Óriási baj van ezekkel a nyaralókkal: brutális károkat okoznak, valamit lépni kell

A villámnyaralások egyre népszerűbbek, főleg mióta szinte fillérekért, pár ezer forintért vásárolhatunk repülőjegyeket, akár szélsőséges időpontokra is, tehát reggel megyünk, este jövünk, esetleg csak 1 vagy 2 éjszakát töltünk el ott. Róma, London, Barcelona, Nápoly, Milánó, sőt Lisszabon vagy Valencia is megjárható 24 óra leforgása alatt.

A 24 óránál rövidebb mininyaralásokra jellemzően repülővel megyünk, ennek viszont óriási a környezetterhelő hatás, és ha ezt helyben nem kompenzáljunk, csak elveszünk a bolygótól és nem adunk semmit cserébe.  Az európai zöld megállapodás (European Green Deal) egyik célja, hogy 2050-re 90 százalékkal csökkenjen a közlekedésből származó üvegházgáz-kibocsátás mértéke az 1990-es szintekhez képest. Ennek elérését azonban nem csak az elektromos autók elterjedése segítheti jelentős mértékben, hanem az is, hogy milyen közlekedési eszközt választunk egyéb utazásaink kapcsán.

Akit érdekel a bolygó sorsa, annak sem kell lemondania az utazásról ahhoz, hogy jelentősen csökkentse a károsanyag-kibocsátását, de egyáltalán nem mindegy, hogy milyen gyakran utazunk, hova és mivel. Főleg a gyakoriságon van a hangsúly.

Az egy-két napos repülős kiruccanók legfőbb érve az út mellett, hogy az a gép nélkülük is felszállna – beláthatjuk, hogy ez több sebből is vérzik, hiszen kevesebb gép repülne, ha nem lenne rájuk akkora igény. És igen, talán a repülőjegyek ára is feljebb menne ezáltal.

Slow tourism - lassú nyaralás

Ma már a célországok igyekeznek azt népszerűsíteni, hogy a rövid, villámnyaralások helyett az emberek szánjanak inkább hosszabb időt egy-egy város, vidék felfedezésére: mentálisan is jobb ilyenkor lelassulni, és a rohanás helyett elmerülni a helyi látnivalókban.

A lassú turizmust az utazás olyan megközelítéseként definiálják, amely a helyi emberekhez, kultúrákhoz, ételekhez és zenéhez való kötődést hangsúlyozza. Arra az elgondolásra támaszkodik, hogy az utazás célja az, hogy oktasson és érzelmi hatást fejtsen ki, miközben fenntartható marad a helyi közösségek és a környezet számára.

Repülő vs. vonat

A vonat erre kiváló eszköz lehet, hiszen a felhők helyett a konkrét tája nézhetjük, emberekkel, állomásokkal, hegyekkel, völgyekkel. Ha belegondolunk, vonattal menni Európán belül gyakran tulajdonképpen nem tart tovább, mintha repülőre ülnénk, főleg mivel két órával korábban kint kell lenni egy reptéren, ami rendszerint a városon kívül van, míg a pályaudvarok a központban.

De nem csak a környezetünket terheljük agyon a villámutakkal, a célországban sem szeretik a rövid, olcsó turistákat. Czeiszing Miklós, turisztikai szakértő, a Német Turisztika Hivatal vezetője magyarázta el az okokat:

A kampányunk egyik mottója: a „Stay longer” – azaz maradj tovább! Ez két dolgot is kifejez: időzzenek az utazók minél többet Németországban, illetve ezt úgy tegyék meg, hogy fontos legyen számukra a fenntarthatóság. Miért? Mert az utazás, pláne repülővel a legnagyobb környezeti terhelés minden esetben a bolygónk számára. Ha valaki a távolságok miatt mégis ezt a közlekedési eszközt választja, akkor legyen ott hosszabb ideig, hogy az ökolábnyoma ne legyen túl nagy a környezeti szennyezés miatt. Nem csak az utazás számít, egy hosszabb tartózkodás során a szálláshelynek is lehetnek fenntarthatósági szempontjai – például az ágyneműt nem egy nap után kell lecserélnie, hanem néhány nap után.

Egyre olcsóbb a vonat, egyre több akciót hirdetnek az országok. Bizonyára sokan emlékeznek a tavalyelőtti németországi akcióra, amikor 9 eurós jeggyel lehetett utazni. Ez nagyon népszerű kezdeményezés volt a fenntarthatóság szempontjából éppen ezért, tavaly ugyan kicsit drágábban, 50 euróért, de ismét elérhetővé vált a lehetőség, hogy egy hónapig bármilyen közlekedési eszközre felülhessünk, városon belül vagy a városon kívül is, ha ide utazunk.

A fenntarthatóságról lehet beszélni, és nagyon sokan tudnak kapcsolódni hozzá, akik egyetértenek az elvekkel, de végeredményben egy olyan árérzékeny nemzetnek, mint a magyarnak, még erősebb érv, ha valami anyagilag is megéri, ha olcsóbb, mint ahogy eredetileg gondolta. Szerencsére ez épp azért lett kedvezőbb árú, hogy edukálja a társadalmat, gondolkodjunk zölden.