Eladó az Akácfa utca és a Libegő?

A héten várhatóan elkészül, s a városházi illetékesek elé kerül az a lista, amely a BKV még eladható értékeit tartalmazza. A cégnek egy hozzávetőleges árat, valamint egy rövid jellemzést, s az értékesítést segítő, vagy éppen gátló körülményeket is fel kell tüntetnie. A listán néhány tucat tétel szerepel majd, s összességében nem képvisel nagy értéket, ugyanis a piacképes ingatlanoktól már megvált a társaság.

Azt nem lehet tudni, hogy a listáról mit adhatnak el, a döntés ugyanis a városháza kezében van. Az idén tehát az értékesítésből nem várható bevétel, pedig a tulajdonos főváros legalább 3 és fél milliárd forint egyszeri bevételt remél az akciótól, még ebben az évben. Az értékesítésre azonban pályázatot kell kiírni, a folyamat pedig több hónapot is igénybe vehet.

Az ötletlistára felkerült a libegő, a sikló és a dunai kishajóflotta is. A cégnél emellett ismét fontolgatják a buszgarázsok és remízek épületei fölötti légtér hasznosítását is, ugyanis a lapos tetejű épületekre több emeletet is rá lehetne húzni. A listára felkerülhet az Óbuda telephely, a balatonfenyvesi továbbképző központ, a BKV Előre Sporttelep, a Tábornok utca munkásszálló, a Stadionok Irodaház, sőt az Akácfa utcai székház is.

A buszjáratok némelyikét már évek óta alvállalkozók üzemeltetik, a BKV-nál azonban most már koncessziós megoldásban is gondolkodnak. Felmerült még a HÉV tevékenységének teljes átengedésre 20-25 évre olyan vállalkozónak, aki felújítaná a szerelvényeket, s vállalná a működtetést is. Ilyen megoldást elképzelhetőnek tartanak az agglomerációs buszok esetében is.

Vitézy Dávid, a társaság felügyelőbizottságának, valamint a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) vezetőségének tagja szerint ez a változat a lehető legrosszabb. A nagy költségekkel fenntartható székház eladásának csupán akkor volna értelme, ha nem kellene utána bérelni irodákat, hanem lenne egy olyan irodaház, amelyben néhány szint a BKV-é, a többit pedig ki lehetne adni.