Meddig horgonyoznak le az Y és Z generációs fiatalok egy munkahelyen? Egy friss kutatás szerint a válaszadók csupán 16 százaléka tudja elképzelni, hogy az aktuális munkahelyén 10 évig, vagy ennél tovább maradjon, viszont csaknem kétszer ennyien gondolják úgy, hogy esetükben erre nagyon kicsi esély.
A keleti régióban sokkal alacsonyabbak a fizetések, mint a nyugati országrészben, és itt a legmagasabb a regisztrált munkanélküliek száma is. Vannak munkák, amelyeket még itt is muszáj megfizetni.
A kancellárok sem panaszkodhatnak. Mutatjuk, melyik egyetemen kapja a legnagyobb fizetést a vezetőség.
"Az elmúlt időszakban az autóiparban is érezhető egy stop. Vannak olyan cégek, amelyek le is építettek, amiről a korábbi években nem hallhattunk. Vannak olyan cégek, amelyek nem vesznek fel plusz munkaerőt, sőt a fluktuációt sem pótolják. Most az autóiparban érezhető ez a legjobban" - mondta el a Pénzcentrumnak Csákvári Róbert. A Work Force Kft. ügyvezető tulajdonosa szerint ráadásul ez át fog szivárogni más szektorokra is. Mint mondta, "nem lehet azt prognosztizálni most, hogy ez a válság hasonló lesz, mint a 2008-as volt, de lesz." Interjú
Így kereshetik rommá magukat.
Változik a világ.
Azt eddig is tudtuk, hogy minél magasabb végzettségű valaki, annál kevésb van kitéve a munkanélküliség veszélyének. Ennek mértékéről azonban most már adataink is vannak. Bár Magyarországon elméletileg teljes foglalkoztatottság van, inkább azt mondhatjuk, hogy a legmagasabb iskolai végzetséggel rendelkezők körében majdnem mindenki doglozik. A középiskolai végzettséggel bírók is jól állnak, míg az általánost végzett magyarok között azért bizony akad bőven munkanélküli.
A bértárgyalások megkezdését kezdeményezi a BKV-nál működő Egységes Közlekedési Szakszervezet, amely már most leszögezte: 15 százalékos jövő évi emelést tart elfogadhatónak. Az viszont elfogadhatatlan a szervezet szerint, hogy a cégvezetés még mindig nem közölte, mikor, kiknek és mennyi kánikulapótlékot hajlandó utólag fizetni az idei nyári hőségben végzett munkáért.
A toborzás, a megtartás és a munkavállalói élmény témaköreit járták körül a Joint Venture Szövetség péntek délelőtt megtartott HR Konferenciájának előadói. Sok érdekességről szó esett, és kiderült, mit tesznek ma a legnagyobb magyar bankok, hogy megtartsák a dolgozókat.
Ma már egyre több helyen képeznek itthon is szaunamestereket, és van is rájuk kereslet: egy magára valamit is adó fürdő, alkalmaz legalább egy ilyen végzettséggel rendelkező szakemebrt, aki nem csak élvezetesebbé teszi a pihenést, de azt is megmutatja, hogy lehet igazán hatékony. Egy-egy mester pedig szépen kaszálhat, akár 30 ezer forintot is megkereshet egyetlen nap alatt.
2006 óta közel 800 ezer magyar hagyta el az országot, ez a folyamat továbbra sem tetőzött, még 2017-ben is minimális növekedés volt tapasztalható. Az utóbbi két évben minden más statisztika azt mutatta, hogy megállt és stagnálni kezdett az elvándorlás, sőt a Brexit miatt az Egyesült Királyságban csökkent is a magyarok száma.
A HelloVidék a többszörös világbajnok fogathajtóval beszélgetett.
Az állam nem csak a közszférában jelenik meg munkáltatóként, hanem az állami vállalatok tulajdonosaként is. Egy friss elemzés bemutatja, miként alakultak ezeknél a cégeknél a fizetésemelések.
Az Európai Unióban a legtöbb részmunkaidős dolgozó azért vállal munkát ebben a formában, mert egyszerűen nem talál teljes munkaidős állást. Sokan vannak persze azok is, akik azért "kényszerülnek" ebbe a foglalkoztatási formába, mert gyereket nevelnek vagy munkaképtelen felnőttet gondoznak. Magyarországon azonban EU-átlag alatti azon részmunkaidős alkalmazottak aránya, akik azért dolgoznak így, mert mást nem találnak.
Persze, ez még nem egy lefutott meccs, sőt!
A BKV szerint nincs a szervezetnél oly mértékű munkaerőhiány, amit ne tudnának stabilan pótolni, sőt az elmúlt évek bérfejlesztésének és az elmúlt hónapok intenzív toborzókampányainak köszönhetően a fluktuáció 1,5-2 százalék körüli.
Folyamatosan emelkedik betöltetlen álláshelyek száma a magyar oktatásban, a Központi Statisztikai Hivatal most közölte a pontos adatokat: 4543-an hiányoznak - számol be a 24.hu.
Évente átlagosan 50 szervezett bűncselekményt derít fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal; az idei első félévben már harminc nagyobb volumenű bűncselekményt tártak fel, amelyek összértéke 20,38 milliárd forint volt.
Egyelőre sem a nyelvi kurzusokra beiratkozók, sem a nyelvvizsgára jelentkezők száma nem ugrott meg, jóllehet ebben a tanévben életbe lép a felsőoktatási felvételi szigorítása, és a jövő tavasszal végző középiskolások közül már senki sem juthat be a felsőoktatásba középfokú nyelvvizsga nélkül.
Az építőipar termelése 30 százalékot megközelítő ütemben növekedhet az idei év végéig - mondta Koji László, az Építőipari Vállalkozások Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke az M1 aktuális csatorna és a Kossuth Rádió közös hétfő reggeli műsorfolyamában.
