A világon már összesen 45 ország szorul élelmiszersegélyre konfliktusok, időjárási szélsőségek vagy az elszabaduló infláció miatt.
Az élelmiszerek ára 41,5 százalékkal emelkedett, nagyon itt az ideje tehát az újabb nyugdíjkorrekciónak.
Pozitív hangulatot hozott az október a Budapesti Értéktőzsdén – a BÉT első számú indexe, a BUX index 41 053,7 ponton zárt, amely 8,5 százalékos növekedést jelent szeptemberhez képest.
Emelkedett a BUX index a héten, az elemzők azonban borulátóak és további áremelkedést várnak itthon.
Tovább erősödött a lakosság munkanélküliségtől való félelme; másfél év után ismét több lett a létszám csökkentését, mint bővítését tervező cég.
Már a hatodik hónapja tart a lejtmenet a globális élelmiszerár mutatónál, miután szeptemberben bezuhant a növényi olajok ára.
A koronavírus-járvány legkritikusabb időszakánál is sötétebben látják a folytatást a hazai nagyvállalatok.
A fogyasztók jelenleg pesszimistábbak, mint 2020 tavaszán, a Covid-járvány okozta pánik idején voltak.
Szakadék tátong a magyar cégvilágban, jöhet az újratervezés időszaka az energiakrízis és a rezsiszabályok miatt
Az infláció tovább robog, a nyugdíjkorrekcióknak emiatt a nyár végére nyoma nem látszott már a nyugdíjak vásárlóértékét nézve.
A továbbra is fennálló, globális gazdasági bizonytalanság ellenére a BÉT vezető részvényindexe, a BUX index az előző hónaphoz hasonlóan tartani tudta pozícióját.
Augusztusban már negyedik hónapja tart az üzleti és fogyasztói várakozások folyamatos romlása.
Az élelmiszerek ára 27,0%-kal emelkedett, amit a legutóbbi emelés is maximum részben volt képes kompenzálni.
A gazdaságba vetett bizalom júliusban több mint egyéves, tavaly március óta nem látott mélypontjára esett Magyarországon.
Az infláció tovább robog, az év eleji nyugdíjemelésnek emiatt júniusban már nyoma nem maradt a nyugdíjak vásárlóértékén.
Az emberek legutóbb a Covid-járvány kirobbanásakor voltak a mostaninál pesszimistábbak.
A kétszámjegyűvé dúzzadó infláció az idős magyarokat ismét jóval érzékenyebben érinti, mint az átlag dolgozót.
Egy friss kutatás tanulsági szerint kevésbé foglalkozunk pénzügyeinkkel mint 10 éve.
A hazai KKV-k túlnyomó többsége az infokommunikációra még mindig inkább kiszolgáló tevékenységként tekint és csupán elenyésző részük számol vele stratégiai területként.
Már érzik az infláció hatását a mikro-, kis- és középvállalkozások, ám az ukrán-orosz konfliktus hatásait vélhetően még kevésbé látják derült ki egy friss, negyedéves kutatásból.
