Megszólalt az MNB: továbbra is stabil a bankok hitelezési képessége

A 2023. tavaszi amerikai bankcsődök és a svájci nagybankok kényszerfúziója nyomán kialakult turbulencia átmenetileg rontotta a befektetői hangulatot mind Európában, mind a tengerentúlon. Az európai uniós, és ezen belül a hazai bankszabályozás és -felügyelet ugyanakkor sokkal szigorúbb, mint az amerikai, így képes elejét venni a hasonló problémák előfordulásának. A bankrendszer likviditási tartaléka nagyon magas, a szektor operatív likviditási tartaléka közel 18 ezer milliárd forintot, a betétállomány 63 százalékát teszi ki. A megfelelő bankrendszeri likviditás fenntartásához ugyanakkor a betétállomány stabilitása a jövőben is kulcsfontosságú.

A magánszektornak nyújtott banki hitelezés lassuló dinamika mellett, de 2022-ben is bővült. A vállalati hitelezésben nőtt a devizahitelek súlya, a hitelfelvevők zöme ugyanakkor természetes fedezet mellett adósodott el devizában. A háztartásokkal kötött hitelszerződések volumene visszaesett 2022 második felében, a lakáshitel-kibocsátás a felére csökkent, ami illeszkedik a régió egyéb országaiban megfigyelt tendenciákhoz. Összességében a bankok hitelezési képessége megfelelő, de a fokozott gazdasági bizonytalanság, a szigorú monetáris környezet és ezek nyomán a kereslet visszaesése miatt mind a vállalati, mind a háztartási hitelek egyszámjegyű növekedést mutathatnak 2023-ban.

A lakáspiaci aktivitás jelentősen csökkent, a lakások átlagos ára 2022 második felében már nominálisan is enyhén csökkent, ugyanakkor a 2016 óta kibocsátott jelzáloghitelek medián hitelfedezeti mutatója mindössze 50 százalék körül alakult. A kereskedelmiingatlan-piacon emelkednek a kihasználatlansági ráták, miközben a befektetéstől elvárt hozamok növekedése az ingatlanok értékének csökkenése irányába mutat. A bankrendszer kitettsége azonban a mérlegfőösszeg és a szavatoló tőke arányában is fele a 2011–2012-ben látottnak.

A nemteljesítő hitelek aránya 2022 végén is alacsony szinten tartózkodott. A lakossági és a vállalati hitelportfólióban is nőtt az értékvesztéssel való fedezettség, ami azt jelzi, hogy a bankrendszer előretekintve felkészül a nemteljesítések esetleges növekedésére. A szektor sajáttőke-arányos megtérülése kissé csökkent egy év alatt, ami mögött elsősorban a növekvő értékvesztésképzés és az extraprofitadó elszámolása, valamint a kamatstop intézkedések eredményhatása áll, de mindezt a kiemelkedő kamateredmény szinte teljes egészében kompenzálta. A hitelintézeti szektor teljes tőkekövetelmény feletti szabad tőkéje több mint 1500 milliárd forint. A szolvencia stressztesztünk eredményei alapján markáns stressz esetén is robusztus a bankrendszer tőkehelyzete.