A 20 százalékos átlagos, éves drágulás csak a jéghegy csúcsa, rengeteg élelmiszer ára ugyanis gyakorlatilag a duplájára emelkedett tavaly óta.
A tojás ára például egyetlen hét alatt 9,3-14,5 százalékkal emelkedett, saját márkás kiszerelésben 77-85 forintért is lehet még mélyalmos tojást kapni.
Május óta az országos főállatorvos határozata lehetővé teszi a magyar élelmiszer-vállalkozások számára a helyettesítő összetevők felhasználását az élelmiszerekben. Olaj helyett már zsírral készül több konzerv is.
Sokan védekeznek most úgy az infláció ellen, hogy előre megvesznek nagyobb mennyiséget bizonyos élelmiszerekből, amelyeknek várhatóan nőni fog az ára.
Riasztó képet fest az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének az egészséges táplálkozást országonként való mérése.
Budapesten volt olyan piac, ahol ínséges időszakban már 15-20 ezer forintért árulták a vargánya kilóját.
Már a hatodik hónapja tart a lejtmenet a globális élelmiszerár mutatónál, miután szeptemberben bezuhant a növényi olajok ára.
Az idei év nem csak az energiahordozók, mint a földgáz és a kőolaj árának jelentős emelkedéséről lesz emlékezetes, de jelentős drágulást ment végbe az élelmiszerek piacán is.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 2,4%-kal csökkent, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 0,5, az üzemanyag-kiskereskedelemben 18,4%-kal emelkedett az értékesítés volumene.
Utolértük, sőt bizonyos esetekben már le is hagytuk Európát az élelmiszerárakban. A Népszava annak járt utának, hogy hol, mennyirt tudunk a legoldóbban vásárolni.
Nagyon meg kell fogni minden forintot annak érdekében, hogy hó végén ne a száraz kenyeret kelljen enni. A folyamatosan rakétázó árak viszont nem könnyítik meg a takarékoskodást.
Amíg a világ elegendő élelmet termel a teljes globális népesség ellátására, közel 830 millió ember még mindig éhezik.
Szeptember 29-e az élelmiszerveszteséggel és -pazarlással kapcsolatos tudatosság nemzetközi napja.
Vajon mekkora segítség volt az élelmiszer árstop a magyar háztartásoknak? Kiderül a Pénzcentrum kutatásából.
Jóléti transzferek, elszálló infláció, magas hazai termelői árak, nemzetközi tőzsdék - az okok rendkívül összetettek.
Az árstopok miatt nem biztos, hogy olcsóbban vásárolunk itthon, mint mondjuk Szlovákiában.
Egy penészes zöldség vagy gyümölcs még nem jelenti, hogy mindent ki kell dobni a kukába.
Visszahívja a gyártó a Wudy AIA baromfivirsli/ sajtos baromfivirsli elnevezésű termékét Listeria monocytogenes esetleges jelenléte miatt.
A magyarok többsége környezettudatosnak vallja magát, évente hozzávetőleg 300 ezer tonna még menthető élelmiszert dobunk a kukába.
A kérdések összetettek, jósolni pedig nem lehet és nem is érdemes, de egy biztos: a magyar vásárlóknak fel kell készülnie arra, hogy ezek az árak egy darabig még velünk fognak maradni.
