Ezermilliárdokat tart vissza az EU: mi lesz így a magyar gazdasággal, irány a szakadék?

Rendkívüli kormányinfót tartott szerdán Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter, Navracsics Tibor területfejlesztési miniszterrel együtt. Ennek fő témája az uniós forrásokhoz való hozzáférés volt. A bejelentettek alapján Magyarországnak újabb feltételeket kell majd teljesítenie, hogy a 2021 és 2027 között járó összegből befagyasztott 7,5 milliárd euróhoz (3000 milliárd forint) hozzáférjen. A Helyreállítási Alap pénzeihez ellenben hozzáférhet Magyarország. A sajtótájékoztatón Navracsics Tibor elmondta, hogy az Európai Bizottság döntése nem okozott meglepetést, azonban kiemelte, van benne egy fontos elem, ugyanis az újjáépítési tervre vonatkozó magyar tervet elfogadásra ajánlja a Bizottság.

Navracsics Tibor kiemelte, hogy a magyar helyreállítási terv a legkiválóbbak között van, és a kormány örül, hogy megnyílt a lehetőség, hogy aláírják a helyreállítási megállapodást, és utána a kohéziós pénzekről is sikerül megegyezni. Hozzátette, hogy az uniós pénzek felfüggesztése sem okozott meglepetést, hiszen a törvényhozási és intézménylétrehozási menetrend elindult szeptember elején, és olyan határidőket is tartalmaz, ami még később lesz. Navracsics Tibor miniszter szerint az sem meglepő, hogy az EU 3 operatív programunk forrásainak 65%-át felfüggesztette, hiszen ezt már szeptemberben is javasolta.

Mi lesz most?

A 3000 milliárd forint igen jelentős tétel lett volna a jövő évi költségvetésben, így joggal merül fel a kérdés, hogy nem lesz-e súlyos következménye annak, ha ez a pénz most nem érkezik meg? Erről kérdeztünk ma meg három szakértőt, akik bár nem feltétlenül voltak egy véleményen, azt nagyjából közösen állítják, hogy súlyos baj azért így sincs.

Virovácz Péter, az ING vezető elemzője a Pénzcentrum megkeresésére úgy fogalmazott, hogy nemhogy veszítünk, de még nyerünk is azon, hogy nem kapunk meg minden pénzt azonnal – a rendszer pedig nem változik, így ha a kormány teljesíti a vállalásokat, akkor fél év múlva megkaphatjuk a maradékot is.

Nemhogy sokat veszítenénk, de az ország még kicsit nyer is azon, hogy a nagy beruházásokat például jegelni kell, ezek ugyanis jelentős importigénnyel rendelkeznek, ami pedig rontaná a folyó fizetési mérleget. A rendszer ráadásul biztosan fennmarad, a magyar kormány eddig is előfinanszírozta azokat a beruházásokat, amelyeket aztán uniós pénzből valósítottak meg. A jövő év második negyedévében – persze ha minden jól megy, és Brüsszel elégedett lesz a követelmények tartásával – már hozzáférhet majd Magyarország a pénzekhez, amiket most még nem kapunk meg. Összességében nem gondolom, hogy súlyos bajokat fog okozni ez az ügy

-  mondta lapunknak Virovácz Péter.

Kevésbé optimista hangon magyarázta meg a helyzetet a Pénzcentrumnak Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője. Szerinte a fogyasztás csökkenésére mindenképpen számítani kell, és abban sem egészen biztos, hogy egyáltalán lesznek beruházások - import-spórolás ide vagy oda.

Nagyon fontos leszögezni, hogy az a pénz, amit most még nem kap meg Magyarország, az nem örökre veszett el. Jelenleg mi, elemzők úgy számolunk, hogy jövő nyárra feloldódhat ez a maradék összeg is, persze ehhez az kell, hogy az EU meg legyen elégedve a vállalások teljesítésének ütemével. Az persze kétségtelen, hogy makrogazdasági szempontból két kemény negyedév elé nézünk, biztosak lehetünk abban, hogy csökkenni fog a háztartások fogyasztása, nem lesznek új állami beruházások, és a cégeknek is fel kell kötniük a nadrágot

- mondta Trippon Mariann.

Bizonytalan helyzet

Sokkal kevésbé optimista Weinhardt Attila, a Portfolio elemzője. Ő lapunk kérdésére azt mondta, szerinte túl sok a bizonytalanság, de abban egyetért, hogy a maradék összeg nyáron jöhet.

A legfrissebb brüsszeli fejlemények arra utalnak, hogy papíron összejön a megállapodás a magyar kormány és az uniós intézmények között az EU-pénzekről, de a gyakorlatban igencsak bizonytalan, hogy az első érdemi brüsszeli folyósítások mikorra várhatók, leghamarabb ez 2023 nyara körül történhet meg. Ennek oka az, hogy a 2021-2027-es felzárkóztatási forrásainkból várhatóan 7,5 milliárd eurót, a teljes keretünk egyharmadát felfüggesztik, amelynek kiszabadításához 17 féle közbeszerzési és korrupcióellenes feltétel maradéktalan végrehajtása szükséges, a maradék kétharmadnyi rész pedig ténylegesen csak akkor nyílik meg, ha az uniós értékek és az alapjogok terén is mindent rendben talál az Európai Bizottság.  Az 5,8 milliárd eurónyi felzárkóztatási forrás tényleges lehívásához pedig az kell, hogy a 17 feltételt is magába foglaló összesen 27 szuperfeltétel mindegyikének maradéktalanul megfeleljen a magyar kormány, így például négyféle igazságügyi reformot is meg kell csinálnia. Ezeket elvileg jövő tavasz végéig mind teljesíti a kormány, és utána a brüsszeli értékelés után megnyílhatnak a helyreállítási források is

- mondta Weinhardt Attila. Hozzátette, hogy szerinte a magyar gazdaság komolyan meg fogja érezni a pénz hiányát, pontosabban: csak növeli a nehézségek amúgy sem csekély számát, de pánikra azért nincs ok.

A magyar kormány azzal számol, hogy a jövő év második felétől érkezhetnek az új felzárkóztatási és helyreállítási pénzek, illetve a régi pénzek folyamatosan jönnek és ezek együtt 7 milliárd eurót is elérhetnek. Ez akkor lehet reális, ha tavaszig minden vállalt feltételt tényleg maradéktalanul megcsinál a kormány, különben a tartós piaci bizonytalanság a forint árfolyamára, az államháztartás finanszírozására és az államadósság dinamikára is lényegesen kihathat. Mindez a magyar családok szemszögéből azt jelenti, hogy az új EU-s pályázatokkal a gazdaság vérkeringésébe kerülő pénzek csak lassan tudnak felpörögni idehaza, így az elhúzódó viták, a bizonytalanság sajnos egylőre nem enyhítik, inkább fokozhatják a magyar gazdaság kihívásait 2023 során.

Az elemzők várakozásai tehát egybehangzóak: rettegni nem kell, talán az inflációs ráta sem fog sokkal jobban rakétázni, mint eddig, de hogy a magyar családok mit fognak megérezni a pénzhiányból, az legalábbis kérdéses. Talán akkor tesszük a legjobbat, ha igyekszünk mindenhol nyírni a költségeinken, és a spórolásra beállni: a jelen gazdasági környezetben ez amúgy sem ördögtől való ötlet.