Riasztó túlélési arány: ennyivel több esélye volt belehalni a koronavírusba egy oltatlannak, mint egy oltottnak

A kutatók meghatározták, hogy hány haláleset fordult volna elő hetente, ha az oltatlanok halálozási gyakoriságában is a teljesen oltott népesség halálozási viszonyai lettek volna jellemzőek. 2021. május végéig a felnőtt lakosság közel 60%-a kapott legalább egy védőoltást, 2022. február 6-ig a felnőtt lakosság 72%-a kapott legalább egy dózist, 45%-a pedig emlékeztető oltást, korcsoportonként erősen eltérő arányban. A vizsgált 365 670 fertőzött 2,2%-a, 8089 fő hunyt el: a teljesen oltottak között az említett időszakban 111 756 megbetegedés és 1251 haláleset történt, míg az oltatlanok körében 25 3914 megbetegedés és 6838 haláleset.

Megállapították, hogy 16-szor nagyobb valószínűséggel betegedtek meg 18-69 éves oltatlanok, mint a teljesen oltottak (a 70 év felettiek körében ez a kockázat 8-14-szeres volt) és 32-szer nagyobb eséllyel hunytak el a 18-79 éves oltatlanok, mint a teljesen oltottak (a 80 év felettiek körében ez a kockázat 17-szeres volt). A koronavírussal összefüggő halálozás kockázatát a teljes oltottság a delta-hullám idején 90–95%-kal, az omikron-hullám során pedig 80% körül csökkentette.

Egyértelmű népegészségügyi jelentősége miatt a kutatók azt javasolják, a döntéshozók hozzanak intézkedést az alapimmunizálásban és emlékeztető oltásban részesültek arányának növelésére. A harmadik oltás után is számítani a védettség szintjének csökkenésére, jellemzően négy hónap elteltével, ezért az idős, több krónikus alapbetegséggel, immunhiánnyal élő betegek számára a harmadik oltás után 4–6 hónappal a negyedik oltási dózis megfontolandó.

EZ IS ÉRDEKELHET

Mi történik az orvosi rendelőkben? Ez több millió magyart érint az újabb Covid-hullám előtt

Olvasóink hiába fordultak háziorvosukhoz, nem tudták helyben felvenni az oltást.