Celebek és sztársportolók hirdetik a kamu befektetéseket – de hogy védekezhetünk a csalók ellen?

Magyarországon a pénzpiaci, biztosítási és tőkepiaci szolgáltatásokkal kapcsolatos tevékenység a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által kiadott engedélyhez vagy regisztrációhoz kötött. A befektetővédelem csak azokat az ügyfeleket illeti meg, akik engedéllyel rendelkező szolgáltatókra, például bankokra bízták pénzüket.

Fizetésképtelenség esetén az Országos Betétbiztosítási Alap vagy a Befektető-védelmi Alap kártalanítja az érintett ügyfeleket, meghatározott feltételekkel és korlátozott összeghatárig.

Az MNB felhívja a figyelmet a befektetési szolgáltatók körültekintő kiválasztásának fontosságára, hogy minimalizálható legyen a befektetési csalás kockázata. Különbséget kell azonban tenni a büntetőjogi értelemben vett csalás és a jogosulatlan pénzügyi tevékenység között.

"A csalás egy, a Büntető Törvénykönyvben szereplő bűncselekmény, amelynek során valaki jogtalan haszonszerzés céljából mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz" - magyarázza a jegybank.

Az MNB törvény alapján a jegybank köteles fellépni a jogosulatlan pénzügyi tevékenységekkel szemben. Ez olyan eseteket jelent, amikor a szolgáltató engedély vagy bejelentés nélkül végzi tevékenységét. Bár a jogosulatlan pénzügyi tevékenység önmagában is bűncselekmény (és ezért az MNB mellett a nyomozó hatóság is üldözi), számos esetben előfordul, hogy a jogosulatlan tevékenységet végző cselekménye jelentős kárt okoz a befektetőknek, ami akár még súlyosabb bűncselekmény (csalás, sikkasztás) gyanúját is felvetheti.

Az MNB több javaslatot is megfogalmaz a befektetők védelmére: 

1. Mindig ellenőrizzük a szolgáltató engedélyét az MNB honlapján található Intézménykereső menüpontban;
2. Legyünk óvatosak a túlzottan kecsegtetőnek tűnő ajánlatokkal szemben;
3. Figyeljünk fel az agresszív, sürgető ajánlatokra;
4. Legyünk gyanakvóak, ha a szolgáltató készpénzben kéri a befektetési összeget. 
   

"Ne hagyja magát megtéveszteni! Előfordulhat, hogy egy jó megjelenésű, szakértőnek tűnő személy, egy elegánsan berendezett iroda, vagy egy első ránézésre látványos honlap hátterében a kiemelkedő hozam helyett egy jogosulatlan szolgáltató, és így a veszteség kockázata áll" - figyelmeztet az MNB.

A jegybank azt javasolja, hogy a befektetők minden esetben alaposan olvassák el a szerződést aláírás előtt, és kérjenek időt a részletek átgondolására. Tanácsot csak független szakértőtől kérjenek, és ne attól, akire a pénzüket bízzák.

Celebek, sportolók és köztiszteletben álló személyek ajánlanak csodás befektetést? Érdemes résen lenni

A befektetési csalások napjainkban egyre kifinomultabbá válnak, és számos területen jelennek meg vonzó lehetőségek formájában. Ezek közé tartoznak a részvények, kötvények, kriptovaluták, ritka fémek, tengerentúli ingatlanok és az alternatív energia szektora is. A csalók gyakran közismert személyiségek, sportolók vagy modellek képeit és ajánlásait használják fel - természetesen az érintettek tudta és beleegyezése nélkül - hogy hitelesebbnek tűnjenek ajánlataik.

Sonjic László, az OTP Bank Biztonsági Igazgatóságának vezető tanácsadója elmondta, hogy az ilyen típusú csalások nemcsak egyszeri pénzösszeg eltulajdonítására irányulnak, hanem gyakran céljuk az áldozatok bankkártya-adatainak és más személyes pénzügyi információinak megszerzése is. Ha a csalók hozzáférnek ezekhez az adatokhoz, az áldozatok könnyen elveszíthetik minden pénzüket, mivel a csalók bárhol és bármikor hozzáférhetnek a bankszámlájukhoz.

Az OTP Bank szakemberei minden gyanús ügy esetén figyelmeztetik az ügyfeleket, és arra kérik őket, hogy alaposan mérlegeljék döntésüket. Amennyiben azonban valaki önszántából, saját döntése alapján pénzt utal vagy vesz fel a bankjából, a bank nem tudja ezt megakadályozni.

A legfontosabb tehát, hogy mindig legyünk körültekintőek, ne adjuk ki bizalmas adatainkat, és ha bármilyen gyanús vagy ismeretlen felkérés érkezik, azonnal forduljunk szakértőhöz. A bank készséggel áll rendelkezésre, hogy segítsen az ügyfeleknek meghozni a helyes döntéseket, de a legfontosabb, hogy mi, mint ügyfelek, tudatosan és elővigyázatosan járjunk el pénzügyeink védelme érdekében. 

A gyanús jelek közé tartozik, ha:

1. A közösségi médiában ismétlődően találkozunk ugyanazokkal a hirdetésekkel; 
2. Folyamatosan kéretlen telefonhívásokat kapunk;
3. Gyors megtérülést és biztonságos befektetést ígérnek;
4. Az ajánlat csak korlátozott ideig él, és a lemaradás veszélyével fenyegetnek;
5. Az ajánlatot kizárólagosnak állítják be, és titoktartásra kérnek;

A szakértő azt javasolja, hogy utasítsuk el a befektetési lehetőségekkel kapcsolatos kéretlen telefonhívásokat, bármilyen egyszerű és gyors meggazdagodást ígérnek is. Fontos, hogy a bankunk soha nem keres minket telefonon, SMS-ben vagy e-mailben befektetési ajánlattal. Ha ilyen jellegű megkereséssel találkozunk, biztosak lehetünk abban, hogy csalásról van szó, és azonnal felismerhetjük a visszaélést.  

Végül, de nem utolsósorban, ha bármilyen gyanús ajánlattal találkozunk, vagy úgy érezzük, hogy csalás áldozatai lettünk, azonnal értesítsük a bankunkat és a rendőrséget. A hatóságok közreműködése kulcsfontosságú lehet a csalók leleplezésében és a további áldozatok számának csökkentésében.