Hiába keressük az olcsó nyári ruhákat a magyar plázákban

Július eleje a kereskedelemben hagyományosan a nyári termékek kiárusításának kezdete. A kereskedők már ekkor, az első igazi nyári napokon a szokásosnál kisebb árakkal csalogatják a vásárlókat üzleteikbe. Az egyes áruházak különböző időpontokban kezdik a nyári termékek leárazását, egészen augusztus végéig.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) friss elemzésében úgy látja, hogy a válság hatása, hogy az akciós táblák ugyan nem változnak, de úgy tűnik, az árzuhanások mértéke és a kiárusításba vont cikkek köre szűkebb lehet a korábbiaknál. A leárazás olyan engedmény, amikor a kereskedő a reklám kedvéért lemond bevétele egy részéről, így alaposan meg kell fontolnia annak árukörét és mértékét.

A kiárusítás fő célja a kedvcsinálás a vásárláshoz. A kereskedő meg akarja tartani vásárlóit, de újakat is szeretne becsalogatni üzletébe, annak reményében, hogy a leárazási időszakot követően is nála vásárolnak.

A leárazás másik célja, hogy a kereskedő megszabaduljon a felesleges készlettől: a vásárló üzletbe csalogatásához mindig széles választék kell, így egy-egy időszak legvégén óhatatlanul megmaradna a polcra rakott áruk egy része. A gondos vásárló - főleg, ha megengedheti magának - már májusban, júniusban keresi a nyári cikkeket (főleg, ha a pénztárcája engedi), a kereskedő pedig július elején már látja, mi az, ami jobban, vagy kevésbé fogy. Július elején természetesen a reklám a fő cél, az idő múlásával pedig a kevésbé fogyó készletekre teszik ki az akciós táblát.

A leárazás természetesen jó a vásárlónak, hiszen ilyenkor olcsóbban veheti meg a kedvére való árucikket. A vásárlók egy része eleve a kiárusításra tartalékol, ami persze azzal a kockázattal is járhat, hogy a korábban kinézett termék esetleg addigra elfogy, vagy egyszerűen csak kimarad a leárazásból. A kirakatokban díszelgő akciós táblák ugyanis nem azt jelentik, hogy minden egyes árucikk olcsóbb (bár erre is van példa), hanem csak a kereskedő üzletpolitikája és üzletmenete alapján kiválasztott termékeket kapni engedménnyel.

Az elmúlt évek válsága sokba került a vásárlónak és a kereskedőnek egyaránt. A kereskedők a válság éveiben szinte folyamatos reklámra, leárazásokra kényszerültek, az engedményeket hirdető táblák mindennapos, állandó kellékei lettek a kirakatoknak (szemben azzal, amikor korábban a raktárakban porosodtak két akciós időszak között).

Mint arról a Pénzcentrum.hu néhány napja beszámolt, az idei évben kissé átalakult leértékelések szisztémája, a kampányszerű akciózás helyett inkább egyfajta csöpögtetés-rendszer érvényesül. Az elmúlt hónapokban ugyanis a bevásárlóközpontok üzletei arra kényszerültek, hogy hónapról-hónapra újabb akciókkal (például kettőt fizet, hármat kap) csábítsák be a vevőket, akik közül sokan szinte biztosan be sem mentek volna az adott üzletbe akkor, ha nem látják a kirakatban a kedvezményes vásárlási lehetőséget.

A plázák üzemeltetői is gyakrabban hirdettek olyan kedvezményes vásárlási lehetőségeket, amelyekben a legtöbb bolt részt vett. Sok helyen találkozhattunk kuponos kedvezményekkel, vagy olyan alkalmakkal, amikor az üzletek egy adott napon meghatározott mértékű kedvezményt adtak a számla végösszegéből.

A leárazás időszakáról és a kiárusításra kínált termékekről, az árengedmény mértékéről a kereskedő szabadon dönthet.

A leárazás, kiárusítás legfontosabb szabályai közé tartoznak a következők:

- nem téveszthető meg a vásárló azzal, hogy már a kiárusítás kezdetén nem kapható a meghirdetett termék (minden kereskedő álma, hogy egy nap alatt elkapkodjanak mindent, de sajnos a gyakoribb az, hogy a szállító nem szállít időben),

- a reklámújságban feltüntetett ár a meghirdetett időszakban nem változtatható meg,

- többféle ár esetében a vásárlónak a legkisebbet kell fizetnie,

- az "akciós árut nem cserélünk" felirat megtévesztő, a minőségi kifogás ugyanis nem utasítható el a leárazás miatt, kivéve, ha az árengedmény oka egy minőségi hiba, amiért viszont később már nem lehet panaszt tenni.