Ezért hasít annyira a magyar gazdaság: a szabad nyár további erősödést hozhat

Már az előzetesen becsült első negyedéves GDP-adat is minden elemzői várakozást felülmúlt, azonban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) most kiadott részletes közlésében felfelé módosította a számokat. Az előzetesen becsült 1,9% helyett 2%-kal múlta felül a gazdaság teljesítménye a tavalyi utolsó negyedéves adatot, miközben az éves alapú visszaesést is mérsékelte. A nyers GDP-adat korábban arról tanúskodott, hogy az előző év azonos időszakához képest 2,3%-kal esett vissza a magyar gazdaság, most viszont már csak 2,1%-os csökkenést láthatunk.

A beérkező új adatok alapján tehát a magyar gazdaság még ellenállóbb volt a koronavírus-járvány időszakában, mint ahogy korábban becsülte a hivatal. Ha nem tudnánk, hogy idén is a járvány időszakát élte át Magyarország, akkor az idei első három hónap GDP-számai alapján első ránézésre nem is igazán érnénk tetten a vírus hatását. Ahogy a fenti ábrán látható, a negyedéves GDP a harmadik egymást követő negyedévben is növekedett, ami azt mutatja, hogy a magyar gazdaság ellenálló volt a járvány második és harmadik hullámában. Az éves index még negatív tartományban tartózkodott, aminek az idei második negyedév vethet véget, egyébként döntően a bázishatás miatt (a tavalyi második negyedév lezárása óriási visszaesést hozott).

A negyedéves GDP-számok azt jelzik, hogy a magyar gazdaság olyan jól alkalmazkodott a járvány hatásaihoz és a lezárásokhoz, amire senki sem számított. A termelési oldalon a mezőgazdaság bruttó hozzáadott értéke 0,3, az iparé 3,1, az építőiparé 6%-kal, a szolgáltatásoké 2,2%-kal nőtt. Az ipar jó teljesítménye nem meglepő, hiszen a járvány második és harmadik hullámában már nem állította le a gazdaságot úgy a kormány, mint az első hullámban, amikor teljes lezárásról döntöttek.

Ezért a termelés ugyan olyan zavarokkal, mint pl. chiphiány és ellátásilánc-problémák, de zajlott. A szolgáltatások növekedése azonban már meglepőbb, hiszen a lezárások és a távolságtartási intézkedések ezt a szektort érintették a legjobban. A kis súlyú pénzügyi-biztosítási tevékenység és az IT-szektor támogatta a GDP növekedését, ugyanakkor a turizmus-vendéglátás - a zárva tartó szálláshelyek tükrében nem meglepő módon - továbbra is gyengén teljesített.

A felhasználási oldalon a végső fogyasztás összetevői közül a háztartások fogyasztási kiadása 0,9, a kormányzattól származó természetbeni társadalmi juttatások volumene 0,5, a közösségi fogyasztás 2,6%-kal nagyobb lett. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 0,6%-kal mérséklődött. A külkereskedelemben az export 1,6 , az import 0,8%-kal emelkedett.

Összességében tehát a fogyasztás a sosem látott járványhullám, az ismételt üzletbezárások és az érzékelhető óvatossági megfontolások ellenére is emelkedett, miközben a külkereskedelem is jól teljesített, a felhasználási oldalon egyedül a beruházások vetették vissza a lendületet.

Ez arra vall, hogy a vállalatok még bizonytalanok a kilábalással kapcsolatban, illetve komoly forráshiánnyal rendelkeznek, amely nem csoda annak tükrében, hogy a vírusválság megtépázta a vállalati mérlegeket. Mindenesetre úgy tűnik, hogy az olcsó hitellehetőségek egyelőre nem indították el a beruházási aktivitás növekedését.

Miután a tavalyi év első negyedévét még nem érintette a járvány Magyarországon, így ahhoz képest értelemszerűen még visszaeséseket láthatunk a szektorok széles körében. A negyedéves számokban tehát alig érhető tettek a vírus hatása, azonban ahogy az alábbi ábra is mutatja, az éves indexek gyengébbek. Jól látható, hogy a háztartások fogyasztásának éves alapú visszaesését a kormányzati kiadások növekedése igyekezett ellensúlyozni. Ez egyébként tetten érhető a magasra emelkedett költségvetési hiányban is, ami idén folyamatosan támogatni fogja a növekedését.

A következő időszakban a korlátozó intézkedések (fokozatos) feloldása, a külső kereslet növekedése, valamint az óvatossági megfontolások oldódása egyaránt támogathatja a gazdaság növekedését. A meglepően erős első negyedéves GDP-adatok után nem csoda, hogy számos elemző felfelé módosította az év egészére vonatkozó növekedési előrejelzését. A korábban várt 4%-hoz közeli idei GDP-növekedés helyett már a legtöbb szakértő inkább 5-6%-os bővülésről beszél, de megjelentek már az ennél is gyorsabb bővülést valószínűsítő prognózisok is.