Reakcióként a közegészségügy állapotára, ma egyre inkább felértékelődik a "company care" fogalomköre Magyarországon. Mi sem mutatja ezt jobban, mint az, hogy a 2018-as év is számos új trendet hozott a vállalati egészség területén. Az alábbiakban szakértők bevonásával mutatjuk, melyek ma a legújabb irányzatok az egyre gyorsabban változó munkahelyi wellness-iparágban.
"Van üzletünk, ahol 8 alkalmazott dolgozik, és van, ahol 140. (...) Ezek más és más felelősségi szintekkel járnak az ott dolgozóknak, és ennek tükröződnie kell valamilyen szinten a jövedelmekben is" - árulta el a Pénzcentrumnak adott interjújában Szijjné Kállai Ildikó arra a kérdésre, hogy a SPAR miért nem vesz részt a kereskedelmi szektorban tapasztalható bérfejlesztési licitháborúban. A SPAR nemrég kinevezett Személyzetfejlesztési és HR-vezetőjével a kiskereskedelemben (is) fennálló általános munkaerőhiányról; a cégcsoportnál alkalmazott toborzási és beillesztési praktikákról; illetve arról beszélgettünk, hogy kell-e félnie az eladóknak attól, hogy az önkiszolgáló kasszák előbb-utóbb elveszik a munkájukat.
Rengeteg rövidebb-hosszabb anyag jelenik meg hetente a Pénzcentrumon. Ha lemaradtál volna valamelyikről, most szerencséd van, mert összeszedtük neked a hét legolvasottabb, legérdekesebb cikkeit.
Elmondta, hogy érinti, hogy mások gazdagabbak.
Szakértők szerint a munka világában érdemes lenne nagyobb figyelmet fordítani az 50-es éveikben járó munkavállalókra, mert szemléletmódváltásukból kifolyólag és tapasztalatuk miatt felértékelődnek a munkaerőpiacon.
Szépen csillog a bronzérem.
Egy friss kutatás során azt vizsgálták, hogy mik a magyar dolgozók legnagyobb félelmei. A kutatás adataiból kiderült, hogy a 40-59 éves korosztály tart a leginkább a jövőtől.
Egy friss felmérés szerint az első néhány hónap igen nehéz az ingatlanértékesítők munkájában, de 1 éven belül már elegendő pénzt lehet keresni a megélhetéshez. Ugyanakkor a legsikeresebb közvetítők már a magyar átlagbér sokszorosát is hazavihetik egy-egy hónapban.
Rengeteg az olyan európai fiatal, aki se nem tanul, se nem dolgozik - derül ki egy friss kutatásból. A naplopó fiatalok száma megközelítőleg 5,5 millióra tehető Európában.
A mai Magyar Közlönyben megjelent a 2018/2019. tanév rendjéről szóló EMMI rendelet. A tanítási év hosszában, szerkezetében az előző évek gyakorlatához képest nincs változás.
A tavalyinál kisebb, de még így is jelentős mértékű béremelkedésre számítanak mind az idei, mind a jövő évre vonatkozóan.
Júniusig elejéig összesen 91 595 olyan képzést tartott nyilván a Felsőoktatási Információs Rendszer, amely esetében a hallgató sikeres záróvizsgát tett, de oklevelét nyelvvizsga hiányában még nem kapta meg.
Az Európai Unióban alkalmazottak mintegy ötöde dolgozott részmunkaidőben 2017-ben. Az egyes országok között azonban jelentősek a különbségek: a hollandok fele, míg a bolgároknak csak a 2 százaléka dolgozott nem teljes munkaidőben.
A betanított munkásoknál tapasztalható a legnagyobb mértékű fluktuáció. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a fiatalok közül vállalnak a legkevesebben gyártó vállalatoknál munkát.
Sok szó esik arról, hogy a technológiai fejlődés következtében számos munkahely szűnik meg. Arról azonban kevesebbet beszélünk, hogy eközben számos új is létrejön.
A kérdés csak az, megérett-e már a magyar munkaerőpiac erre a lépésre?
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) kedden cáfolta, hogy jövőre meghosszabbítanák a tanévet.
A legnagyobb magyar sztárok is így csinálják.
Két héttel is megrövidülhet jövőre a nyári szünet az általános iskolákban. Az "elvesztett" heteket ugyanakkor táborszerű foglalkozásokkal helyettesítenék.
Elsőre talán meglepő információ lehet, pedig a legismertebb világmárkákat is elérte a munkaerőhiány. Az egyetlen különbség, hogy a Google, az Adidas, az SAP, az AXA, vagy épp az Accenture HR vezetői nem siránkoznak, hanem aktívan dolgoznak a megoldáson, azaz Employer Branding stratégiát dolgoznak ki, amelyet aztán hatékonyan működtetnek.
