Friss hír jött a kötelező sorkatonaság visszaállításáról: most már tényleg elkerülhetetlen?

A horvát védelmi minisztérium még nem tájékoztatott a teljes sorkatonai kiképzési programról, de a lehetséges modellekről szóló hírek felkeltették a nyilvánosság érdeklődését - írta közleményében a CEO. A szervezet kiemelte: a beadványban felsorolják politikai, gazdasági és jogi érveiket a kötelező sorkatonai szolgálat visszaállítása ellen, amire az állami szerveknek most kötelességük lesz válaszolni.

Egyben felhívta a figyelmet a védelmi minisztérium munkatársai és a parlament védelmi bizottságának tagjai nyilatkozataira, amelyekben a kötelező sorkatonai szolgálatot helyettesítő polgári szolgálatot - amely kétszer annyi ideig tartana -, úgy mutatták be, mint bevett "gyakorlatot egyes európai országokban és NATO-tagállamokban".

Hrvoje Markovic, a CEO ügyvezető igazgatója elmondta: Finnország az egyetlen olyan NATO- és EU-tagország, amely kétszer hosszabb polgári szolgálatot ír elő a hadkötelesek egy viszonylag kis része számára, és ami ellen éppen Horvátország szólalt fel két éve. Zágráb akkor arra kérte Helsinkit: tegyen intézkedéseket annak érdekében, hogy a katonai szolgálatot helyettesítő polgári szolgálat ne legyen büntető vagy diszkriminatív jellegű a tartalmát vagy időtartamát tekintve. Markovic végül úgy értékelte: a katonai szolgálat sérti az alkotmányban biztosított törvény előtti egyenlőség jogát, továbbá negatív gazdasági következményekkel jár a munkaerőpiacra nézve is.

Ivan Anusic védelmi miniszter a horvát közszolgálati televíziónak nyilatkozva június végén azt mondta: minden készen áll arra, hogy Horvátország 2025. január 1-jétől bevezesse a sorkatonai szolgálatot, amelyet két-három hónapra terveznek, de konkrét részleteket nem említett. Mint jelezte, azok számára, akik a polgári szolgálatot választják, a szolgálati idő hosszabb lesz, és kevesebb lesz az engedmény is.

Horvátországban 2008-ban törölték el a kötelező sorkatonai szolgálatot, részben arra való tekintettel is, hogy akkori felmérések szerint a fiatalok csaknem 90 százaléka lelkiismereti okokra hivatkozva elutasította a fegyverviselést.