Tátva maradt az elemzők szája: ilyen is ritkán történik a magyar gazdaságban

Az első negyedévben az iparban hozzáadott érték jelentősen hozzájárult a GDP növekedéséhez - kommentálták az elemzők a KSH pénteki jelentését.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) első becslése alapján márciusban 3,6 százalékkal nőtt az ipari termelés az egy évvel korábbihoz mérve, munkanaphatástól megtisztítva 4,2 százalékos volt a növekedés. Az első negyedévben az ipar teljesítménye 5,5 százalékkal volt nagyobb, mint a múlt év első három hónapjában. Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője szerint minden várakozást felülmúlt az ipari termelés növekedése. Az első negyedévi 5,5 százalékos növekedés érdemi gyorsulás a tavalyi utolsó negyedévben mért 1,7 százalékhoz képest, ezzel a tavalyi negyedik negyedévhez képest 4,2 százalékosra gyorsulhatott az ipari termelés növekedése és érdemben hozzájárult a GDP növekedéséhez.A beszállítói láncok szakadozása továbbra is jelentős kockázatot jelenthet, csakúgy, mint számos nyersanyag és az energia árainak elszállása, ami a járműipar mellett más ágazatokban, így a műtrágya és az alumínium gyártásban is leállásokat okozhat. A Magyar Bankholding szakértői fokozatos élénkülésre számítanak az ipari termelésben. Idén bázishatások és új kapacitások üzembe helyezése miatt, de jelentős bizonytalanságok mellett 5-6 százalék körüli növekedést várnak, a tavalyi 9,6 százalék után.

Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője a KSH szűkszavú első becsléséből azt a kedvező jelzést emelte ki, hogy a járműipar gyengélkedése ellenére van potenciál a termelés növekedésében. A rövidtávú kilátásokat ugyanakkor továbbra is köd borítja - tette hozzá. Az orosz-ukrán háború miatt az év elején valamelyest enyhülő ellátási problémák, alkatrészhiányok ismét súlyosbodhatnak, és visszafogják az ágazat teljesítményét az elkövetkező hónapokban. Fontos kérdéssé vált a háború nyomán a keresleti oldal alakulása is, hiszen a rendkívüli helyzetben romlik az üzleti és a fogyasztói bizalom és a vásárlói oldal is gyengülhet. Az elemző kifejtette, középtávon a járműipar már évek óta zajló átalakulása is kockázatokat rejt magába, mert a magyar autóipari szereplők többsége az egyre jobban visszaszoruló hagyományos meghajtású járművek és az azokhoz szükséges alkatrészek előállítására és beszállítására szakosodott, miközben az alternatív meghajtások számottevően kevesebb alkatrészt igényelnek.

A tőzsdén is változások voltak

Látható eséssel zártak a távol-keleti tőzsdék a reggeli órákban. A japán tőzsde egyedül 0.7%-kal tudott emelkedni, a Hong Kong-i börze 3.8%-kal zuhant, a kínai tőzsdék 2% körül estek, a dél-koreai börze pedig 1.2%-kal került lejjebb. Oldalazással nyithatnak a meghatározó európai tőzsdék a reggeli határidős részvényindexek alapján. Újabb fontos – és gyenge - német ipari adat érkezett ma reggel, illetve a délutáni amerikai munkaerőpiaci adatok is érdemi figyelemre tartanak számot.
1.05 alá erősödött a dollár ma reggel, míg a menedék jen gyengül. A forint 380-nál keresi az irányt az euróval szemben, ahogy a régió is, a dollár ellenében pedig mérsékelt gyengülés látszik.

Részvénypiacokat illetően az amerikai tőzsdék csütörtökön élesen zuhantak egy széles körű eladási hullám közepette, mivel a befektetői hangulat abba az irányba mozdult, hogy a Fed előző napi kamatemelése nem lesz elegendő a megugrott infláció megfékezésére és elhamarkodott volt az elnök kijelentése, miszerint komolytalan a 75bp-s kamatemelési várakozás és erősödött az aggodalom, hogy recesszió okozása nélkül képes-e megfékezni az inflációt. Piaci szemszögből a Fed döntések miatti aggodalmak, néhány növekedési részvény vegyes gyorsjelentései, a holtponton lévő ukrajnai konfliktus és a világjárványhoz kapcsolódó kínai bezárások újra visszatértek a fókuszba, a kizárólag a Fed döntéseire fókuszáló hangulat helyett. A hazai börze 1.5%-ot esett 11 milliárd forintos forgalomban, láthatóan estek a blue chipek a Richter vezetésével.

A devizapiacok tekintetében a dollár fokozatosan visszanyerte az erejét tegnap délutánra, miután korábban a Fed lépése az elmúlt közel két hónap legnagyobb esését okozta, miután a Fed elnöke erősen eloszlatta a 75bp-s emelésekkel kapcsolatos – eddig sem túl komoly - várakozásokat. Idén eddig több mint 7%-kal került feljebb a dollár, ami 2015 óta a legnagyobb éves erősödést jelenti eddig és értelemszerűen a fejlett világban jelenleg még erősödő kamatdivergencia hajtja a menedékkeresés mellett. A forint eközben látványosan gyengült tegnap délutánig a várakozásokkal összhangban lévő, szinten tartott MNB kamatszint után, így alulteljesítve a régiót, amely stagnálni tudott a vezető devizák ellenében.
Állampapírpiacok: A magyar állampapírpiac rövid oldalán hosszú idő után először 1-2bp-tal csökkentek, a hosszú oldalon pedig 4-9bp-tal estek a hozamok. A 10 éves magyar referenciahozam 7.14%-ra csökkent, ezzel +615bp volt a felára a német és +412bp az amerikai azonos futamidejű kötvényhez viszonyítva. A tegnapi 5, 10 és 15 éves aukción 79, 50 és 13 milliárd forintnyi ajánlat érkezett, az ÁKK 21.5, 30.5 és 7.5 milliárdot fogadott el 7.44, 7.15 és 7.03%-os átlaghozamok mellett. Főként emelkedtek a német és jobban az amerikai hozamok, így tágultak a transzatlanti szpredek.

Horváth András, a Takarékbank elemzője azt is elmondta, hogy az OTP-nek sem tett jót az orosz-ukrán konfliktus. A konszolidált adózás utáni eredmény -33 milliárd forint lett, amely 136%-os csökkenés a 2021 első negyedévéhez képest (akkor az eredmény 93 milliárd forintot tett ki). Igaz a korrigált adózás utáni eredmény 88,6 milliárd forint lett, 24%-kal alacsonyabb, mint az előző év hasonló időszaka. A korrekciós tényezők a következők: a banknak le kellett írnia az orosz goodwillt, 56,3 milliárd forint értékben, amely a saját tőkét 41 milliárd forinttal apasztotta. Értékvesztést kellett elszámolnia az orosz kötvényekre 34,5 milliárd forint értékben. A bank nem teljesítő kategóriába sorolt 102 milliárd forintnyi orosz kötvényt, mivel ezek forgalomképessége a jelenlegi helyzetben limitált. Továbbá a magyar operációt 20,2 milliárd forint bankadó terhelte. Az OTP-nek jelentősen meg kellett emelnie kockázati költségeit, amely az orosz-ukrán konfliktus következménye. Az Ukrajnában folyósított hitelek felülvizsgálatra kerültek mivel a bank 2022-ben 30%-os GDP visszaesést, majd 2023-ban gyors kilábalást valószínűsít. Oroszországban 2022-re 8%-os gazdasági visszaesést valószínűsít az OTP, amely szintén a hitelkockázatok növekedését jelenti, így itt a bank 33 milliárd forintnyi kockázati költséggel számol. A külföldi leánybankok teljes eredményhez való hozzájárulása jelentősen romlott a negyedév során, amelyet az ukrán és orosz operáció okozott. Míg 2021 első negyedévében a nem hazai operációk a nettó eredményhez való hozzájárulása 47% volt, addig most -17%, mivel az ukrán operáció 34,4 milliárd, az orosz 27,2 milliárd forintnyi veszteséget szenvedett el. A jelenlegi nehézségek ellenére az OTP-nél az ügyfélhitelek éves szinten 15%-kal, a betétek 17%-kal nőttek. Előbbi értéke eléri kb. a 17 ezer milliárd, míg utóbbi a 21 ezer milliárd forintot. A bank teljes bevétele 20%-kal 301 milliárd forintról 361 milliárd forintra nőtt (a kamatbevételek 240, a jutalékok, díjak 85 milliárd forintot tettek ki, előbbi 18%-kal, utóbbi 19%-kal emelkedett egy év alatt). Ezzel szemben a működési költségek mindösszesen csak 10%-kel lettek magasabbak. Azonban a fent említett események hatására a céltartalék képzés (kockázati költségek) 753%-kal 73 milliárd forintra nőttek, amely a 2008-as pénzügyi válság óta a 6. legmagasabb érték.

Az üzemanyagár-stop és az orosz-ukrán konfliktus ellenére nem okozott csalódást a MOL legutóbbi, 2022 első negyedévéről szóló gyorsjelentésében a befektetőknek. Ismét erős számokat szállított a társaság. A piaci szereplők által leginkább figyelt készletátértékelési hatástól és egyszeri tételektől tisztított EBITDA éves alapon 49,4%-kal 271,2 milliárd forintra emelkedett (2021 első negyedévében 181,9 milliárd forintot tett ki). Ugyanakkor az elemzői várakozásokkal szemben csökkent, hiszen az 313 milliárd forintról szólt. A MOL-nak erős hátszelet ad, hogy az orosz-ukrán konfliktus miatt az orosz (ural) típusú olaj olcsóbb, mint a Brent típusú, továbbá a relatíve magas olajár is növeli a profitabilitást. A tisztított üzemi eredmény 167,7 milliárd forintra, 146%-kal nőtt az egy évvel ezelőtti állapothoz képest (2021 Q1: 68 milliárd forint). A MOL első negyedéves bevétele 1938 milliárd forintot tett ki, amely 77%-os emelkedés az egy évvel ezelőtti állapothoz képest. Ugyanakkor a működési költségek csak 72%-kal emelkedtek, amely javította a működési marzsokat. A fenti eredmények ellenére a MOL a negyedév során nem tudott pozitív pénzáramot felmutatni, a szabad pénzáram -124 milliárd forintot tett ki (2021 első negyedévében -60 milliárd forintot), melynek oka a működőtőke magasabb változása. Azaz jelentős összeget emésztett fel a készletezés. A menedzsment csak egy pontban változtatta 2022-re vonatkozó előrejelzését. Így a korábbi 105 millió hordó helyett 90 millió hordó kitermelését várja, amely az északi-tengeri eszközök eladásával van kapcsolatban. A 2021-es 3,53 milliárd dolláros eredmény után a társaság vezetése arra számít, hogy a tisztított EBITDA eléri, vagy akár meg is haladhatja a 2,8 milliárd dollárt. A beruházások pedig a tavalyi szintnek megfelelően alakulhatnak 2022-ben (1,7-1,8 milliárd dollár).

Az OTP elemzője elmondta, hogy változatlan, 6,45%-os kamatszinten hirdette meg az MNB az egyhetes betéti tendert; a főbb állampapír-piacokon folytatódott a hozamemelkedés; ismét erősödött a dollár
A szerdai Powell-beszéd csak átmenetileg nyugtatta meg a piacokat: a kora délután közzétett, a vártat meghaladó és rekordméretű amerikai termelékenység-esés és az egységnyi bérköltség emelkedése miatt ismét erősödtek az inflációs félelmek és az amerikai kamatemelési várakozások. 0.8%-kal erősödött a dollár az euróval szemben és ismét megközelítette az 1,05-ös szintet. Jelentősen emelkedtek az állampapír hozamok is: az amerikai 10 éves 10 bázisponttal a hetek óta ostromolt 3% fölé ugrott, a német pedig 7 bázisponttal, 1,05 közelébe. Bár a cseh korona jegyzése lényegében nem változott, a zloty 1%-kal, a forint 1,4-kal a 381-es szintig gyengült az euróval szemben. Az MNB egyhetes betéti tenderére 10 271 milliárd forint értékű ajánlat érkezett, ami mintegy 200 milliárddal több a lejáró összegnél. A jegybank
szokás szerint a teljes mennyiséget elfogadta; a kamatszint maradt 6.45%. Bár a hazai, még az amerikai adatok publikálása előtt rögzített benchmark állampapír- hozamok estek – az éven túli szegmensben 5-9 bázisponttal –, de estére már ismét emelkedés jött a szerdai csúcsok közelébe. Az ÁKK tegnapi kötvényaukcióján az öt és a tíz éves kötvény iránt erős volt a kereslet: a meghirdetett 15-15 milliárd forint értékű kötvényt három-ötszörösen túljegyezte a piac, és az ÁKK 21,5, illetve 30,5 milliárd forintra emelte az értékesítést, a nem kompetitív szakaszban pedig további, majdnem 7-7 milliárd forint értékű kötvényt adott el.

A 15 éves kötvény esetében azonban a gyenge kereslet miatt a tervezett 10 milliárd forintnál 25%-kal kevesebb papírt sikerült eladni. Az aukciós átlaghozamok 1-3 bázisponttal haladták meg
az azonos lejáratú benchmark hozamokat