Gyakorlatilag fenntarthatatlan a Nők40 elnevezésű nyugdíjkedvezmény, de ennek ellenére is valószínűtlen, hogy a kormány kivezesse a nyugdíjreform keretében.
Az Európai Bizottság által elfogadott magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) egyik célja a nyugdíjrendszer reformja, melynek határideje 2025. március 31.
Meglepte a nyugdíjas szervezeteket az OECD számára szinte titokban, de mindenképpen társadalmi egyeztetés nélkül összeállított nyugdíjreform tervezet.
A nők kedvezményes nyugdíjára való jogosultság körüli bizonytalanságok gyakran összezavarja az érintett hölgyeket.
Az újraszámításra az ad lehetőséget, hogy az ellátás (ami nem nyugdíj!) melletti munkavégzéssel szerzett kereset járulékköteles.
A milliárdos árbevételű cégek számához további 200 céggel járultak hozzá a női vállalkozások az elmúlt két évben.
Már jelenleg is óriási kiadás a nyugdíjak kifizetése a magyar állam számára, ez pedig a jövőben még nagyobb terhet jelenthet.
Egyre kevésbé fenntartható az a nyugdíjrendszer, ami azt szolgálja, hogy a nők 40 év munka után elmehessenek nyugdíjba a szakértő szerint.
Nagyon sok mindent jó, ha tudnak a Nők 40-formáról a magyar nők, mert elég sok minden nem tiszta ebben a kérdésben.
A nyugdíjszakértő szerint nem biztos, hogy a törvényalkotó akkori szándékával egybevág, mikor a NŐK40 bevezetésre került, hogy kialakuljon ténylegesen egy kettős nyugdíjkorhatár.
Az elszállt infláció miatt a nyugdíjigénylés optimális időzítésének mérlegelése fontosabb, mint valaha.
Magyarországon bár 65 év a korhatár, átlagosan 62 éves korában lesz az ember nyugdíjas, a nők pedig még korábban: már 60 évesen.
Az Országgyűlés honlapján csütörtökön közzétett törvényjavaslat szerint a módosítás egyértelművé teszi azt, hogy a Nők 40 kedvezményes nyugdíjjogosultság nem minden nőnek jár.
A nők befektetésük egészségére is jobban odafigyelnek, mint a férfiak. Náluk magasabb azok aránya, akik a befektetéseiket megosztják a különböző formák között.
„Csókolom! Főnök úr itt van?”
Tavaly átlagosan 2 millió 156 ezer aktív korú nő állt alkalmazásban, ezzel az aktív korú, 15-64 év közötti nők foglalkoztatási rátája 70 százalékra emelkedett.
Mivel a kormány várakozása szerint 4,1%-kal nő 2023-ban a GDP, ezért várható nyugdíjprémium is.
Simonovits András, nyugdíjszakértő szerint az új javaslatcsomag tartalmaz értékes gondolatokat, de "egészében véve ingatag lábakon áll".
Az MNB módosítaná a nyugdíjszámítás módját, emelné a nyugdíjkorhatárt, viszont a korhatár elhagyása utáni munka utáni „nyugdíjbónuszt” is.
A program keretében tavaly novemberig 325 ezer nő ment nyugdíjba.
