Messze még a kilábalás? Kevesen számítottak arra, ami a budapesti reptéren történik

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb jelentésében a turizmust ismét a gazdasági fellendülés és növekedés kulcsfontosságú hajtóerejének nevezte, valamint felvázolja, hogy az ágazat gyors fellendülése milyen pozitív hatást gyakorol majd világszerte egyes gazdaságokra.

Egy másik, a világgazdasági kilátásokról szóló jelentés (World Economic Outlook - WEO) minden globális régióban elemzi a gazdasági növekedést, és a teljesítményt összekapcsolja a kulcsfontosságú ágazatokkal, köztük a turizmussal. A "nagy utazási és idegenforgalmi szektorral" rendelkező gazdaságok erős gazdasági ellenálló képességet és erős gazdasági aktivitást mutatnak. Pontosabban, azok az országok, ahol a turizmus a GDP nagy százalékát teszi ki, gyorsabb felépülést tapasztaltak a világjárvány hatásaiból, mint azok a gazdaságok, ahol a turizmus nem jelentős szektor.

A szolgáltatások iránti erős kereslet támogatta a szolgáltatásorientált gazdaságokat, mint Franciaország és Spanyolország. A turizmus tehát kulcsfontosságú ágazat a növekedés szempontjából, erre hazánk is törekszik: stratégiai fontosságú ágazat, a gazdaság egyik motorja, és biztosítja a GDP több mint 13%-át.

Fellendítésére látszik a kormányzati szándék, habár itthon egy ideje leginkább kommunikációs zűrzavar jellemző: a híradások egy része visszafogott teljesítményről számol be, eközben más tudósítások mennybe repítik az ágazatot - számolt be a Portfolio nemrég.

Reptér!

Az egymásnak sokszor ellentmondó adatok mellett azonban van egy biztos pont, méghozzá a repterünk forgalma. És ugyan nem minden turista érkezik repülővel az országba, sokan szállnak le például Bécsben, és utaznak át, vagy körutazáson vesznek rész, esetleg a közelebbi országokból autóval érkeznek, de a trendet jól mutathatja, egyfajta biztos kapaszkodóként szolgálhat. A KSH Szállítás, közlekedés statisztikái érdekes adatokat tartalmaznak, melyekre érdemes vetni egy pillantást. Az első grafikonon jól látszik az elmúlt 20 év trendje, ahogy bő 2 évtized alatt, 2002 és 2019 között megnégyszereződött a repterünk forgalma. Ennek nyilván köze volt a turizmus fellendítése mellett az utazási piac liberalizációjához: azaz nagyjából az évezred elejétől kezdtek hozzáférhetővé válni nagy tömegek számára az olcsó repjegyek. De benne van ebben a számban a külföldre költözött magyarok ki- és hazautazásai is, ahogy ez majd a lenti grafikonokon is látszik. 

Jól kivehető, hogy a 2022-es év csak a 2016-os szintre tudott visszakapaszkodni utasforgalom szempontjából, nagy kérdés, hová jutunk el az év végére - erről még lesz szó.

A második grafikonon negyedéves bontásban láthatjuk a forgalmat: nyilván 2019Q3 volt a csúcs, ahogy 2020Q2 a gödör alja. Harmadik negyedéves adatok még nincsenek, de a 2. negyedév több mint 200 ezer utazással erősebb volt, mint az egy évvel korábbi, azaz a 2022Q2.

Mit hoz 2023?

A COVID-járvány lecsengésével láthatóan beindult egy gyors növekedés: míg tavaly még 25 százalékos elmaradásban voltak a pandémia előtti évhez képest, addig idén nyáron a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér forgalma elérte a 2019-es rekordév 90 százalékát - foglalta össze a repülőtér idei nyári szezonját Bogáts Balázs, a Budapest Airport kereskedelmi vezérigazgató-helyettese.

Az október végén életbe lépett téli menetrenddel kapcsolatban kiemelte: a téli menetrendben összesen 107 desztináció szerepel, több légitársaság növeli a járatszámát. A Budapest Airport érzése szerint nagyon jó úton halad afelé, hogy a jövőben további utasokat és járatokat vonzzon Magyarországra, és ezzel is hozzájáruljon a magyar nemzetgazdaság és turizmus fejlődéséhez. Az utasok 107 célállomásra, összesen 98 városba repülhetnek a magyar főváros repülőteréről, amelynek köszönhetően a Budapest Airport a téli szezonban is havi egymillió főt meghaladó utasszámot prognosztizál.

Honnan hová?

Még egy érdekes számsor található a KSH adatbázisában, melyre érdemes vetni egy pillantást: a menetrend szerinti és a nem menetrend szerint érkező járatok, azaz a charterek. Míg előbbi első három helyén az Egyesült Királyság, Németország és Olaszország áll, addig a charterek Törökország, Egyiptomból és Spanyolországból érkeznek haza - itt nyaral tehát a legtöbb magyart.