Kifakadtak a magyar boltok: ezt minden vásárlónak tudnia kell az árrésstopról

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) nemzetközi élelmiszer-kereskedő tagvállalatai az elmúlt napokban megjelent, élelmiszer-inflációval kapcsolatos híradások vonatkozásában az alábbi tényeket kívánják megosztani.

Az árrés nem egyenlő a profittal. Az OKSZ nemzetközi élelmiszerkiskereskedői az árrésből fizetik meg:

• közel 50 ezer magyar munkatársuk áldozatos munkáját;
• a piaci áron fizetett rezsit;
• a közterheket;
• az adókat, mint például a forgalom után fizetett 4,5%-os kiskereskedelmi adót.

Ez utóbbi összeget, mely megközelíti a 300 milliárd forintot, a kereskedők az árakba és akcióba tudnák invesztálni, hogy könnyítsenek a magyar családok terhein, ehelyett azt be kell fizessék a költségvetésbe.

A kereskedők nem nyerészkednek, többségük ma már évek óta veszteséges, vagy egyre csökkenő, szerény nyereséget termel. Ezzel szemben az élelmiszergyártók meghatározó része a korábbi években is kiemelkedő nyereségeket könyvelhetett el, akikre az árrésstop szabályozás nem vonatkozik. 

A tények: a legolcsóbb 1.5%-os UHT tej fogyasztói ára az online árfigyelő adatai alapján 315 forint körül alakul és nem 550-600 forint, ahogy a médiában az többször elhangzott. A tojás, a vaj és a tejföl árrése pedig jóval alacsonyabb a médiában megjelenteknél. A hat nemzetközi kiskereskedőnél januárban az árrés:

• a tojás (M, 10 db/doboz) esetében 10% körül volt átlagosan;
• a vaj esetében 11% körül volt átlagosan;
• a tejföl esetében 16% körül volt átlagosan.

A most bevezetésre kerülő intézkedés növekvő importra kényszeríti a kereskedőket, ezáltal nehéz helyzetbe hozza a magyar agrárium szereplőit. A ma elhangzott, az összes élelmiszerre vonatkozó árrés szabályozás a rendszerváltás utáni modern kiskereskedelem végét jelentheti: nem lesz választék, nem lesz verseny, nem lesznek akciók. A szabályozás több problémát is felvet:

• a beszállítóknak nem kell osztozniuk az infláció elleni küzdelem terhein, pedig nélkülük az árak nem fognak csökkenni;
•  azokban az országokban, ahol létezik árrés szabályozás, ott a beszállítókra és termelőkre is érvényes, mint például Szerbiában és Romániában.

Az árszabályozási tervek kapcsán az OKSZ többször kért versenyjogi garanciát arra, hogy az önkéntes árszabályozást a szereplők egyeztetni tudják egymással, de ilyen garanciát nem kaptak.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség az együttműködés pártján áll. Ennek kapcsán pedig továbbra is nyitott a kormányzattal és más szövetségekkel a szakmai párbeszédre, melynek végső célja a magyar családok támogatása mindenkor.

Megszólalt az NMG is

Az ügyben megszólalt a Nemzetgazdasági Minisztérium is, mint írták, folyamatosan egyeztetnek az érintett kereskedőkkel a profitplafon intézkedés végrehajtása kapcsán:

"Az árrésstop kihirdetését követően a Nemzetgazdasági Minisztérium minden kereskedői megkeresést megvizsgál, beleértve az Országos Kereskedelmi Szövetség megkeresését is. A Szövetség részéről idáig a saját márkás termékek arányára vonatkozó tisztázandó kérdés érkezett a tárcához, egyéb szakmai állásfoglalás kérés – ideértve az árrés szabályokat – nem érkezett. Ebből fakadóan a sajtóban megjelent rendelethez kapcsolódó problémafelvetés sem érthető.

A Nemzetgazdasági Minisztérium, illetve a szakmai irányítása alá tartozó Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóivédelmi Hatóság minden támogatást biztosít ahhoz, hogy a kiskereskedelmi üzletek egyértelmű állásfoglalással rendelkezzenek a szabályozásban foglalt kötelezettségeik teljesítéséhez. Ennek érdekében egy szakmai útmutató is kiadásra kerül, ami a kiszámítható és egységes jogalkalmazásban segíti az érintett szereplőket, ideértve a vállalkozásokat, valamint az ellenőrzéseket végző hatósági jogkörrel rendelkező kormányhivatalokat.

A minisztérium a jogszabály kidolgozása során figyelmet fordított arra is, hogy védje a kis üzleteket, így az intézkedés csak az 1 milliárd forint feletti 2023. év értékesítési nettó árbevétellel rendelkező kiskereskedőkre vonatkozik.

Az intézkedés március 17-én lép hatályba, így a vásárlók az üzletekben már hétfőtől tapasztalhatják annak árcsökkentő hatását. A minisztérium várakozásai szerint az intézkedés az érintett 30 termékkategóriánál átlagosan több mint 10 százalékos árcsökkenést eredményezhet."