Nem várt dolog derült ki a covid-vakcinákról: ez messze nem csak az oltottakat érinti

A koronavírus-járvány társadalmi hatásait vizsgáló legújabb kutatások eredményeit a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontjának konferenciáján ismertették. A pandémia különböző csoportokra gyakorolt hatása és az oltások elfogadásának motivációi kerültek fókuszba. A járvány területi különbségeit Csurgó Bernadett és Kovách Imre, a Szociológiai Intézet munkatársai elemezték, kiemelve, hogy a nagyvárosok és falvak eltérően reagáltak a válságra. Az ő kutatásuk során 80 interjú alapján Budapest, további városok és falvak lakóinak tapasztalatait összegezték.

Kovách Imre szerint a gazdaságilag elmaradottabb területeken magasabb volt a halálozás aránya, ami ellentmondást jelentett a fertőzöttség nagyvárosi koncentrációjával szemben. A vidék és város megítélése is változott; a vidéket biztonságosabbnak érzékelték, míg a nagyvárosokban csökkent a biztonságérzet. A kisvárosok esetében Csurgó Bernadett három fő megfigyelést emelt ki: az intézmények működésének sajátosságai, a városi és falusi jellemzők keveredése, valamint a közösségi élet fontosságának kiemelkedése.

A falvakból pozitívumként került előtérbe a biztonságérzet, szabadság és tágas élettér. A kutatók szerint ezek az elemek átalakították a város és vidék közötti percepciót. Szabó Andrea, a Politikatudományi Intézet igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy különféle generációk eltérően élték meg a pandémiát. A fiataloknál nőttek a generációs feszültségek, megnőtt az online térben töltött idő, felértékelődött az oktatás személyes formája és kiemelkedően fontossá vált a mentális egészség.

Az oltásokkal kapcsolatos hajlandóság vizsgálata során Kopasz Marianna és Papp Zsófia azt találták, hogy az oltás elfogadása több tényezőn múlik: politikai nézeteken, tudományba vetett hiten vagy akár iskolázottságon is. Kiderült továbbá, hogy az informáltabbak és félelemmel teli emberek inkább hajlamosabbak voltak az oltás felvételére.

Papp Zsófia rámutatott arra is, hogy politikai hovatartozás befolyásolja az elfogadott vakcinák típusát. Egy kutatásban megfigyelték, hogy míg az ellenzéki szavazók inkább EU-engedélyezett vakcinát részesítettek előnyben, addig kormánypárti szavazóknál egy nem létező magyar vakcina iránt mutatkozott volna nagyobb igény. Ligeti Anna Sára hangsúlyozta: az oltást elutasító csoport arányának stagnálása azt mutatja, hogy akik kezdetben elutasították azt, valószínűleg nem változtatták meg álláspontjukat. Végül Koltai Júlia bemutatta: az emberek kapcsolati hálójának jelentős szerepe van abban, hogyan viszonyulnak az oltásokhoz. Az eredmények alapján az oltott személyek gyakrabban tartanak kapcsolatot más beoltottakkal. 

Te mit gondolsz a saját márkás termékekről?

A következő hetekben a Pénzcentrum és a Debreceni egyetem közös, nagymintás felmérést végez, hogy kiderüljön, hogyan vélekednek a hazai vásárlók az ún. kereskedelmi/saját márkás, illetve a gyártói márkás termékekről. Az alábbiakban arra szeretnénk megkérni, hogy töltsd ki a kérdőívet, ezzel segítve munkánkat. Köszönjük!