Filléres trükkök: így spórolnak az egyre dráguló élelmiszeren az élelmes vásrárlók
Mindenki ott spórol ahol lehet, de legtöbben már csak az élelmiszeren tudnak megtakarítani.
Mindenki ott spórol ahol lehet, de legtöbben már csak az élelmiszeren tudnak megtakarítani.
Lakosonként mintegy 127 kilogramm élelmiszer ment kárba az Európai Unióban 2020-ban, a koronavírus-járvány első évében.
Korábban Svájcból, most pedig Spanyolországból kaphattuk a híreket: még a turista paradicsomban is olcsóbb kaját venni, mint egy átlagos magyar boltban.
A jövő szuperélelmiszereként is emlegetett állatok fogyasztását sokan még egy meglehetősen bizarr dolognak tartják, holott tulajdonképpen nincs benne semmi különös.
Az utóbbi időben a brutális élelmiszerinfláció és az ellszálló energiaárak miatt jócskán megdrágult a pizzarendelés.
Mivel az állattartás a jelenlegi formájában fenntarthatatlan, az emberiségnek újabb, egyszerűbben hozzáférhető, kevésbé természetkárosító fehérjeforrás után kell nézni.
A helyi ellátási rendszerek fejlesztésével és a pazarlás csökkentésével fenntarthatóbbá tehető élelmiszerellátásunk.
A magyarok döntő többsége tudatos vásárlónak tartja magát, ennek ellenére honfitársaink 59%-a dob ki élelmiszert, ráadásul 23% kifejezetten sokat.
A 20 százalékos átlagos, éves drágulás csak a jéghegy csúcsa, rengeteg élelmiszer ára ugyanis gyakorlatilag a duplájára emelkedett tavaly óta.
A tojás ára például egyetlen hét alatt 9,3-14,5 százalékkal emelkedett, saját márkás kiszerelésben 77-85 forintért is lehet még mélyalmos tojást kapni.
Május óta az országos főállatorvos határozata lehetővé teszi a magyar élelmiszer-vállalkozások számára a helyettesítő összetevők felhasználását az élelmiszerekben. Olaj helyett már zsírral készül több konzerv is.
Sokan védekeznek most úgy az infláció ellen, hogy előre megvesznek nagyobb mennyiséget bizonyos élelmiszerekből, amelyeknek várhatóan nőni fog az ára.
Riasztó képet fest az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének az egészséges táplálkozást országonként való mérése.
Budapesten volt olyan piac, ahol ínséges időszakban már 15-20 ezer forintért árulták a vargánya kilóját.
Már a hatodik hónapja tart a lejtmenet a globális élelmiszerár mutatónál, miután szeptemberben bezuhant a növényi olajok ára.
Az idei év nem csak az energiahordozók, mint a földgáz és a kőolaj árának jelentős emelkedéséről lesz emlékezetes, de jelentős drágulást ment végbe az élelmiszerek piacán is.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 2,4%-kal csökkent, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 0,5, az üzemanyag-kiskereskedelemben 18,4%-kal emelkedett az értékesítés volumene.
Utolértük, sőt bizonyos esetekben már le is hagytuk Európát az élelmiszerárakban. A Népszava annak járt utának, hogy hol, mennyirt tudunk a legoldóbban vásárolni.
Nagyon meg kell fogni minden forintot annak érdekében, hogy hó végén ne a száraz kenyeret kelljen enni. A folyamatosan rakétázó árak viszont nem könnyítik meg a takarékoskodást.
Amíg a világ elegendő élelmet termel a teljes globális népesség ellátására, közel 830 millió ember még mindig éhezik.