A megugró energiaárak és az újraéledő inflációs félelmek miatt a piacok idén már két kamatemelést várnak az Európai Központi Banktól (EKB).
Februárban akár 2016 ősze óta nem látott mélypontra, 2 százalék alá is eshetett a hazai infláció - állítják az emelzők a holnapi adatközlés előtt.
Az USA és Izrael Irán elleni támadása után ismét kiéleződött a helyzet a Közel-Keleten. A növekvő geopolitikai feszültség nemcsak katonai, hanem gazdasági kérdés is.
Az élelmiszerárak világszerte továbbra is komoly nyomást jelentenek a háztartások számára, de a kép 2026-ban még kuszább lehet.
Az olaj és a földgáz árának emelkedése növelheti az inflációs nyomást az energiahordozókat importáló országokban, köztük Magyarországon is.
A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint a közelmúlt eseményei, köztük a nemzetközi konfliktusok és a nyersanyagárak emelkedése indokolttá teszik az óvatos monetáris politikát.
A Közel-Keleten kirobbant újabb fegyveres konfliktus gyorsan túlmutathat a térség határain. Hatásai a magyar üzletekben is megjelenhetnek.
Az Iránban zajló háború gazdasági hullámverése Európát sem kíméli, de a kontinens országai nagyon eltérő mértékben vannak kitéve a sokknak.
Elemzők szerint a dráguló olaj, a gyengülő forint és a növekvő infláció miatt egyre kisebb az esély arra, hogy az MNB a közeljövőben újabb kamatcsökkentést hajtson végre.
A 2020 előtti kedvező külső környezet és forrásbőség után ma jóval nehezebb pályán mozog a magyar gazdaság.
A forint az elmúlt két napban a globális devizapiac egyik legnagyobb vesztese lett a közel-keleti háború kirobbanása után:
Ja az energiaárak tartósan elszállnak Irán miatt, az nemcsak a benzináraknál, hanem a kamatdöntéseknél, a vállalati beruházásoknál és a gazdasági növekedésben is gyorsan megmutatkozhat.
Az ING ismét rontott a magyar gazdaság kilátásain: 2026-ra már csak 1,7 százalékos GDP-növekedést vár a korábbi 1,9 százalék helyett.
A március elején kiéleződő iráni konfliktus azonnal éreztette hatását a globális tőkepiacokon.
Az Európai Központi Bank (EKB) vezető közgazdásza, Philip Lane szerint a közel-keleti háború elhúzódása komoly gazdasági hatással lehet az eurózónára.
Az elmúlt másfél évtizedben a hazai infláció üteme jelentősen meghaladta az eurózóna átlagát, amiben kulcsszerepet játszott a forint leértékelődése - mutat rá a GKI elemzése.
A hétvégén kirobbant közel-keleti konfliktus súlyos következményekkel járhat a térségben. Az ING Bank friss elemzése szerint Magyarország az egyik legnagyobb vesztes lehet.
Ki ne örülne, ha harmadáron juthatna ugyanahhoz a minőséghez?
Az elemzés alapján a kármennyiség 36 százalékkal emelkedett az előző évekhez képest, és az éves károk közel harmada egyetlen nyári hónaphoz, a júliusi viharokhoz köthető.
A kilátások összefoglaló jelzőszáma, a GKI konjunktúra indexe 1 ponttal emelkedett.
