Eljött a kínai holdújév 2025-ben, beköszöntött a Kígyó éve: ezek tavaszváró szokások Kínában

A kínai holdújév, másnéven Tavaszünnep a kínaiak számára világszerte a családi összejövetelek, ünnepi hagyományok, bevásárlás, valamint a különféle kulturális és turisztikai tevékenységek legfontosabb időszaka.  2025-ben a január 29-re eső ünnepet nemcsak a szárazföldi Kínában, hanem más ázsiai országokban is megtartják, például Vietnám, Szingapúr, Dél-Korea, Malajzia, Tajvan és Indonézia állampolgárai is megünneplik.

A világ legnagyobb mértékű utazási hullámaként már a fesztiválidőszakot megelőzően több százmillió ember kel útra, hogy visszatérjen szülővárosába. A közlekedési minisztérium becslése szerint idén mintegy 510 millió vonat- és 90 millió repülőútra számítanak, míg a teljes 40 napos, úgynevezett "csunjün" utazási hullám alatt rekordszámú, mintegy 9 milliárd, régiók közötti utazás várható.

Az idei ünnep fényét emeli, hogy 2024 decemberében az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális szervezete (UNESCO) hivatalosan is elismerte és felvette a kínai Tavaszfesztivált is az emberiség szellemi és kulturális örökségének reprezentatív listájára.

A kínai újév bár a holdnaptár szerinti első hónap első napjára esik, az ünneplés már egy héttel korábban elkezdődik az úgynevezett "kis újévvel", másnéven a "Konyhaisten" fesztiváljával, mellyel a kínai Konyhaistenre emlékeznek meg különféle szokásokkal. Az ünnepségsorozat a holnaptár szerinti első hónap tizenötödik napján ér véget a Lámpásfesztivállal.

A kínaiak által közkedvelt és szerencsésnek tartott Sárkány éve után idén a Kígyó évét ünneplik majd, mely állatövi jegyet "kis sárkánynak" is nevezik. A hagyományos hiedelem szerint a kígyó a bölcsességet, az intuíciót és az alkalmazkodóképességet jelenti. A kígyó levedlett bőre sokszor sárkánybőrre asszociál a kínaiak körében, akik szerint ez a szerencsét és az újjászületést szimbolizálja.

Szokások, babonák a kínai holdújév, a Tavaszünnep kapcsán Kínában

A Tavaszünnep a tavasz s egyben az új év kezdete, s mint ilyen, két célt szolgál - írja erről a Terebess. Egyrészt alkalom arra, hogy a nagycsaládok tagjai összegyűljenek, megajándékozzák és jókívánságaikkal elhalmozzák egymást. Másrészt pedig ilyenkor kell elbúcsúztatni az óévet, megszabadulni annak ártalmaitól, illetve ilyenkor lehet a jó szerencsét biztosítani az új évre is.

Az ünnepre való készülődés már hetekkel a nagy nap előtt elkezdődik. A szokásos előkészületeken, ajándékvásárláson, sütés-főzésen túl a legfontosabb, hogy a házat megtisztítsák az elmúlt év ártalmas hatásaitól. A házat kitakarítják, ha tehetik, ki is meszelik, az ajtókat-ablakokat újrafestik. A takarítással azonban vigyázni kell: hogy a jó szerencsét ne kergessék ki az otthonokból, a szemetet mindig befelé, a szoba közepére kell söpörni, s onnan óvatosan kivinni, lehetőleg a hátsó ajtón. Ennek a szabálynak a megsértése az egész családra nézve súlyos következményekkel járhat. A háznak Újév előestéjén tisztán kell ragyognia, s ekkor az összes söprűt és egyéb takarítóeszközt el kell rejteni. Ha ugyanis valaki Újév napján is söpörne, azzal biztos, hogy kikergetné a szerencsét a házból.

Mivel az Újév napja meghatározó az egész évre nézve, nagyon fontos, hogy ilyenkor minden jól alakuljon. Mindenki igyekszik vadonatúj ruhát viselni, és még a betegek is kikelnek ágyukból, nehogy egész évben betegek maradjanak. Az emberek az ünnep előtt megpróbálják behajtani adósságaikat is, ha ugyanis Újév napján valaki az adósuk, akkor, úgy vélik, egész évben tartozni fognak nekik.

Újév előestéjén - amely erősen emlékeztet a magyar Szentestére és Szilveszterre egyaránt - a családok összegyűlnek, s együtt ünneplik az óév végét. Hagyományos játékokat - kártyát, madzsongot - játszanak, beszélgetnek, illetve az utóbbi években tévét néznek. Az ünnephez hozzátartozik a petárdadurrogtatás - ez nem egyszerű zajkeltés, hanem a rossz szellemek elijesztésére is szolgál. Éjfélkor a ház minden ajtaját és ablakát kinyitják, hogy a búcsúzó év távozni tudjon. Az ételekből igyekeznek annyit készíteni, hogy bőven maradjon másnapra is; az ugyanis, hogy az óévből bőségesen maradt ennivaló az új évre, kedvező előjel.

Az Újév napjára különleges szabályok vonatkoznak: nem szabad negatív jelentésű szavakat kiejteni, halált, kísérteteket emlegetni - még a 4-es számot sem szabad kimondani, mert a halál szóhoz hasonló a hangzása kínaiul (si). Nem ajánlott emlegetni az elmúlt évet sem és a sírás sem megengedett: ha ugyanis valaki sír az év első napján, akkor egész évben sírni fog. Ezért aztán ezen a napon, bármilyen rosszak legyenek is, a gyerekeket sem szabad megverni.

Az újévi szokásokhoz tartozik a "piros tasak" (hong bao) ajándékozása is: egy piros ünnepi borítékba papírpénzt csomagolnak, s ezt adják a gyerekeknek, illetve a nőtlen fiatalembereknek.

A borítékba rejtett pénzzel azonban vigyázni kell: az összegnek páros számnak kell lennie, a páratlan számok ugyanis bajt hoznak mind az ajándékozónak, mind a megajándékozottnak. A piros tasak felbontása az ajándékozó előtt, ha szerencsétlenséget nem is hoz, de nagy udvariatlanságnak számít. A piros a bőség, a szerencse, a gazdagság színe, ezért is piros az alapszíne minden újévi dekorációnak: piros zászlókat, falragaszokat, képeket, lampionokat helyeznek el mindenütt, hogy biztosítsák a család gyarapodását.

A piros díszek mellett az Újév elengedhetetlen kelléke a narancs. Ennek az az oka, hogy a kantoni nyelvjárásban a "narancs", az "arany" és az "édes" ugyanúgy hangzik (yam). Hasonló okból, mivel a "mandarin" és a "szerencse" kiejtése is megegyezik (kat), a mandarin is fontos szerepet játszik a kölcsönös megajándékozásban. Itt is ügyelni kell, hogy páros számban ajándékozzuk őket, egyébként nem hoznak szerencsét.

Mivel az egészséget és a hosszú életet jelképezi, földimogyoróval is gyakran találkozunk az újévi asztalokon. Fontos újévi kellék a nyolcszögletű tálca, amelyről nyolcféle rágcsálnivalóval kínálják a vendéget. Ezek mindegyike szerencsét hoz: a rizslisztből készült sütemény (gao) például ugyanúgy hangzik, mint a "magas", így azt jelképezi, hogy fogyasztója az új évben magasabbra fog jutni a társadalmi ranglétrán. Hasonló okokból a tengeri moszat a meggazdagodást, a lótuszmag a bőséges fiúgyermekáldást, a szárított tofu (szójababsajt) pedig a gazdagságot és a boldogságot szimbolizálja. Friss tofut felkínálni azonban tilos: a fehér a gyász színe!

Mit jelentenek a feliratos papírok, kiragasztott képek?

Érdekes szokás a holdújévi feliratok hagyománya is: főként falun maradt meg az úgynevezett páros újévi feliratok kiragasztása, a kapuisten képének kiakasztása, az újévi grafikák és a szerencsét jelző kínai kalligráfiák kifüggesztése. A feliratok, a kapuisten és a grafikák mind a gonosz elűzését szolgáló őszibarackfa táblából erednek.

A monda szerint a Kelet-kínai-tengeren emelkedett a festői szépségű Dushuo-hegy, más néven az Őszibarack-hegy, amelyen egy terebélyes őszibarackfa élt. Gyökerei 3000 li (nagyjából 6 ezer kilóméter) távolságra ágaztak szét. A fa egy óriási ága ív alakban egészen a földig hajlott, így egy óriási természetes kapu képződött a hegyen, ahol egyébként számos gonosz szellem, kísértet, szörny és démon lakott. Ezek a lények mind ezen a kapun közlekedtek, ezért szörnykapunak nevezték. Az őszibarackfa tetején egy Aranykakas állt, amely minden kora reggel kukorékolt a hajnalt jelezve. Ekkor a hegy szörnyeinek mind vissza kellett térniük a kapun keresztül. Két isten állt őrt a kapu két oldalán. Az egyik Shenshu Isten, a másik Yulü Isten volt.

A két kapuisten mindig árgus szemmel figyelte a szörnyek cselekedeit. Amennyiben rájöttek, hogy valamelyik szörny valami rosszat csinált, szalmazsineggel összekötözték és a tigrisek elé vetették őket. Ezért minden szörny, gonosz nagyon félt a két kapuistentől. Az emberek is követték példájukat, két őszibarackfa-táblára Shenshu és Yulü Isten képét festették, vagy ráírták a nevüket és felragasztották házuk kapujának két oldalára, így akarták elűzni a gonosz szellemeket és a szörnyeket.

Az újévi képek kiragasztása a kapuisten képének kifüggesztéséből ered. Már az időszámítás előtti III-II. században is rajzolták és kiragasztották Shenshu és Yulü kapuisten képeit, hogy elűzzék a gonoszokat. A IX. század után olyan újévi képek is megjelentek, amelyek jókívánságokat, szerencsét, boldogságot tolmácsoltak. Például vannak olyan újévi képek, amelyek a bő aratást, a vágyakozást, a reményt ábrázolják és azt, ahogy tavasszal az emberek bivallyal dolgoznak a mezőn. Kína hosszú történelme során ez a négyfajta ismert újévi fametszet terjedt el az országban.

Az újévi feliratragasztás azt jelenti, hogy hagyományos kínai ecsettel a kalligráfia szabályait követve egy-egy mondatot írnak két piros színű papírszalagra. A két mondat ritmusa harmóniában van egymással. Jelentésük jókívánságokat, reményt, szerencsét fejez ki. Például egy felirat-pár két mondata így hangzik: "A petárdadurranás búcsúztatja az óévet, a kapuisten képei köszöntik az újévet." Az újévi faliratokat mindig a kapu, vagy ajtó két oldalára ragasztják.

Még egy ide kapcsolódó újévi népszokás van. A fu, azaz a szerencse, boldogság jelét kalligrafikusan egy négyzet alakú piros papírra írják fel. Az emberek nagyon szívesen ragasztják ezt az ajtókra, a falra, a kapu homlokzatára. Nem ritkán fejjel lefelé, mert ez a szerencse megérkezését jelenti - írja a Terebess.

A Kígyó évét köszönti a Magyar Posta 2025-ben

A Magyar Posta tizenkettedik alkalommal bocsátott ki bélyegkisívet a kínai újévhez kapcsolódóan a kínai horoszkóp motívumaival kedden. A bélyegsorozat záró darabjával a Kígyó évét köszöntik. A Magyar Posta 2014-ben indította a kínai horoszkóp bélyegsorozatát, mellyel idén tizenkettedik éve tisztelegnek a legfontosabb kínai tradicionális ünnep, a holdújév előtt.

A bélyeg Hu-Yang Kamilla grafikusművész és illusztrátor tervei alapján készült. A kígyó-motívumokkal díszített bélyegkisív húszezer példányban a Pénzjegynyomda Zrt.-ben készült, mely keddtől kapható az elsőnapi postákon, a Filapostán, továbbá megrendelhető a Magyar Posta internetes áruházán keresztül is.