Tizenegy közismert népi tévhit a megfázásról: a te szüleid is ezeket mantrázták

A nátha, köznyelvi nevén a megfázás, mindazon betegségek gyűjtőfogalma, amelyet a felső légutakban vírusok okoznak. Nem azonos az influenzával, bár a tünetek hasonlóak. A megfázással kapcsolatban számtalan mítosz kering a köztudatban, ezek alapja pedig legtöbbször a szülőktől kapott tanácsok. A felnőttek aztán ugyanezt továbbadják gyermekeiknek, és már kész is a ledönthetetlen, tudomány által egyáltalán nem igazolt mítosz-birodalom. A Michigani Egyetem friss kutatása szerint - amelyet a CNN ismertet - 10-ből 7 szülő támaszkodik ezekre az "ősi praktikákra", amellyel a gyerekeit óvni akarja a megfázástól.

Természetesen vannak olyan népi stratégiák is, amelyek hasznosak a megfázás ellen: ilyen például a gyakori kézmosás és a személyes higiénia, de a szülők 70 százaléka még mindig feleslegesen alkalmazza az azóta már megcáfolt mítoszokat. A szülők egyébként rendkívüli mértékben óvják gyermekeiket a megfázástól, holott valójában egy enyhe betegségről beszélünk. Hogy melyek a leggyakoribb "népi stratégiák", ezt mi is jól tudjuk, alább viszont meg is cáfoljuk ezeket a mítoszokat:

Ha kimész vizes hajjal, megfázol

Az igazság az, hogy kimehetsz vizes hajjal, csak ettől nem leszel beteg. Dr. Katherine Williamson, az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia szóvivője elmondta, hogy a megfázáshoz az kell, hogy érintkezz egy fertőzött emberrel. Így hiába fagy szét a vizes fejed a hidegben, ez magában nem elegendő ahhoz, hogy elkapd a vírusos megbetegedést.

A hideg levegő is megfázást okoz

Williamson szerint a félreértést az okozza, hogy a megfázást okozó vírusok jellemzen a hideg hónapokban támadnak, ez azonban nem jelenti azt, hogy közvetlen kapcsolat van a fázás és a megfázás között. Közvetett összefüggés azonban lehetséges: ilyen például, hogy a hideg elől gyakran menekülünk meleg otthonainkba, ahol a hideget elkerülve nem nagyon szellőztetünk, emiatt a vírusok gyakorlatilag bent keringenek a szobában. Teljesen érthető, hogy egymás tüsszentés-felhőjében élve könnyebben megbetegszünk.

A multivitaminok és étrendkiegészítők védenek a megfázás ellen

Azoknak az egészséges gyermekeknek, akik kiegyensúlyozottan táplálkoznak, nincs szükségük semmilyen étrendkiegészítőre Dr. Michael Russo, a philapdelphiai gyermekgyógyászati specialista szerint. Elmondása szerint soha, semmilyen tanulmány nem igazolta eddig, hogy a multivitaminoknak és étrendkiegészítőknek megelőző hatásuk lenne.

Az alkohol felmelegíti a testet

Az alkohol valóban magasabb hőérzetet okoz, ennek oka azonban a vér bőrbeáramlásában keresendő - eközben azonban a belső szerveinkből kiáramlik a vér. Valójában tehát a testhőmérsékletünk nem nő, hanem csökken. Ha a testet nem is, a lelket télen is ugyanúly felmelegíti a szesz - a kedélyállapotunkat legalábbis biztosan.

Hidegben erőteljesebben hullik a hajunk

A valóság ezzel szemben az, hogy a hideg levegő hatására a hajhagymák ellenállóbak lehetnek. A Zürichi Egyetem 823 nőt éveken át megfigyelő kutatása azt igazolta, hogy a hajhullás a nyári időszakban votl a legerőteljesebb, míg az alanyok télen veszítették el a legtöbb hajszálat. Ha logikusan belegondolunk, ez teljesen érthető: a testszőrzet arra hivatott, hogy megóvjon minket a hidegtől, így aztán nem lenne valami értelmes megoldás a szervezetünktől, ha pont a hideg hatására kezdene el intenzíven megszabadulni a hajszálaktól.

A C-vitamin véd a megfázás ellen

A C-vitamint hajlamosak vagyunk mindenre alkalmas csodaszernek titulálni. Tény ami tény, ez a mítosz félig valójában igaz. A napi minimum 75 milligramm bevitele fontos, hogy az immunrendszer megfelelően működjön, a feleslegesen sok C-vitamin bevitel ugyanakkor semmilyen hatással nincs a megfázás elleni harcban.

Hidegben könnyebben elhízunk

Tapasztalati úton igazolható, hogy az elhízások aránya télen magasabb, mint nyáron. Ha megnézzük az ünnepi menüt (bejgli, kalács, töltött káposzta) és a téli, hagyományosan mozgásszegény és nem túl rostban dús étkezést, máris feltehetjük a kérdést: valóban a hideg felel az elhízásért? A testünk máshogy viselkedik télen, mint nyáron: a testhőmérséklet fenntartásához több energiára van szüksége, emiatt bár nő az éhségérzetünk, változatlan táplálkozás mellett valójában fogyunk télen a nyári időszakhoz képest.

A napfény hiánya depressziót okoz

Az aligha vitás, hogy télen sokkal több a depressziós ember, ez azonban nem kizárólag a napfénynek köszönhető. Ilyen egyéb faktorok például az ünnepi költekezés és a készülődéssel járó stressz, a kevesebb mozgás, a kevésbé vitamindús és változatos étkezés és a kevesebb szabadtéri aktivitás. Ne az időjárást okoljuk tehát, a hibát érdemes az életmódunkban keresni, ha magunk alatt vagyunk télen.

Télen a fejünkön távozik a legtöbb hő

Ez a tény mindössze annak köszönhető, hogy a fejünket fedi a legkevesebb ruha télen. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a fejünk több hőt ad le, mint a többi testrészünk - például ha kesztyű nélkül megyünk ki, a kezünkön át több hő távozik.

Hidegben nincs szükség naptejre

Azt már többször tapasztalhattuk, hogy síeléskor könnyen leég az arcunk, mint ahogy a tűző napfény erősen bántja a szemünket, amikor megcsillan a fehér havon. A földünk télen valójában közelebb van a naphoz, mint nyáron, így bár bőrünkön a hőt nem érezzük, télen a fedetlen testrészek könnyebben megéghetnek, mint nyáron. Az UV sugárzás télen sokkal erősebb, ráadásul veszélyesebb is, hiszen nem is érzékeljük a sugárzást. Amiért nem égünk le télen, az az, hogy a testünk nagy részét ruha fedi.

Télen megszűnnek az allergiás tünetek

Gyakori tévhit, hogy a pollentevékenység visszaszorulásával az allergiás tünetek is megszűnnek - télen így nem szenvednek az allergiások. A pollenek okozta allergia valóban megszűnik télen, ugyanakkor rengetegen szenvednek úgynevezett beltéri allergiától (például poratkára), amelyek valójában leginkább télen keserítik meg a betegek életét. Az ok egyszerű: ilyenkor kevesebbet szellőztetünk, és többet tartózkodunk a lakásban. Sokszor pedig a torokfájást, köhögést az allergiások megfázásnak vélik, és tévesen társítják a hideg levegővel. Ha ezek a tünetek 10 napnál tovább tartanak, akkor ott már érdemes gyanakodni, hogy nem megfázással, hanem allergiával van dolgunk.

Hidegben nem szabad sportolni, mert megfázunk

Érthető, ha az embernek nincs kedve kimenni a nulla fok körüli időjárásban futni, holott több kutatás eredménye is azt igazolja, hogy hideg időben gyorsabban futunk és több kalóriát égetünk el. Mindeközben az intenzív mozgás során endorfin is termelődik, azaz nemcsak a testünk,re de a mentális egészségünkre is jó hatással van a téli mozgás. A megfázáshoz pedig - amelyet vírusok okoznak - a téli sportoláshoz bizony nincs köze. Amenyiben viszont már megbetegedtünk, akkor nem szabad sportolni -sem télen, sem nyáron.

Az antiobiotikum legyőzi a megfázást

Mivel a megfázás jellemzően vírusos megbetegedés, a baktériumok kiirtására használt antibiotikumok teljesen haszontalanok ellene. Természetesen ha a tüneteket bakteriális megbetegedés okozza, használhat az antibiotikum, de ennek mérlegelése az orvos feladata.