Ezek az ország halálútjai: itt a friss feketelista, a top 10 legveszélyesebb autóút

Az idei első negyedévben 2,2 százalékkal kevesebb ember sérült meg közlekedési balesetben az országban, mint 2022 első három hónapjában - derült ki a KSH adataiból. Azonban Budapesten 10,6 százalékkal nőtt ez az érték: az idei év első három hónapjában 793 személy sérült meg közlekedési balesetben, mialatt tavaly 3 hónap alatt 717 volt ez a szám a fővárosban.

A megyei bontást megnézve kiderült, hogy vannak olyan területek az országban, ahol még a fővárosinál is rosszabb a helyzet: Baranyában tavaly az első három hónapban 89 ember sérült meg valamilyen közlekedési balesetben, idén ugyanebben az időszakban 127 személy, ami 42,7 százalékos növekedést jelent.

Csongrád-Csanád is megelőzte a fővárost ebben a tekintetben, itt 20,5 százalékkal emelkedett a balesetek sérültjeinek száma, 127-ről 153-ra. Ezeken kívül még Zalában és Heves megyében emelkedett a balesetben megsérültek száma az előző év első negyedévéhez képest.

Ellenben 17,1 százalékkal csökkent a baleseti sérültek száma Veszprém és Tolna megyében, de Borsodban is 16,9 százalékkal kevesebb ember sérült meg közlekedési balesetben 2023 első negyedévében, mint egy évvel korábban.

Nőtt a halálos áldozatok száma

Viszont hiába a kevesebb sérült, a halálos áldozatok száma eközben nőtt, országosan 14 százalékkal az első negyedévben az egy évvel korábbihoz képest - 114 ádozatról számoltak be 2023 első negyedévében, egy évvel korábban pedig 100-ról. Budapesten 2023-ban több súlyos, a sajtót is bejárt baleset is történt, mint például a körúti gázolás, vagy az Árpád hídon, versenyzés közben halálra gázolt kerékparos esete, összességében az első negyedévben 18,2 százalékkal haltak meg többen közlekedési balesetben, mint egy évvel korábban.

Hevesben 300 százalékos az emelkedés, Vasban 150 százalék, Győr-Moson-Sopron és Jász-Nagykun-Szolnok megyében pedig duplázódott a balesetek halálos áldozatainak száma. Somogyban és Hajdú-Biharban tavaly az első három hónapban nem regisztráltak halálesetet most viszont az első negyedévben már kettőt illetve hármat is.

Az ittas állapotban előidézett közlekedési balesetek száma negyedével csökkent az idei első negyedévben 2022 hasonló időszakához képest. A friss adatok szerint a legnagyobb, 80 százalékos csökkenés Nógrád megyében volt, de Somogyban, Bács-Kiskunban és Csongrád-Csanádban is felére csökkent a piásan karambolozók száma.

Budapesten is csökkenő tendencia figyelhető meg, tavaly az első három hónapban 30 ilyet regisztráltak, idén viszont az első negyedévben 19 történt, ez több mint 36 százalékos csökkenés. Ugyanakkor Vas megyében 66 százalékkal, Fejérben negyedével, Hajdú-Biharban pedig 18,2 százalékkal nőtt az ittal állapotban okozott közúti balesetek száma.

Ezek az ország halálútjai

Mint korábban a Pénzcentrum beszámolt róla, a statisztikák szerint Magyarország messze leghosszabb útján, a Budapesttől félkörívben és négy megyén keresztül egészen Záhonyig húzódó 4-es főúton tört össze a legtöbb autó és sérült meg a legtöbb ember 2022-ben. Utána három különféle autópálya következik a sorban, ha csak a legsúlyosabb, személyi sérüléses és halálos baleseteket vizsgáljuk

A 2022-es lista így néz ki:

1. 4-es 89
2. M3-as 66
3. M1-es 59
4. M5-ös 58
5. 3-as 49
6. 5-ös 47
7. 1-es 43
8. 6-os 42
9. 51-es 42
10. 7-es 40

És ennyi kilométerre jutott egy személysérüléses baleset

1. M1-es 2,89
2. M5-ös 2,98
3. 5-ös 3,93
4. 4-es 3,95
5. 1-es 4,11

Így éltük túl a Pest környéki halálutat

Korábban a Pénzcentrum videósorozata, a CashTag is foglalkozott a halálutakkal, elmentünk Pest megye egyik legveszélyesebb szakaszára. A hírhedt 1116-os mellékút, bár a hivatalos adatok szerint mindössze 19,8 kilométer hosszú, de ez is épp elég, hogy komoly baj történjen a figyelmetlenekkel.

Ez Szentendrét köti össze Visegráddal, a Visegrádi-hegység magaslatai között kanyarogva az erdőben, így egész évben kedvelt útvonala a kirándulóknak. Nem ritkák a kőomlások, sőt, rossz időjárási viszonyok között sok esetben le is szokták zárni, annyira veszélyes itt közlekedni.

Ez a szakasz azért tartozik a legveszélyesebbek közé, mert egy nagyon kanyargós útszakaszról beszélünk, változatos terepviszonyokkal, számos beláthatatlan résszel. Ráadásul a Pilisben sokkal hamarabb szokott fagyni, mint bárhol máshol a környéken, amire a sofőrök jó része nem készül fel

- magyarázta Albert Péter vezetéstechnikai szakértő. Elmesélte, a tréningeken azt tapasztalják, hogy vannak olyan sofőrök, a legalapabb dolgokkal sincsenek tisztában, például, hogy téli vagy nyári gumi van-e az autójukon.

A szakember azt tanácsolta, hogy ha egy ilyen, beláthatatlan kanyarokkal bővelkedő útszakaszon közlekedünk, akkor mindig olyan sebességet érdemes választani, hogy ha bármi történik, akkor a lehető legrövidebb úton meg tudjuk tenni. Fontos, hogy ne a kanyarban fékezzünk, hanem mindig előtte lassítsunk a megfelelő sebességre! Ugyanis, bár a fékezés az elsődleges, amihez mindenki hozzányúl, hogy megoldjon egy veszélyes szituációt, de nagyon sok esetben a fékezés nem szerencsés, sőt.

Címlapkép: Donka Ferenc, MTI/MTVA