Pár perce érkezett: így néz ki az MNB legújabb emlékérméje, ennyit fog érni

Békés vármegye az ország délkeleti részén, a Dél-Alföldön helyezkedik el. A határmenti vármegyét Szent István király hozta létre a királyi vármegyerendszer megszervezése idején, azonban területe már a Kr.e. 7. évezred óta lakott. A vármegye gazdag folyóhálózattal rendelkezik – területén folynak át a Körösök, a Berettyó és a Száraz-ér –, amely gazdag állat-és növénykultúrát alakított ki. A vármegye természeti kincsei mellett híres gasztronómiai különlegességeiről, a hungarikumként számontartott csabai, illetve gyulai kolbászról, valamint a békési pálinkáról.

A vármegye legfontosabb városai: az 1950-ben közigazgatási központtá nyilvánított Békéscsaba, a gazdag múltjáról és a török elleni védekezésben fontos szerepet játszó Gyula, valamint a nagy agrár múlttal rendelkező Orosháza. A vármegyeszékhely szerepét betöltő Békéscsaba a vármegye földrajzi és gazdasági központja, ahol a nemzetközileg is elismert festőművész Munkácsy Mihály gyermekkorát töltötte.

Kép forrása: MNB

A Magyar Nemzeti Bank „Békés vármegye, Békéscsaba” megnevezéssel 25 000 Ft névértékű ezüst és 3 000 Ft névértékű színesfém emlékérmét bocsát ki a 2022-ben indult magyar vámegyéket és vármegyeszékhelyeket bemutató gyűjtői sorozat harmadik elemeként. A sorozat tematikai koncepcióját megtartva, az emlékérmék előlapja a vármegyeszékhelyet, hátoldala a vármegyét reprezentálja. Ezt követve, az előoldalon Békéscsaba épített örökségének kiemelkedő elemei, míg a hátoldalon Békés vármegye kulturális és természeti értékei jelennek meg.

Az emlékérmék elsődleges szerepe a figyelemfelhívás, a készpénzforgalomban nem játszanak szerepet. Az ezüst és a színesfém emlékérmék érmeképei megegyeznek, mindössze értékjelzésükben térnek el.

Az emlékérmék előlapján jobbra fent, festőpalettában megjelenítve Munkácsy Mihály arcképe látható, melytől balra 3 vízszintes sorban olvasható: a „Békéscsaba Munkácsy városa” felirat, amely a vármegyeszékhely jelmondatát tükrözi. Békéscsaba egyik további különlegessége, hogy főterén két templomépület is helyet kapott. Az előoldali éremkép motívumai is megörökítik ezt az egyediséget: balra lent a békéscsabai Evangélikus Kistemplom, valamint a Nagytemplom részlete látható. A templomépületek ábrázolásától jobbra, négy sorba szerkesztve, a „25000 Ft”, illetve a „3000 Ft” értékjelzés, a kibocsátóra utaló „MAGYARORSZÁG” felirat, valamint a „2025” verési évszám és a „BP.” verdejel olvasható.

Az emlékérmék hátlapján Békés vármegye kulturális és természeti értékeit megjelenítő kollázs látható, melyet a „Békés vármegye” felirat helyez kontextusba. Bal oldalon fent az Alföld egyetlen épen maradt téglavárának, a Gyulai várnak az ábrázolása jelenik meg. Lent az Ybl Miklós által tervezett szabadkígyósi Wenckheim-kastély homlokzatának a részlete rajzolódik ki. A természeti kincseket a hazánkban egyedül Békés vármegyében előforduló védett növény, a volgamenti hérics (Adonis volgensis), továbbá a vármegye vaktérképszerű illusztrációjába rejtett folyók (a Sebes-, Fekete- és Fehér-Körös és a Berettyó) ábrázolása képviseli. A vaktérképen pont jelöli Békéscsaba helyét. Az emlékérméket Bohus Áron iparművész tervezte. Mesterjegye a hátoldalon jobbra lent található.

Az emlékérmék technikai paramétereikben is különlegesnek számítanak, a 42 mm-es átmérő a forint emlékérmék körében egyedül e sorozat tagjaira jellemző. A sorozat elemeit továbbá az érmék harmadik oldalán megjelenő „MAGYARORSZÁG VÁRMEGYÉI, VÁRMEGYESZÉKHELYEI” szélfelirat köti össze, amely egymástól kötőjellel elválasztva, kétszer ismétlődik a finomrecéken.

A 25 000 forintos címletű emlékérme 925 ezrelék finomságú ezüstből készült, súlya 40 gramm. A 3 000 forintos címletű színesfém változat réz (90%) és cink (10%) ötvözetéből készült, súlya 29,50 gramm. Az ezüst emlékérméből tükörfényes (proof) kivitelben 6 000, míg a színesfém változatból patinázott kivitelben 10 000 darab készíthető.