Karma, a mentőkutya egyszerűen imádja a munkáját: hamarosan nyugdíjazzák, unokája kerül a helyére

Legtöbbünk számára a kutyák, lovak, madarak csak egy-egy állatot jelentenek, esetleg családtagot vagy sportolási lehetőséget. Azonban vannak olyan állatok, akiket kifejezetten speciális feladatok elvégzésére képeztek ki. Ilyenek például a vadászsólymok, a terápiás lovak vagy éppen a keresőkutyák.

A CashTag legújabb epizódjában is ilyen állatokat ismerhetünk meg. Egészen pontosan Fantomot, Karmát, Pötykét és a gazdáikat, akik arról is mesélnek, hogy egy ilyen speciális tudáshoz mi szükséges, hogyan kell kiképezni az állatokat és egyáltalán mi kell ahhoz, hogy egy állat ilyen különleges munkára alkalmas legyen.

Bálint Eszter pszichológus lovasterápiával foglalkozik, az ő lova Fantom, akit születése óta képez ki. Fantomot három, három és fél éves korában kezdték el belovagolni, amikor Eszter éppen az egyetem alapképzésén végzett.

Vele készültem már fel a lovasterápiás vizsgára, amin Fantommal elsőre átmentünk, ami egy nagy dolog, mert nagyon sokan meg szoktak bukni. Alapvetően ez a képzés ráépül a pszichológus képzésre. Mindenki a saját kompetenciája alapján vállal eseteket. Egy klinikai szakpszichológus, aki lovasterapeuta is például akármilyen klinikai esetettel tud dolgozni, mint például depresszió vagy személyiségzavar. Az egyetlen ellenjavallat az aktív pszichotikus állapot, tehát amikor valakinek a valósággal való kapcsolata így megszűnik

– mesélte Eszter, aki egyébként sportpszichológusként is dolgozik, így gyakran mennek hozzá sportolók, akiknek volt valamilyen negatív élménye, vagy van valamilyen szorongásuk, amikkel szeretnének dolgozni. Ilyenkor a terápiás lovaktól kiindulva haladnak szépen visszafele a saját állataikig. De a skála alapvetően elég széles: a kamaszoktól kezdve egészen a kisgyerekekig mindenki megtalálható itt.

A lovak kíváncsiak, odafordulnak az emberhez. Innentől kezdve pedig csak a lovaknak a természetes kommunikációs készletével dolgozunk. Az itt lévő klienseknek azt mutatjuk meg, hogy hogyan kell mondani a lónak, hogy lépjen hátra. Aztán ezen belül dolgozunk azzal, hogy ha valaki nem elég határozott, a ló nem fogja azt csinálni, amit ő szeretne. Ennek oka, hogy pontosan le tudjáék olvasni az embernek a belső állapotait. Tehát van egy olyan képességük, ami még a ménesben élésből fakad: összehangolódnak a környezetükkel. Azaz a lovak egymással is összehangolódnak, ami azért volt fontos, mert ha jött a veszély, akkor muszáj volt, hogy egyszerre meg tudjanak indulni. Ezért van, hogy mindig egy ló figyel, a többiek pedig esznek, csinálják a dolgukat

– magyarázta a lovasterapeuta, aki külön kiemelte, hogy erre az emberrel is képesek. Ezért van az, hogy mindenki magának választ lovat.

Kiválasztják azt, amelyikben látnak valamit, hívják őket úgymond. Egyébként sok szorongós ember a Fantomot szokta kiválasztani

– mesélte Eszter.

Nyomkövető kutyák

Az elmúlt hónapokban a sorozatos földrengések kapcsán többször is hallhattunk a kereső kutyákról, akiknek a feladata, hogy a romok alatt rekedt embereket megtalálják. Ilyen kutya Karma is, Lehoczki Sarolta, a Fővárosi Katasztrófavédelemi Igazgatóság mentőkutyás szolgálatának vezetőjének állata is, akivel együtt voltak kint Törökországban a földrengés után a hivatásos mentőcsapat keretein belül.

Kamra egy igazi mentőkutya alkatú kutya, nagyon típusos tulajdonságokat mutat, ami alkalmassá teszi arra, hogy ezt a munkát végezze. Nagyon szereti az embereket, jól motiválható, kitűnő a mozgása és nagyon meg akar felelni. Ez pontosan azért kell, mert amikor mentőkutyával dolgozunk, akkor általában szabadon dolgoznak a kutyák. Tehát tőlem nagyobb távolságra és sokszor nem is látom őket. Eltűnnek a romok között, esetleg, amikor területen dolgozunk a hegyoldalban. Ilyenkor nem mindegy az, hogy bízhatok benne és tudom, hogy meg akar felelni nekem és akarja ezt a kapcsolatot, és úgy akar-e dolgozni, ahogy én akarom

 – kezdett bele Sarolta. Karma egyébként 6 hetes korában kezdett el bejárni a laktanyába, a mentés pedig a vérében van: Karma nagypapájával ugyanis 2007-ben még világbajnokságot is nyertek, és nemsokára át fogja adni az egyik kölykének a staféta botot.

Bizonyos tulajdonságok öröklődnek a mentőkutyák, kutyák között. Ha vannak olyan vérvonalak az ember igyekszik azt megtalálni, ahol már a szülők, nagyszülők is ezt a munkát végezték. Így az ember nagyobb biztonsággal tud nekiindulni a kiképzésnek, ugyanis a mi feladatunk az, hogy a játékos gyerekkorból átvezessük őket egy játékos felnőttkorba. Tehát a későbbi feladataikra is játékosan tanítjuk őket. Így számukra ez nem munka, hanem egy végtelenített bújócska

– mesélte Sarolta, aki azt is elárulta, hogy már kiskorában kiderül egy kutyáról, hogy jó mentőkutya lesz-e belőle. Ugyanis, ha kölyökkorában nem tud a nehéz, törmelékekkel teleszórt talajon biztonsággal menni, akkor az bár tanulható, azonban a keresés rovására fog menni. Hiszen, ha arra koncentrál, hogy hová kell lépnie és nem jön ösztönösen, akkor nem tud szimatolni és keresni.

A keresőkutyák és a terápiás lovak mellett azonban van még egy sokkal régebbi szakma, ami elképzelhetetlen az állatok nélkül. Nevezetesen a vadászat.

Vadászat egy szirtisassal

Gosztonyi Dániel, aki alapvetően solymászként dolgozik több, különleges madarat is kiképzett már. Ilyen Pötyöle is, a szirtisas. Pötyölén kívül pedig rengeteg madár van még a telephelyen.

Körülbelül 80 madárral dolgozunk jelen pillanatban, különböző fajokkal. Tulajdonképpen A-tól Z-ig minden, ami ragadozómadár az nálunk megtalálható: a bagolyfélék, sasok, héják, sólymok. A munkánk igazából a tenyésztéssel telik, illetve a madarak betanításával. Így mostanra sok odafigyeléssel össze tudtunk hozni magunk körül egy sok-sok védett és fokozottan védett fajban bővelkedő területet

– mesélte Dániel, majd kitért Pötyölére is, akit mindössze 3 napja fogott munkára, ami a madár számára furcsa szituáció. Annak ellenére is, hogy fióka kora óta Dánielékkel van és már a szülei is vadásztak.

Először azt tanuljuk meg, hogy hogyan kell visszajönni, hogy kezeljük az agressziót, ami például ennél a fajnál egy jelentős probléma. De kellő szaktudással ez orvosolható, és itt jön képbe a vadászat. Ilyenkor a madarak az agresszióját erre fordíthatja. Pötyölével nyúlra, őzre, rókára fogunk vadászni, ha pedig lement a szezon utána vele főleg nagyobb ipari létesítményekbe, mondjuk autóiparnál fogunk elhelyezkedni és ott fogunk biológiai kártevő riasztást csinálni

 – mesélt a sas munkájáról Dániel.

Tehát az állatokat sok mindenre lehet úgy használni, hogy a tulajdonságaikat használjuk, miközben nem használjuk és zsigereljük ki őket teljesen.