Veszedelmes kór leselkedik a magyarokra idén ősszel: ha ilyen csípést találsz, nagy bajt jelenthet

Így terjed Európában a nyugat-nílusi láz

Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (European Centre for Disease Prevention and Control, ECDC) legfrissebb adatai szerint a 34. héten Magyarország, Olaszország, Görögország, Románia, Szerbia és Franciaország területén fordult elő több fertőzés. 1-2 megbetegedést azonosítottak a spanyoloknál, németeknél és Észak-Macedóniában is.

A friss adatok szerint a 34. héten Tolnában 1, Fejérben 2, Pest megyében 1, Budapesten 2, Hajdú-Biharban 1, Szabolcs-Szatmár-Bereg 1, Csongrádban 3 fertőzést azonosítottak. A magyar határhoz közel a romániai Satu Mare megyéből 1, a szerbiai Severno-banatski területéről 1, Severno-backiból 2, Zapadno-backi területéről pedig 5 fertőzöttet diagnosztizáltak.

Forrás: ECDC

Magyarországon is jelen van, terjed

A szúnyogok által terjesztett nyugat-nílusi láz veszélyére a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) is felhívta a figyelmet és a szúnyogcsípések megelőzésére és a szúnyogok elleni védekezésre kérte a lakosságot. Ezen a héten kedden az idén nyilvántartott megbetegedések száma 15-re emelkedett (14 magyarországi és 1 "importált"). A betegek nagy része 60 évesnél idősebb, többségüknél idegrendszeri tünetek miatt végezték el a nyugat-nílusi láz kimutatására irányuló vizsgálatokat - közölték. 

Arról is téjékoztattak, hogy Budapestről és hét vármegye területéről diagnosztizálták a 14 magyarországi beteget: a fővároson kívül Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Tolna vármegyéből. A nyugat-nílusi láz egyáltalán új, hanem Magyarországon minden évben szezonálisan (június-november) előforduló, szúnyogok által terjesztett betegség. Egy influenzához képest kis számú megbetegedést okoz, viszont a szövődmények súlyosak lehetnek.

Az NNGYK is azt közölte, hogy a nyugat-nílusi vírussal fertőzött emberek többsége tünetmentes, néhány százalékban enyhe, influenzaszerű tünetek jelentkeznek, amelyek többnyire 3-6 nap alatt maguktól gyógyulnak. Viszont leginkább az idős emberek esetében idegrendszeri tünetek léphetnek fel - tették hozzá. Arra is felhívták a figyelmet, hogy nemcsak az ázsiai tigrisszúnyog, hanem a Magyarországon is honos szúnyogoktól is meg lehet kapni a vírust. Arra kérik ezért a lakosságot, hogy védekezzenek a szúnyogcsípések ellen.

A fertőzés a szúnyogcsípéssel emberről emberre nem terjed, de szervdonációval és vérátömlesztéssel átadható. Ennek megakadályozása érdekében a diagnosztizált fertőzések környezetében a véradást korlátozzák.

Ha 2-12 nappal a szúnyogcsípés után láz és ízületi fájdalom lép fel, akkor a lakosok mindenképpen forduljanak orvoshoz - tanácsolták.

Már most több a beteg, mint tavaly egész évben

Az NNGYK Járványügyi és Infekciókontroll Főosztályának legfrissebb tájékoztatásai alapján a 33. héten újabb öt Nyugat-nílusi láz megbetegedést jelentettek, amellyel nyolcra nőtt a 2023-as szezonban nyilvántartásba vett esetek száma. A 34. héten újabb három esetet találtak, és az eheti (35.) keddi tájékoztatás szerint már 15 ismert eset van. Ez pedig több, mint 2022-ben egész évben, amikor 14 esetet regisztráltak. Ebből 11-et augusztus és 3-at szeptember hónapokban. 2021-ben 8, 2020-ban pedig 3 nyugat-nílusi vírussal fertőzött beteget diagnosztizáltak, 2019-ben még 37-et. (Nem szabad elfelejteni, hogy a járványkutatást az utóbbi években nehezítette a koronavírus-világjárvány.) 2018-ban volt kiugró a WNV-fertőzések előfordulása:

Egy megbetegedés bizonyult import eredetűnek a Járványügyi és Infekciókontroll Főosztály szerint: a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei 42 éves férfi beteg a betegség lappangási idejében Kárpátalján járt tánctáborban, illetve rokonlátogatáson. Az esetek közül négy volt eddig bizonyítottan hazai eredetű, mivel a klinikai tünetek jelentkezését megelőző két hétben nem jártak külföldön. Két esetet regisztráltak Fejér (62 és 69 éves férfi), egy-egy esetet Csongrád-Csanád (61 éves nő) és Pest (56 éves férfi) vármegyében.

Azt is fontos tudni, hogy nemcsak a nyugat-nílusi vírust terjesztik főként szúnyogok. A Chikungunya-vírus, malária, Dengue-láz, Zika-vírus,  sárgaláz, Usutu-vírus, illetve a főként kutyákat támadó szív- és bőrférgesség is szúnyogok által terjed. Ezért is olyan fontos, hogy minden lehetséges eszközzel védekezzünk a szúnyogcsípések ellen, ne csak a nyugat-nílusi vírus veszélye miatt.

Ezek közül a betegségek közül több előfordul Magyarországon is, és monitorozza az eseteket a Járványügyi és Infekciókontroll Főosztály. Az elmúlt évek adatai alapján látható, hogy a betegek száma a nyugat-nílusi vírushoz mérten elenyésző. A maláriás esetek lehetnének számottevőek, de jellemzően importált esetekről van szó. Vagyis nem Magyarországon történt a fertőzés, csak az azonosítás:

A nyugat-nílusi lázat okozó vírus jellemzői, terjedése

A Nyugat-nílusi vírus a flavivírusok közé tartozik, és az egész világon előfordul. Több variánsa is van, máig legalább hét genetikailag határozottan elkülönülő változatát azonosították. A vírus elsősorban csípőszúnyogok csípése által terjed, viszont átadható testnedvekkel, vagy akár vértranszfúzió, szervátültetés útján. A csípőszúnyogok (Culicidae) közül is elsősorban a Culex-nem fajai terjesztik. Ezek a barna színű szúnyogok 4-10 milliméter nagyságúak, a testükön, lábukon mintázat nincs, a többi európai szúnyogtól szájszervük különbözteti meg azokat. Így ezek a szúnyogfajok szabad szemmel, laikusok számára szinte megkülönböztethetetlenek a közönséges szúnyogoktól, főként mivel általában idő sincs a megfigyelésükre.

A vírus elsősorban madarakat betegít meg, viszont emlősöket is megfertőzhet - köztük is főként embereket és lovakat -, és kétéltűeknél és hüllőknél is előfordul fertőzés. A költöző madaraknak nagy szerepükben van a kontinensek közti terjesztésben a vonulásuk következtében. A vírus elsősorban a szúnyogok által megcsípett állatok, emberek vérével kerül át más állatra, emberre,

nem jellemző az emberről emberre történő fertőzés.

A nyugat-nílusi láz tünetei

Emberek esetén a lappangási idő 2-6 nap lehet, ezután jelentkezhetnek az első tünetek. A különböző források szerint az esetek 75, illetve 85 százalékos arányban tünetmentesek, és 10-25 százalékban jelentkeznek enyhébb, influenzaszerű tünetek. A betegeknél felléphet láz, fejfájás, izomgyengeség, hányinger, étvágytalanság, kötőhártya-gyulladás, fényérzékenység, kiütések a végtagokon. A gyógyulás nagyjából átlagosan egy hetet vesz igénybe. Az agyvelő-agyhártyagyulladás igen ritka tünet, a Szúnyogmonitor szerint 4-5 ezer fertőzöttre egy ilyen súlyosabb megbetegedés jut.

Védőoltás emberek számára egyelőre nem áll rendelkezésre, azonban lovaknak való vakcina elérhető Magyarországon is. Így a lehetséges védekezés kimerül abban, hogy lehetőleg elkerüljük a fertőzött szúnyogokkal való találkozást, rovarriasztókat használunk, és nem hagyjuk elszaporodni a környezetünkben a szúnyogokat. Ezen túlmenően - ahogy őszi időszakban egyébként is - érdemes erősítenünk az immunrendszerünket, együnk sok szezonális gyümölcsöt-zöldséget, töltsünk minél több időt a szabadban, igyunk elég folyadékot, sportoljunk, figyeljünk a minőségi alvásra.