Rémisztő, hány magyar hal meg rákban évente: utolsók vagyunk az EU-ban

Hiába figyelmeztetnek az orvosok, hogy a férfiak sokkal hajlamosabbak kihagyni a szűrővizsgálatokat, többnyire csak súlyos állapotban fordulnak már orvoshoz, amikor már nem munkaképesek. Ez nem csak a rákra, hanem más megbetegedésekre is igaz. De nem csak a rák jelent súlyos problémát hazánkban: az egész Európában vezető haláloknak számító keringési megbetegedésekből fakadó halálesetek számában is a hatodik helyen állunk, 737 ilyen haláleset jutott százezer emberre - írja a 168óra. 

Ebben a statisztikában is azok az országok kullognak a sor végén, akik csak 2004 után csatlakoztak az EU-hoz. Összehasonlításképpen Ausztriában közel fele annyian halnak meg keringési betegségekben - például agyvérzésben, szívrohamban -, mint Magyarországon.

Sajnos a szülésből fakadó halálokok tekintetében is szomorú képet fest hazánkról a statisztika: 2016-ban Észtország után a második legrosszabb EU-tagállam volt Magyarország. Százezer nőből 0,23 nő halt bele a szülésbe. Ha a 2012 óta eltelt éveket összességében tekintjük, akkor inkább középmezőnyben vagyunk a szülésben elhunyt nők számát tekintve.

Nem meglepő, hogy ezek után az összesített statisztika szerint a magyar egészségügy rendkívül rosszul teljesít: minden halálozási mutatót összevetve az ötödik legrosszabbak vagyunk az EU-rangsorban. Az európaiak 36 százaléka hal meg keringési megbetegedésben; 26 százaléka rákban; 8 százaléka légzőszervi megbetegedésben; 5 százalék balesetekben és 4-4 százalék emésztőrendszeri betegségben, mentális betegségben (például demencia) és idegrendszeri betegségben (például Alzheimer-kórban).