Jó, ha tudjuk: ezek az árulkodó jelek, ha csalók akarják megszerezni a pénzünket

Míg a régi időkben sok esetben elég volt a pénz megszerzéséhez az, ha banki alkalmazottként bemutatkozva „a kártyaadatok egyeztetése céljából” hívták fel az ügyfeleket csalók, mára már bonyolultabb, épp ezért hihetőbbnek tűnő történetekkel próbálják behálózni a bűnözők áldozataikat. A csalások különféle típusait tekintve külön kell választani azt, amikor az ügyfelektől az érzékeny fizetési adatokat szerzik meg a csalók, illetve azt az elkövetési módszert, amikor az ügyfeleket tévedésbe ejtve, tévedésben tartva úgy befolyásolják, hogy saját maga hajtsa végre ezeket a tranzakciókat, saját maga rendelkezzen a számlája felett, ő adja át a számláján lévő összeget, illetve utalja át a csalók részére.

Jelenleg a legelterjedtebb csalási forma, hogy magukat banki alkalmazottaknak adják ki a csalók, illetve kriptobefektetési lehetőséget kínálva, tévedésbe ejtve az ügyfeleket nagy összegű pénzt csalnak ki

– mondta el a Pénzcentrumnak Sonjic László, az OTP Bank Informatikai és Bankbiztonsági Igazgatóságának vezető tanácsadója. A szakember hozzátette: „ezeket a cselekményeket olyan kifinomultan tudják végrehajtani, és olyan szinten meg tudják győzni az ügyfeleket, hogy a nevükben akár személyi kölcsönöket is felvesznek, megszerezve a szükséges azonosítókat.”

Ha túl jól hangzik, valószínűleg nem igaz

Egy régóta bevált és nagyon elterjedt csalási módszer a nyereményjáték, az álláshirdetési, illetve különböző hirdetési csalások elkövetése.

Ennek során a nyereményjáték esetében meggyőzik az ügyfelet arról, hogy ő például az ezredik kiválasztott, aki nyert, és a nyeremény átvételének a feltétele egy bizonyos összeg átutalása. Ezt az összeget szerzik meg végül a csalók. A hirdetési csalásoknál is úgy célozzák meg az ügyfeleket, hogy jutányos áron hirdetnek meg vonzó termékeket, például nagy értékű, de a csalás során rendkívül kedvező áron kínált műszaki cikkeket. Sajnos az ügyfél hiába utalja át az árát, nem kapja meg az eszközt.

A legelterjedtebb módszer a magukat banki alkalmazottnak kiadó csalók tevékenysége, illetve a kriptovaluta-befektetés ígéretével kicsalt összegek. Ha a befektetési csalást vizsgáljuk, az ügyfeleknek azt a tulajdonságát használják ki, hogy kis összeg befektetésével óriási hozamot ígérnek, amely nagyon csábítóan hangzik.

Ilyen esetekben egy nagyon komoly eredményt ígérő egyszeri lehetőségről, egy „most vagy soha” befektetésről számolnak be az ügyfeleknek, akik sok esetben nem akarnak kimaradni a hirtelen jött lehetőségből

– mondta el Sonjic László. A szakember figyelmeztetett: általánosságban elmondható, hogy az ilyenkor ígért hozamok sokszorosan meghaladják a valóban elérhető, még a legjobb befektetési lehetőség révén megnyerhető hozamot.

A kirívóan jó, már-már túlságosan vonzó ajánlatok esetében érdemes gyanakodni

– tette hozzá.

Magyartalan fogalmazás, furcsa kérések

Önmagában már ez gyanakvásra adhat okot, de számos egyéb árulkodó jel lehet az ilyen próbálkozásoknál. „Gyakran előfordul, hogy külföldi elkövetők igyekeznek átejteni az ügyfeleket, akik a levelezés során Google fordítót használnak. Ez rögtön felismerhető, hiszen a magyar nyelv egyik sajátossága, hogy nagyon nehéz pontosan fordítani.

Ennek eredményeképp az írásos üzenetekben kifejezetten nehézkes, magyartalan a kommunikáció. Sajnos még ez sem tántorít el sokakat a folytatástól.

Kifejezetten gyanús lehet a következő lépés, amelynek során meggyőzik az ügyfeleket arról, hogy telepítsenek a gépükre egy alkalmazást, amelyen keresztül kommunikálnak, és ezzel az ügyfél számítógépén már átveszik az irányítást, illetve az elektronikus tranzakciót kezdeményezni tudják az ügyfelek nevében. „Olyan szinten meg tudják győzni az ügyfeleket, hogy a másodlagos hitelesítő kódot is elkérik tőle, hogy jóváhagyják ezt a tranzakciót.”

Kapcsolják a kollégát

A másik nagyon elterjedt módszer, hogy az ügyfeleket banki alkalmazottnak kiadva célozzák meg, felhívják, és közlik vele, hogy a számláján lévő összeget el kívánják tulajdonítani, a pénze veszélyben van. Meggyőzik, hogy nagyon gyorsan kell cselekedni, hogy az összeget megvédjék. Ezt követően átkapcsolják egy „speciális biztonsági osztályra”, az ottani „kolléga” több szakkifejezést használ, gyakorlatilag az ügyfélszolgálati protokollt lemásolva levezeti ezt az eseményt úgy, hogy az ügyfél előtt egy teljesen hihető történet rajzolódik ki.

Ami nagyon furcsa, hogy ezt az összeget egy biztonsági számlára kell átutalni, hogy megóvásra kerüljön, az elkövetők pedig megígérik, hogy fél óra múlva vissza fogják utalni az összeget. Ez nyilván nem történik meg

– mondta el Sonjic László, aki szerint ebben az esetben a legelső gyanús elem az lehet, ha megkérdezik, hogy mennyi pénz van az ügyfél számláján. „Ha valóban banki alkalmazottak lennének, akkor pontosan tudnák ezt. Ráadásul olyan eset is volt, amikor valaki nagyon alacsony összegről számolt be, és ilyenkor szó nélkül letették a telefont.”

A szakember szerint azt is fontos leszögezni, hogy a csalók által emlegetett „biztonsági számla” nem létezik, a banki protokollban nincs ilyen eszköz a „veszélyben lévő pénz” megvédésére.

Ami mindenképpen gyanús

A vezető tanácsadó szerint bár a csalások egyre kifinomultabbak, bizonyos jelek alapján mégis felismerhetjük, ha meg akarnak téveszteni minket.

„Le kell szögezni tehát, hogy sem Magyarországon, sem a világon sehol nincs olyan befektetési lehetőség, amellyel többszörös nyereséget lehet realizálni pár hét leforgása alatt. Alapvető az is, hogy egyetlen bank vagy pénzintézet sem kéri az ügyfelektől, hogy telepítsenek bármilyen alkalmazást. A harmadik pont az, hogy egyetlen, úgynevezett érzékeny fizetési adatot sem szabad megadni, ilyet a bank nem kér, tehát a pénzintézet biztosan nem kér az ügyfeleitől jelszót, belépési azonosítót, vagy hasonló kódot, amely a tranzakció végrehajtásához szükséges. Nem is szabad ilyet megadni, hiszen ez egy falhatalmazás egy harmadik személynek arra, hogy jóváhagyjon egy fizetési műveletet. Így aztán számlaszámot, bankkártyaadatot sem kér a pénzintézet, hiszen azt a valódi bank tudja. Ha ilyet kérnek valakitől, azonnal meg kell szakítania a kapcsolatot, mert ez csalás” – összegezte a szakember.