Szélessávra tör a Deutsche Telekom - hatások Magyarországra és a Matávra

Pénzcentrum

2004. február 2. 10:35

Meglehetősen progresszív, de mégis realista jövőt vázolt a világ elé múlt héten a Deutsche Telekom, amely egyértelműen új utakat adhat a növekedésnek. A szélessávú internethozzáférések mentén elképzelt jövő nem csak Németország és Nyugat-Európa, hanem Magyarország számára is jelentős változásokat hozhat az elkövetkező években. A Deutsche Telekom jövője egyben a Matáv jövője is, itthonról sem árt figyelemmel követni, hogy milyen vonalak mellett képzeli el jövőjét az anyacég.

Optimista jövőkép
2007-re a Deutsche Telekom csak Németországban 10 millió DSL kapcsolatot szeretne birtokolni, miközben iparági szakértők szerint 2008-ra 17 millió feletti szélessávú hozzáférést is elérhetően tartanak. Az üzleti szektor nem áll egyedül optimizmusával. Az Európa Bizottság az EU-t a világ élére akarja repíteni az információs társadalom témakörében, a német kormány 2010-re 20 millió szélessávú kapcsolatra számít. Az USA-ban 2OO8-ban 65 millió broadband kapcsolatra számíthatunk, miközben a világ legfejlettebb régiója továbbra is Ázsia. A távközlés vezető vállalatai előtt egy új jövőkép rajzolódik ki, amely új megközelítéssel párosul.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Erővonalak

A jövőkép progresszív, de mi szolgálja az optimista szolgáltatói véleményeket, s milyen vonalak mellett próbálják felépíteni az üzleti modellt?
A szélessávú kapcsolatok száma alig több mint 3.5 év alatt jutott el 10 milliótól 100 millióig a világon. Ehhez talán még a XX. század második felének egyik legnagyobb üzleti vívmányának, a mobiltelefonnak is 5.5 év kellett.
Egy OECD tanulmány szerint 2011-re az hatékonyságnövekedés harmada Németországban, Nagy-Britanniában és Franciaországban kizárólag a szélessávú technológiának lesz köszönhető.
A T-Mobile és a Lucent Technologies közös pilot projektje alapján a UMTS az üzleti szférában 13%-os hatékonyságjavulást hozhat
A tömegszerűvé váló szélessávú technológia, amellett, hogy összekapcsolódhat a kábelTV és a videotelefon funkcióval nagy piacot jelenthet az online játékok, zene és videoletöltések területén. A kulcsszó a tömegpiac.

Értelmezési kérdések

A szélessávot a sávszélesség és a technológia által lehet megközelíteni.
A szélessáv és szélessáv fogalmát különbözőképpen lehet értelmezni. Európa egyes országaiban a 128 kbps is szélessávnak számít, miközben Japánban a kapcsolatok fele 5, fele 10 Mbps. A Deutsche Telekom DSL kapcsolatait 1Mbs alapsebességtől kínálja, amelyen a multimédia szolgáltatások java elérhető, igaz a videóhoz legalább 1.5 Mbps szükséges.

A technológia terén már jelenleg is elég széles a platform, a piacot a kábelTV (USA, Távol-Kelet) és a DSL (EU, USA) dominálja, a jövőben a WLAN és a UMTS egészítheti ki számos más alternatív technológia mellett. A KábelTV világszerte jelentősebbnek számít (amellett, hogy magasabb sávszélességet kínál), azonban a Deutsche Telekom határozottan a DSL-t támogatja (legalábbis a vezetékes területen), amelyhez most megnyerte a France Telecomot is (közös fejlesztés, technológiai egység)

Vágyak és realitásérzék, ellentét vagy harmónia?

Mindez nagyon szép, de a kritikus szemléletűek joggal emlékeztetnek a felfokozott akvizíciós és UMTS lázra. Vajon a szélessáv iránti fokozott elkötelezettség eredményezhet-e újabb felelőtlen magatartást?

A válasz egyértelműen nem. Az európai távközlési társaságok tanultak hibáikból, s új alapokra helyezik a beruházásaikat. Hangsúlyozottan csak megfelelő megtérülés mellett hajlandóak beruházni, a Deutsche Telekom soha nem felejti el megemlíteni, hogy a megtérülés nem csak az üzleti koncepción múlik. Európa vezető távközlési szolgáltatói máshogy állnak hozzá az iparágat nagyban meghatározható szabályozáshoz mint korábban. Míg korábban az ex monopóliumok azért küzdöttek, hogy a szabályozók méltányolják az elvégzett beruházásokat, most a jövőre helyezik a hangsúlyt; csak akkor hajlandóak fejleszteni, ha annak látszik a hozadéka. Az új megközelítés eredményesebb lehet a korábbinál, segítségével akár továbbra is biztosítani lehet a hatékony beruházásokat.

Bizalom

A Deutsche Telekomnál mindenesetre tisztában vannak azzal, hogy kétszer nem érdemes eljátszani a befektetők bizalmát. Miután sikerült teljesíteni a 2003. év végéig kitűzött középtávú célokat, a DT nem sokat változtatott. Kai-Uwe Ricke szerint a termelődő cash-flowt a cég 4 célra fogja fordítani (szigorú sorrendben): 1. további adósságcsökkentés 2. osztalék, 3. beruházások 4. kis akvizíciók. A DT most mérlegét konzervatívan tartja, miközben a storyt a szélessávú mobil és vezetékes kapcsolatokon keresztül kívánja biztosítani. Kérdés, hogy a befektetők mennyiben igazolják vissza a DT stratégiáját, amelynek eredménybővítő hatásairól eddig szó sem esett.

A szélessávú kapcsolatok világszerte tapasztalható fejlődése Magyarországon sem múlhat el nyom nélkül. A fejlődés elsőszámú haszonélvezője (a gazdaság egészén és a felhasználókon kívül) a Matáv lehet, amely azok után, hogy tavaly elérte a 100,000 (A)DSL kapcsolatot idén valószínűleg újabb babérokra tör ezen a területen. A fejlődést támogatja mind a Deutsche Telekom, mind az állam.

Égető a helyzet, élhetetlen a magyar minimálbér: ennyi emelést követelnek a szakszervezetek

Itt az alkalom, hogy a minimálbér Magyarországon jövőre átlépje a 300 ezer forintos lélektani határt, amihez több mint 12 százalékos emelés kell.

Egyre több a munkanélküli: de mik a kilátások? Erre számíthatnak a jövőben, akik nem találnak állást

A 2024. április és június közötti három hónapban a foglalkoztatottak száma (15-74 éves korosztály) 4 millió 745 ezer fő volt, 21 ezerrel több, mint egy...

Ennek nem lesz így jó vége: egyre több a munkanélküli, sokan nem tudnak elhelyezkedni

4 millió 768 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma, a munkanélküliségi ráta 4,2%.

Zöld utat kapott a módosítás: orosz vendégmunkások özöne áraszthatja el Magyarországot?

A szakértő szerint komoly potenciális nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet, ha több ezres nagyságrendben adnák be a kérelmeket.

Indult a józan robot: ennyi évet tölthet el munkával egy mai 15 éves élete során

A munkával várhatóan eltöltött évek száma az EU-n belül Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt évtizedben.

Komoly bérváltozás jön az osztrákoknál: rengeteg magyart érint, sok pénzről van szó

Az osztrák adórendszer 2024-ről 2025-re 4%-os emelést hajt végre a béradó sávokban, ami növeli a munkavállalók nettó fizetését.

Óriási dilemmában a magyar szülők: fontos döntést kell hozniuk a gyerekek jövőjéről

A diákmunkának megvannak az előnyei és árnyoldalai, mind a diákok, mind a munkáltatók, mind pedig a nemzetgazdaság szempontjából.

Teljesen új utat választ sok fiatal a karrierépítéshez: nem bajlódnak a szamárlétrával

Most is van, aki számára az előmenetelt a magasabb pozíció jelenti, azonban egyre több olyan munkavállaló akad, aki horizontális, azaz szakterületeken átívelő pályafutást épít.

Már megint a magyar dolgozók zsebében turkálnak: állítólag 450 nettót visz haza az átlag

A bruttó kereset mediánértéke 525 100, a nettó kereset mediánértéke 363 900 forintot ért el a KSH szerint.

Őrjítő félelem lett úrrá a dolgozókon: emiatt féltik nagyon az állásukat, hamarosan kirúghatják őket

Az utóbbi években rendkívül fontossá vált a munkavállalóknak, hogy egy állás hosszú távon is biztosított legyen.

Ez ennyi volt: lekapcsolták a gátlástalan kripto csalókat, többet nem verhetnek át senkit

A gyanuítottak nem hagyhatják el lakóhelyüket és nyomkövetőt kell viselniük folyamatosan.

Az angol már a múlté: kiderítettük, ezek a nyelvek most aranyat érnek a munkaerőpiacon

Általános tendencia, hogy a jelöltek és a munkavállalók többsége csak írásban használja az angolt, de nem mindig beszélnek magabiztosan.

Óriásit nőtt ezeknek a melósoknak a fizetése az elmúlt fél évben: ennyit visznek most haza

Az idei második negyedévben 2104 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére.

Fellélegezhetnek a magyar melósok: itt a fordulat a munkaerőpiacon

A pénzügyi vezetők (CFO-k) 70%-a nem tervezi átszervezni pénzügyi osztályát a következő két évben

Magyar melósokat várnak német munkára: 570 ezer a fizu, nyelvtudás és végzettség sem kell

Egy magyar nyelvű álláshirdetésben németországi sertéstelepre keresnek állatgondozókat és havonta akár 570 ezer forintot is adnak a munkáért.

Ők ma a legszegényebb dolgozók Magyarországon: hihetetlen, mekkora fizetésből tengődnek családok

Budapest erősen felhúzza a hazai bérstatisztikákat: a fővárosban 503 108 forint volt a havi nettó átlagkereset az I. negyedévben, az országos átlag csak 414 301...

Már tárgyalnak a minimálbérről: ekkora emelésre készülhetnek a magyar dolgozók

Az európai uniós minimálbér irányelvek végrehajtására is nagy hangsúlyt fektetnek.

Gyorsan avul a magyar dolgozók szakértelme: nem veszi el az AI a munkát, de ezt muszáj lesz megtanulni

A mesterséges intelligencia beépül a vállalatok pénzügyi folyamataiba.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír