GKI: export- és beruházásvezérelt élénkülés

A magyar gazdaság 2003-ban negyedévről negyedévre gyorsult. A világgazdasági és hazai konjunkturális várakozások javulnak. Ez, valamint a korábbinál gyengébb forint ösztönzően, a magas hazai kamatok és a gyenge dollár fékezően hat a 2004. évi növekedésre. A 3.5%-ra becsült GDP-bővülés jó eséllyel elérhetőnek látszik.

Az iparban a termelékenyég javulása ismét gyorsul. A növekvő kivitel és az újra lendületet kapó beruházások jelentős importot is igényelnek. Így a külkereskedelmi hiány idén is növekedni fog . A folyó fizetési mérlegben azonban ezt a várhatóan végre növekvő idegenforgalmi aktívum ellentételezheti . Így a deficit a GDP 6.5%-áról 2004-ben 6%-ára csökken. Bővülni fog a Magyarországra áramló külföldi működőtőke , ami a modernizáció és hiány finanszírozása szempontjából is kedvező.

A 2003. évi, az önkormányzatokkal együtt a GDP 6%-át közelítő államháztartási hiány érzékelhetően alacsonyabb a megelőző évinél és lényeges szigorítást jelentett. Ugyanakkor a javulás számottevően elmaradt a tervezettől és a hiány szintje fenntarthatatlanul magas. A jelek szerint a kormányzat valóban elkötelezett az idei új, reálisnak tűnő cél, a GDP 4.6%-át kitevő államháztartási hiány mellett , s ennek meghaladását akár további évközi intézkedések árán is meg fogja akadályozni.

A munkanélküliség 2003-ban érezhetően csökkent, a foglalkoztatás a költségvetési szektorban nőtt, az üzletiben stagnált, ezen belül az iparban csökkent. A reálkeresetek az elmúlt két év összesen 25%-os emelkedése után 2004-ben már csak kb. 1%-kal nőnek.

Az infláció főleg az áfa és a jövedéki adó emelésének hatására 2004 tavaszán néhány hónapban el fogja érni a 7%-ot, az év második felében azonban - ha további ársokk nem éri a gazdaságot - érezhetően mérséklődik, s az év végén a 2003. decemberi szint (5.7%) körül alakul. Éves átlagban 6.2% körüli áremelkedés várható.