Évi 200 milliárdot szedne be a kormány a leggazdagabb magyaroktól: Kármán András elárulta a részleteket

Kármán András pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy a jelenlegi adórendszer alapvető módosításra szorul, mivel a forgalmi és jövedéki adók magas szintje miatt az alacsony jövedelműek arányaiban nagyobb terhet viselnek. Eközben a tehetősebbeknek jelentősen kedvez az egykulcsos személyi jövedelemadó és az alacsony társasági adó.

A tárcavezető rámutatott, hogy Magyarországon alakult ki az Európai Unió második legnagyobb vagyoni egyenlőtlensége: míg a háztartások vagyona tíz év alatt 170 százalékkal nőtt, addig a száz leggazdagabb magyaré 325 százalékkal. Az új adófilozófia a szolidaritásra épít, elvárva, hogy a vagyonosabbak is arányosabban járuljanak hozzá a közszolgáltatások finanszírozásához.

A bevezetésre kerülő vagyonadó egyaránt terheli majd a luxuscikkeket, például a jachtokat, valamint a termelő vagyonelemeket, köztük a vállalati részesedéseket is. A minisztérium elutasítja azt a gyakori kritikát, miszerint a vagyon már leadózott jövedelemből származik, hiszen a modern adórendszerek a mindennapi fogyasztást, az ingatlanvásárlást és a tranzakciókat is terhelik, függetlenül a pénz eredetétől. Kövesdy Attila államtitkár egyértelművé tette, hogy a céges vagyonok sem mentesülnek teljes körűen, megelőzve ezzel, hogy a luxuscikkeket fedőcégekbe rejtsék a tulajdonosok.

A kormány tisztában van azzal, hogy a vagyonadó beszedése nemzetközileg is nehézkes, és komoly kockázatot jelent a tőkemenekítés. Éppen ezért a korábban remélt 300–600 milliárdos összeg helyett rendkívül konzervatív módon, mindössze 200 milliárd forintos bevétellel számolnak a költségvetésben. Az adóhatóság már most kiemelten figyeli azokat, akik külföldi vagyonkezelőkbe próbálják kimenekíteni a tőkéjüket.

Ezt a folyamatot hivatott megfékezni a formálódó "exit tax" (kilépési adó) is, amely a külföldre távozó vagyont adóztatná meg, bár ennek nemzetközi jogi összehangolása még finomításra szorul. Bár a hatóságok felkészültek a cégértékelésekből fakadó jogvitákra, a minisztérium fizetési nehézség esetén adóhalasztási lehetőséget biztosít majd a vállalatoknak. Kármán András ugyanakkor megjegyezte, hogy a magyar cégek jelentős része amúgy is hatalmas, kihasználatlan készpénzállományon ül beruházások helyett.

A háttérbeszélgetésen a vagyonadó mellett a KATA és az EKHO is szóba került. A tárca vezetői szerint a 2022-es radikális és magyarázat nélküli KATA-szigorítást orvosolni kell, így az új rendszer igyekszik ismét igazságosabb és szélesebb körben elérhető feltételeket teremteni a kisadózóknak.

A makrogazdasági folyamatokat illetően a Pénzügyminisztérium megerősítette, hogy a kormány október közepén tárgyalja újra a jövő évi költségvetést. Az abban rögzített hiánycél és fiskális pálya döntő fontosságú lesz a 2030-ra tervezett 3 százalékos deficit, és ezzel együtt az euróbevezetés hitelessége szempontjából.