Ezekben a kerületekben drágultak meg leginkább az albérletek: mutatjuk, hol érdemes szétnézni
Jelentős emelkedés történt a fővárosban a lakásbérleti díjakban az elmúlt három év során.
Jelentős emelkedés történt a fővárosban a lakásbérleti díjakban az elmúlt három év során.
Gyakorlatilag lehetetlen helyzetben van, aki egyedül szeretne lakást bérelni, és a minimálbérből kell kigazdálkodnia a költségeket.
Egyre kevesebb lakáshitelt vesznek fel a magyarok, miközben egyre magasabb önerőt használnak fel lakásvásárláskor - derült ki az MNB adataiból.
Az albérletpiacon áprilisban folytatódott a drágulás: a KSH-ingatlan.com lakbérindex szerint országos szinten 0,7 százalékkal, a fővárosban pedig 1,7 százalékkal nőttek az átlagos bérleti díjak márciushoz képest.
Többek között a növekvő hitelkamatok miatt alapból egyre több ember tolódik át a bérleti piacra, a kínálat pedig nem tudja felvenni a versenyt a kereslettel.
A decemberi csökkenés után januárban havi összevetésben országos szinten 1,7 százalékkal nőtt a lakbérindex értéke.
Az albérletben élők örök dilemmája, hogy nem érné-e meg jobban lakást vásárolni, és a bérleti díj helyett a banki hitel törlesztőjét fizetni minden hónapban.
Kisebbségbe kerültek azok a fiatalok, akik pénzkidobásnak tartják a lakásbérlést.
Másfél évig tartó albérletpiaci drágulásnak vetett véget a szeptember: országos szinten és Budapesten egyaránt stagnáltak a bérleti díjak augusztushoz képest.
A minimálbér feléért, kb. 66 ezer forintért Budapesten maximum egy szobát lehet kibérelni, és manapság már vidéken sem futja ennyiből önálló lakásra.
Sorrendben harmadik hónap volt a július, amikor az országos lakbérek több mint 20 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.
A legdrágább európai fővárosnak ismételten Párizs bizonyult. Kelet-Közép-Európában a továbbra is a legdrágábbak között vannak a lakóingatlanok az átlagfizetésekhez viszonyítva.
A tavalyi átlaghoz képest 28 százalékos áremelkedést mértek a használt téglalakások négyzetméterárában a megyei jogú városokban.
A felvételi ponthatárok kihirdetése óta több mint 10 százalékkal élénkült az ingatlanpiac. Az egyik legfontosabb kritérium a rezsi.
Örök dilemma az albérletben élők számára, hogy olcsóbb-e fizetni a bérleti díjat, vagy hasonló nagyságú hitel törlesztőrészletet vállalva már saját lakást is lehetne venni.
Ugyan a megélhetési költségek itthon folyamatosan nőttek az utóbbi egy évben, mégsem olyan drága Budapesten lakni, mint azt elsőre gondolnánk.
A 2015-ös szintekhez képest 49 százalékos drágulás volt a piacon. Márciusban tovább élénkült a piac, amiben szerepet játszik az Ukrajnából menekülők által támasztott kereslet is.
Már Veszprémben, Debrecenben, Székesfehérváron és Tatabányán is 127-130 ezer forintos átlagos bérleti díj volt a jellemző.
Az egyik ingatlanos portál szerint míg idén januárban a kínálati ár a 159 ezer forintot, a keresleti ár viszont csupán a 144 ezer forintot közelítette meg.
Kiderült, hogy Budapesten ma már több mint 150 ezer forint az átlagos bérleti díj: kiszámoltuk, mennyi lakáshitel vehető fel ekkora törlesztőrészletre.