Behúzták a féket a magyar autógyárak: számottevő visszaesést jelentett a KSH
2021 novemberében az ipari termelés volumene 2,6%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 2,1%-kal nőtt.
2021 novemberében az ipari termelés volumene 2,6%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 2,1%-kal nőtt.
Az Izlandon bevezetett „négynapos” munkahét számos előnyel jár.
Főleg a nők és a fiatalok élik meg komoly kihívásként az otthoni munkavégzést.
Kevesen tudják Palya Beáról, hogy nem csak a színpadról képes gyógyítani, de két éve coachként is bizonyít: szervezetek működésében segít, ahogyan ő nevezi, a duguláselhárításban. Az üzleti világban szokatlan, de egészen hatásos módszereivel tárja fel egy-egy szervezet rejtett problémáit, úgy hogy közben azt csinálja amihez a legjobban ért. Azt mondja, hozzá bátorság kell, amire lehet, hogy még nincs felkészülve mindenki. Interjú.
Ez a játszma csak fenntartja a hamis magyar mítoszt. Ideje megszabadulni a kényszerképzettől, hogy Magyarország azért szorult be az alacsony-közepes jövedelmi csapdába, mert a multinacionális vállalatok az alacsony hozzáadott értéket képviselő, termelési fázisokat hozzák hazánkba - vagyis mert összeszerelő üzemmé váltunk. Ez így ugyanis nem igaz.
A kényszerhelyzet alatt a legtöbb munkavállaló bizonyította, hogy ha kell, és a körülmények lehetővé teszik, otthonról is tud dolgozni ugyanolyan hatékonyan, mint az irodából. Ez a felismerés egészen biztosan nem fog nyom nélkül eltűnni, sőt, készülhetünk rá, hogy alapjaiban fogja megváltoztatni a munka világát. Ám hogy a jelenlegi 2 legmarkánsabb irányzat közül, a 3+2+2-es struktúra, illetve a négynapos munkahét közül melyik kerül ki győztesen, egyelőre még rejtély. Megkérdeztük olvasóinkat is, milyen felállásbandolgoznának legszívesebben, és az eredmény kétséget sem hagy maga után.
Stabil kilátással megerősítette a magyar államadós-osztályzatot a Fitch Ratings és a Standard & Poor's.
A tömeges home office időszaka, és az abból levont tapasztalatok sok vezetőt elgondolkoztattak. Lehet, hogy ideje változtatni végre? A hagyományos 9-től 5-ig, heti öt napban struktúrához már senki nem akar visszatérni, hiszen a kényszerhelyzet alatt mindenki bizonyította, hogy ha kell, és a körülmények ezt lehetővé teszik, otthonról is tud dolgozni. Mi jön ezután? Úgy tűnik alapvetően két irányzat emelkedik ki a csatazajból ezekben a percekben, egyik közülük a négynapos munkahét, de egyelőre fogalmunk sincs, melyik válhat elterjedtté.
Megszületett a megállapodás a minimálbérről és a garantált bérminimumról. A minimálbér bruttó 167 400 forintra emelkedik, a garantált bérminimum pedig 219 000 forintra nő.
Érthetőbbek és egyszerűbbek lettek a követelmények.
Követendő példa a három nyíl politika?
A KKV-knál nem nagyon mennek ezek a juttatások.
Mindenki érzi a pénztárcáján.
Magyarország az EU fejlettségének 74,2 százalékán állt tavaly.
Hatékonyságnövelés, tudatos jövőtervezés, fejlesztések.
A pandémia hatására, mely munkahelyek tízezreit (ha nem millióit) söpörte el egyik pillanatról a másikra, ismét egyre gyakrabban felmerül a feltétel nélküli alapjövedelem kérdésköre. Nem lenne jó, ha a létezésen kívül semmit sem kéne tenned, és a bakszámládra érkezne minden hónapban egy bizonyos összeg? A vélemények megoszlanak, ám az biztos, hogy a világ legelmaradottabb vidékein a szegénység már kétségbeejtő, számukra nincs nagyon más megoldás.
Egy európai felmérésben több mint 700 munkavállaló nyilatkozott arról, hogy 2020 hogyan változtatta meg a munkához való hozzáállásukat. Ugyan 60 százalékuknak lelki kihívást jelentett az otthoni munkavégzés, de ez mégsem befolyásolta az elkötelezettségüket.
A bérek emelkedése lényegében fenntartja a vírusjárvány előtti erős dinamikát - állapították meg az MTI-nek nyilatkozó elemzők, akiket már erősen foglalkoztat a jövő évi bértárgyalások kimenetele.
Magyarország hosszú távú jövője szempontjából kiemelt fontosságú lesz a termelékenység és versenyképesség javítása.
A gazdasági visszaesés számtalan állástalant hagyott maga után, és most következik még csak a második hullám. A kkv-szektor valamekkora felszívóerővel bír, de a szakértők attól tartanak, hogy a nem megfelelő képzettségük miatt sokan állás-, a vállalkozások pedig képzett munkaerő nélkül maradnak. A közmunkával újra támad a kapun belüli munkanélküliség?