Kongatják a vészharangot: nemrég csak ízelítőt kaptunk a viharokból, most jön az igazi fekete leves

A július 7-i országos vihar kialakulásában kulcsszerepet játszott a Földközi-tenger 6°C-os hőmérsékleti anomáliája, amely jelentős párolgást és légköri instabilitást okozott. A hőhullám következtében rendkívüli hőmérséklet-különbségek alakultak ki az országban - Dévaványán 38,9°C-os napi rekordot mértek, miközben a hidegfront érkezésekor már 10-15°C-os eltérések is előfordultak az ország különböző részei között.

A megváltozott éghajlati hatásokról nemrég részletes interjút készítettünk Szabó Péter klimatológussal. Az anyag ebben a cikkben olvasható.

Gál Tamás, az SZTE Légkör- és Téradattudományi Tanszékének vezetője szerint a pusztításhoz nagyban hozzájárultak a zivatarokkal érkező kifutószelek, amelyek a felhőből lezúduló hideg légáramlatokkal együtt hatalmas erejű széllökéseket okoztak. A városi környezetben a beépítés és az utcahálózat is befolyásolta a károk mértékét.

EZ IS ÉRDEKELHET

Brutális pusztítást végzett a vihar, több mint 1,5 milliárdot fizethet a biztosító

Július eleji viharok rekordmennyiségű kárbejelentést hoztak az Alfa Biztosítónak, a kárösszeg meghaladja az 1,5 milliárdot.

"Az épületek közötti szűk utcák szélcsatornaként funkcionáltak, ahol a légáramlás felgyorsult, lokálisan még nagyobb pusztító erőt kifejtve, mint a nyílt területeken" - magyarázta a szakember. Hozzátette, hogy a vihar egy rendkívüli száraz időszak után érkezett - Szegeden júniusban mindössze 0,4 mm csapadék hullott a szokásos 60-70 mm helyett, így a kiszáradt fák kevésbé tudtak ellenállni a szélnek.

Bár egy-egy konkrét időjárási eseményt nem lehet kizárólag a klímaváltozásnak tulajdonítani, a szakértő szerint az éghajlat melegedése egyértelműen hozzájárul az extrém időjárási jelenségek, például a hőhullámok és az intenzív viharok gyakoribbá és erőteljesebbé válásához.