Óriási bajban vannak a gyógyászati segédeszközgyártók: 17. éve tart az ársapka

A tavalyi évtől jelentős mértékben megemelkedett orvosi bérek, és az infláció elleni védekezésre fordított központi költségvetési kiadások miatt a segédeszközök támogatásának aránya a tavalyi év második felére 1,72 százalékra csökkent, ami a 2009-es ráfordítás harmada. Mindezek mellett a vényköteles gyógyászati segédeszközök úgynevezett „közfinanszírozott fogyasztói ára” több eszközkörben sem tudja fedezni a megemelkedett beszerzési árakat, ráadásul a megemelkedett energiaárak és szállítási költségek is tovább nehezítik a szektor életét.

Ahhoz az elmúlt hónapokban már hozzászokhattunk, hogy az árstop miatt időszakos áruhiány léphet fel egyes termékekből, azonban abba kevesen gondolnak bele, hogy alapvetően a vényen rendelt gyógyászati segédeszközök fogyasztói ára már a 17. éve ársapkás. Ennek az az oka, hogy az egészségbiztosítóval szerződött gyógyászati segédeszköz forgalmazó szaküzletekre terheli az állam az inflációból adódó veszteséget, amit egy 2006-ban életbelépett hatályos jogszabály miatt tehet meg. A gyógyszerellátástól tehát eltérő a segédeszközök finanszírozási rendszere: a szakértők szerint nem elég transzparens, ráadásul nem tartható fenn már középtávon sem.

Róka László, a Forgalmazók az Egészségért Szövetség (FESZ) főtitkára szerint ez azért van, mert elfogytak az ár rések. A fogyasztási termékek, így a gyártói kapacitás nagy részét is az ázsiai országokba telepítették az anyavállalatok, azonban most a tengeri szállítási költségek a tízszeresükre emelkedtek.

Indokolt lenne, de nem lehet sajnos rövid időn belül a megszűnt gyártói kapacitásokat visszaépíteni

–vélekedett a szakértő.