnagyobb üzleti vívmányának, a mobiltelefonnak is 5.5 év kellett.
Egy OECD tanulmány szerint 2011-re az hatékonyságnövekedés harmada Németországban, Nagy-Britanniában és Franciaországban kizárólag a szélessávú technológiának lesz köszönhető.
A T-Mobile és a Lucent Technologies közös pilot projektje alapján a UMTS az üzleti szférában 13%-os hatékonyságjavulást hozhat
A tömegszerűvé váló szélessávú technológia, amellett, hogy összekapcsolódhat a kábelTV és a videotelefon funkcióval nagy piacot jelenthet az online játékok, zene és videoletöltések területén. A kulcsszó a tömegpiac.

Értelmezési kérdések

A szélessávot a sávszélesség és a technológia által lehet megközelíteni.
A szélessáv és szélessáv fogalmát különbözőképpen lehet értelmezni. Európa egyes országaiban a 128 kbps is szélessávnak számít, miközben Japánban a kapcsolatok fele 5, fele 10 Mbps. A Deutsche Telekom DSL kapcsolatait 1Mbs alapsebességtől kínálja, amelyen a multimédia szolgáltatások java elérhető, igaz a videóhoz legalább 1.5 Mbps szükséges.

A technológia terén már jelenleg is elég széles a platform, a piacot a kábelTV (USA, Távol-Kelet) és a DSL (EU, USA) dominálja, a jövőben a WLAN és a UMTS egészítheti ki számos más alternatív technológia mellett. A KábelTV világszerte jelentősebbnek számít (amellett, hogy magasabb sávszélességet kínál), azonban a Deutsche Telekom határozottan a DSL-t támogatja (legalábbis a vezetékes területen), amelyhez most megnyerte a France Telecomot is (közös fejlesztés, technológiai egység)

Vágyak és realitásérzék, ellentét vagy harmónia?

Mindez nagyon szép, de a kritikus szemléletűek joggal emlékeztetnek a felfokozott akvizíciós és UMTS lázra. Vajon a szélessáv iránti fokozott elkötelezettség eredményezhet-e újabb felelőtlen magatartást?

A válasz egyértelműen nem. Az európai távközlési társaságok tanultak hibáikból, s új alapokra helyezik a beruházásaikat. Hangsúlyozottan csak megfelelő megtérülés mellett hajlandóak beruházni, a Deutsche Telekom soha nem felejti el megemlíteni, hogy a megtérülés nem csak az üzleti koncepción múlik. Európa vezető távközlési szolgáltatói máshogy állnak hozzá az iparágat nagyban meghatározható szabályozáshoz mint korábban. Míg korábban az ex monopóliumok azért küzdöttek, hogy a szabályozók méltányolják az elvégzett beruházásokat, most a jövőre helyezik a hangsúlyt; csak akkor hajlandóak fejleszteni, ha annak látszik a hozadéka. Az új megközelítés eredményesebb lehet a korábbinál, segítségével akár továbbra is biztosítani lehet a hatékony beruházásokat.

Bizalom

A Deutsche Telekomnál mindenesetre tisztában vannak azzal, hogy kétszer nem érdemes eljátszani a befektetők bizalmát. Miután sikerült teljesíteni a 2003. év végéig kitűzött középtávú célokat, a DT nem sokat változtatott. Kai-Uwe Ricke szerint a termelődő cash-flowt a cég 4 célra fogja fordítani (szigorú sorrendben): 1. további adósságcsökkentés 2. osztalék, 3. beruházások 4. kis akvizíciók. A DT most mérlegét konzervatívan tartja, miközben a storyt a szélessávú mobil és vezetékes kapcsolatokon keresztül kívánja biztosítani. Kérdés, hogy a befektetők mennyiben igazolják vissza a DT stratégiáját, amelynek eredménybővítő hatásairól eddig szó sem esett.

A szélessávú kapcsolatok világszerte tapasztalható fejlődése Magyarországon sem múlhat el nyom nélkül. A fejlődés elsőszámú haszonélvezője (a gazdaság egészén és a felhasználókon kívül) a Matáv lehet, amely azok után, hogy tavaly elérte a 100,000 (A)DSL kapcsolatot idén valószínűleg újabb babérokra tör ezen a területen. A fejlődést támogatja mind a Deutsche Telekom, mind az állam.

Szomorú dolog derült ki a magyar munkahelyekről: erről csak nagyon kevesen tudnak

A kutatás alapján felállított produktivitás-index számszerűen is megmutatja, mennyire dolgoznak hatékonyan a magyar fehérgallérosok.

Súlyos figyelmeztetést kaptak a magyar cégvezetők: ultimátumot adnak a dolgozók

A magyar szellemi munkát végzők több mint egyharmada legalább egy-két napot otthonról dolgozik - ez derült ki egy új kutatásból.

Tucatjával keresik a magyar dolgozókat az osztrákok: 2000 euró havi nettót adnak, gyakorlat sem kell

Ausztriában és hazánkban is készülnek már a nyári szezonra, a hotelek mindenhol keresik a kisegítő konyhai munkatársakat.

2 évvel ezelőtti szinten sincs a magyar dolgozók bére: mi lesz itt, ha újra rákapcsol az infláció?

Bod Péter Ákos szerint a felgyűlt államháztartási bajok miatt attól kell tartanunk, hogy 2024 végére ismét rákapcsol az áremelkedés.

Ekkora a baj a Google-nél? Brutális leépítést jelentettek be, sokan kerülnek utcára

A Google, az Alphabet vállalatcsoport részeként, költségcsökkentési intézkedések keretében számos alkalmazottját bocsátja el

Versengenek a magyarok a munkáért: ezekben a vármegyékben szinte lehetetlen állást találni

Továbbra is aktív munkavállalói jelenlét tapasztalható a hazai munkaerőpiacon.

Forrnak az indulatok a diákbérek körül: valóban többet kereshetnek a 25 év alattiak az idősebbeknél?

Valóban többet kereshetnek a 25 év alattiak, mint az idősebb munkavállalók? Szakértő oszlatja el az szja-kedvezmény körüli kételyeket.

Jóval több Fülöp-szigeteki vendégmunkás dolgozik Magyarországon, mint azt a KSH állítja

A valóságban több tízezer fővel több külföldi vendégmunkás lehet hazánkban, mint amit a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) állít.

Csapdahelyzetben a kisgyermekes magyarok: sokmillió család megélhetése múlhat ezen

A kisgyermekes szülők szövetkezeti foglalkoztatása egy innovatív megoldás, amely új lehetőségeket nyit a munkaerőpiac és a családi élet összehangolásában.

Kevés munkakereső tudja, pedig tanítani kéne: ezekre a kérdésekre nem kötelező válaszolni állásinterjún

A munkahelyek kötelesek diszkrimináció és zaklatásmentes légkört teremteni, így vannak olyan területek, melyekbe nem hogy beavatkozniuk, de még rákérdezniük sem szabad.

Szükségből lehetőség: a magyarok többsége már ragaszkodik az otthoni munkavégzéshez

Az otthonról dolgozó munkavállalók harmada teljesen a lakóhelyéről látja el feladatait, míg a második leggyakoribb opció a heti három nap home office.

Elképesztő, ami történik: már ezek a sztármelósok sincsenek biztonságban Magyarországon

Az elmúlt években állandó slágertéma volt a globális informatikushiány, majd elkezdtek záporozni a hírek a techszektorban zajló tömeges elbocsátásokról.

Nélkülözők kontra gondtalanul élők: kiderült, kinek mennyi pénz jut

Bár az infláció visszahúzódott, a középkorúak jövedelme nem emelkedett jelentősebben.

Itt az újabb mesterterv: ezentúl csak így dolgozhatnak a magyar anyák?

A munkaerőpiacra visszatérő nők számára új lehetőségeket jelentenek a kismama műszakok.

Indul a pénzosztás: akár havi 180 ezer forintos állami támogatást is kaphatnak a 30 év alattiak, itt kell jelentkezni

A kormány Ifjúsági garancia plusz programja négy pillérre épül: bértámogatásra, lakhatási és utazási támogatásra, valamint átképzésre.

Óriási a bajban a magyar melósok: egyre több az elégedetlen hang, itt még botrány lesz

Országos szinten számottevően csökkent a munkavállalói fluktuáció, 28 százalékra mérséklődött tavaly, az egy évvel korábbi 33 százalékról.

Lassan tényleg kiürül az ország: egyre több magyar lép le az elképesztő külföldi fizetésekért

70 ezer álláshely betöltetlen ma Magyarországon, és csaknem 100 ezer külföldi munkavállaló dolgozik az országban.

Már nem sokáig trükközhetnek a bérekkel a magyar munkáltatók: nem titkolhatják a béreket tovább

Az alkalmazottaknak joga lesz részletes adatokat kérni az azonos vagy ugyanolyan értékű munkát végző kollégák fizetéséről, hogy azt össze tudják hasonlítani a saját bérükkel.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír