Fejvesztve menekülnek Budapestről a magyar családok: itt kezdenek új életet, bejöhet a számítás?

Az ország legnagyobb városai közé sorolható vármegyeszékhelyek, valamint több fővárosi kerület zsugorodott a múlt év során az állandó lakosok számát tekintve. Közben pedig az agglomerációs körzetek települései szerte az országban népszerű költözési célpontnak számítottak - derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből, amely a tényadatok alapján mutatja be az állandó lakosok számának változását, ezen belül a költözések mérlegét és azt, hogy a különböző településeken hogyan alakultak az átlagos négyzetméterárak a múlt év első negyedévéhez képest.

Folytatódott a korábbi évekre jellemző trend, az agglomerációs települések ugyanis erősödtek, a drágább lakásokkal rendelkező, nagyobb városokban pedig csökkent a népesség. Sokak számára ugyanis a kiköltözéssel válaszoltak a magas lakásárakra, ehhez pedig hozzájárult a lakáshitelkamatok emelkedése is. Összességében ugyanannyi pénzért egy-egy nagyvároshoz képest annak vonzáskörzetében nagyobb lakóingatlant lehetett vásárolni. Ezzel a lehetőséggel pedig továbbra is sokan éltek

- értékelte a múlt évi változásokat Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Hozzátette: egy-egy település lakosságszám-változásánál figyelembe kell venni, hogy nemcsak a be- és kiköltözésekről van szó, hanem a népesség a természetes alakulása: azaz a születések és halálozások különbsége, valamint az egyéb okokból történő lakcím-bejelentkezések is szerepelnek az adatokban.

Egy év alatt Érd lakossága 821 fővel nőtt, ezzel a budapesti agglomeráció egyik legnagyobb városa vezeti az országos rangsort. Az érdi átlagos négyzetméterárak a kínálati piacon pedig egy év alatt 16 százalékkal 753 ezer forintra emelkedtek. Érd után további budapesti agglomerációs települések következnek: a Pest vármegyei Erdőkertesen, Nagytarcsán, Biatorbágyon és Gyömrőn 343-360 fővel nőtt a lakosság.

szóban forgó településeken az átlagos négyzetméterárak 4-21 százalékkal 661-813 ezer forintra emelkedtek.

A lakosságszám szerinti változását nézve a top 10-ben szerepel még többek között a szintén Pest vármegyében lévő Vácrátót, ahol a lakosság 12 százalékos bővülését 17 százalékos drágulás kísérte, így a négyzetméterárak 733 ezer forintra nőttek. A legjobb tízben az egyetlen nem Pest vármegyei település Hajdúsámson, a Debrecen vonzáskörzetében található településen a lakosok száma 254 fővel bővült, az átlagos négyzetméterárak pedig 15 százalékkal 439 ezer forintra emelkedtek.

Zsugorodó nagyvárosok

A másik végletet vármegyeszékhelyek és a budapesti kerületek képviselik. A fővárosi összlakosságszám tavaly 13 ezer fővel továbbcsökkent 1,63 millióra. Budapest IV. és XXI. kerületében, Pécsen, Szegeden, Debrecenben és Miskolcon 1133-2259 fővel lettek kevesebben. Az ingatlanok a lakosok számának visszaesése ellenére drágultak, az átlagos négyzetméterár ugyanis ezekben a városokban és kerületekben 14-21 százalékkal népesség, a kínálati árak ugyanakkor így is 13-21 százalékkal emelkedni tudtak, mégpedig 435-729 ezer forintra.

A lakosságszám-csökkenést elkönyvelő budapesti városrészek és vármegyeszékhelyeken bekövetkező lakásdrágulás azzal magyarázható, hogy az arányokat tekintve mindössze 1 százalék körüli mértékben esett vissza a népesség, így marad kereslet az ottani lakásokra. Ráadásul a budapesti kerületek és az egyetemvárosok a befektetési célú vásárlók kedvelt célpontjai, ami pedig felfelé húzza vagy megtámasztja az árakat

- fogalmazott Balogh László.

A szakértő azt is elmondta, hogy a kisebb települések közül érdemes kiemelni többek között a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Zsujtát, ahol 53 fővel több állandó lakos volt az idén, ami 22 százalékos növekedésnek felel meg. Ezzel párhuzamosan az átlagos négyzetméterár kiugró mértékben, 117 százalékkal 312 ezer forintra emelkedett a településen, ami ráadásul a falusi csokos községek listáján is szerepel. Az ingatlan.com szakembere szerint a zsujtai ingatlanárak a jelentős drágulás ellenére még így sem számítanak magasnak a vármegyében.