Változhat az ingyenes készpénzfelvételi korlát? Megszólaltak a hazai bankok az ATM-limitről

Már csak az Országgyűlés Gazdasági Bizottságán, utána pedig persze magán az Országgyűlésen múlik, hogy felemelik-e a havi ingyenes készpénzfelvételi limitet. A javaslatot egy ellenzéki képviselő adta be néhány héttel ezelőtt, és miután a Fogyasztóvédelmi Albizottságban a javaslat nyitott fülekre talált, még egyvalaki beszállt, és közösen beadott javaslattá gyúrták.

A törvénymódosítás azt tartalmazza, hogy a havi ingyenes készpénzfelvétel jelenlegi, 150 ezer forintos limitjét emeljék egészen 250 ezer forintra, az indoklás szerint ugyanis a 150 ezer forintos, már több mint tíz éve bevezetett limitet az infláció mára szabályosan felzabálta. Azonban itt felmerül az a kérdés, hogy vajon a bankszektor mit szól ehhez, ugyanis a készpénzfelvételeken tranzakciós illeték is szerepel, amit nem tudnak egészében az ügyfelekre hárítani. Körlevelet intéztünk a bankszektor szereplőihez, hogy megtudjuk, mit gondolnak minderről.

Nem engedjük el a készpénzfelvételt

A plasztikkártyával történő készpénzfelvétel mértéke gyakorlatilag folyamatosan növekszik 2014 óta, de visszaeséseket is tapasztalhatunk - mint ezt a lenti infografikán be is mutatjuk. Azt az adatok láttán mindenesetre nem lehet mondani, hogy a magyarok lemondanának a készpénzről: még mindig sokan vesznek ki kisebb vagy nagyobb összegeket a számlájukról.

Az a jegybank egy másik adatközléséből derül ki, hogy nem csak itthon, hanem külföldön is többen élnek a készpénzfelvétel lehetőségével annak ellenére, hogy ott természetesen nem működik az ingyenesség havi limitje. Jól látszik az is, hogy főleg a covid-járvány kitörésének és elterjedésének idején, 2020 első és második negyedévében esett vissza jelentősen a készpénzfelvétel - hiszen a legtöbben otthon voltak ebben az időszakban.

Jelenleg havonta 150 ezer forintig jár ingyen a készpénzfelvétel, ezt szeretné a javaslat 250 ezerre emelni. Az indoklásban az szerepel, hogy a több mint 10 éve bevezetett 150 ezres limit mára elinflálódott, és valószínűleg ez is okozhatja, hogy a kormánypárti képviselők is nyitottak voltak a javaslatra az albizottságban.

Azonban itt felmerül az a kérdés, hogy vajon a bankok mit szólnának ahhoz, ha ezt a limitet meg kellene emelni, különösen akkor, ha a tranzakciós illeték 0,9 százalék marad, vagyis sokkal több pénzükbe kerülne, ha az ügyfelek százezer forinttal többet vennének fel havonta? Körbekérdeztünk náluk, bár érdemi, kifejtett választ végül csak egy helyről kaptunk.

Nem tesz jót a digitalizációnak

A CIB Bank válaszát azzal kezdte, hogy nem látják indokoltnak a limit megemelését. Szerintük sokkal inkább a digitális megoldások, nem pedig a még több készpénz felé kell terelni az ügyfeleket.

Kevésbé indokolt a limitemelés, számos új innovatív és ingyenes fizetési megoldás került bevezetésre a közel múltban, ami jó alternatívája a készpénzhasználatnak. A bankkártyák elfogadása is széleskörűen biztosított

- írta a bank válaszában. Kitértek arra is, hogy szerintük amennyiben valóban átmegy a Parlamenten a törvénymódosítás, az ügyfelek élni is fognak azzal a lehetőséggel, hogy több pénzt vegyenek fel ingyenesen.

Az ingyenes készpénzfelvétel magasabb korlátja arra ösztönözné az ügyfeleket, hogy nagyobb összeget vegyenek fel készpénzben. Ez rontaná a digitális átállás programját és a készpénzforgalom csökkentésére irányuló törekvéseket

- tették még hozzá.

Plusz költség a bankoknak

A CIB Bank válaszában azt is leírta, hogy szerintük a már emlegetett digitális átállást visszavetné, ha elfogadnák a törvénymódosítást. Nem rejtették véka alá azt sem, hogy valóban pluszköltséggel járna a pénzintézeteknek, ha megnőne az ingyenes készpénzfelvétel felső összeghatára.

A folyamat költséges a bankoknak, hiszen a készpénzkezelés drága, plusz az ingyenes készpénzfelvétel után is kell tranzakciós illetéket fizetni, amivel megnövekednek a bankok költségei. A piacon rendelkezésre áll már számos modern készpénzt mentesítő/helyettesítő kártyás és egyéb, ingyenes szolgáltatás, amit az ügyfelek igénybe tudnak venni

- írta a bank a lapunknak küldött válaszban. Végül azt is elmondták, hogy jelentősen megnőne az otthon tartott készpénzállomány:

Ha mégis megtörténik a limitemelés, megnőne az egy tranzakcióval felvett összegek nagysága, valószínűleg több tranzakció is történne, és összességében megnőne a lakosságnál az otthon tárolt készpénz összértéke

- zárta válaszadását a CIB Bank.

OTP: a digitalizáció mellett vagyunk

Rövid, velős választ küldött az OTP Bank: az ő véleményük az, hogy nem akarnak még nem elfogadott törvényjavaslatot kommentálni, azonban félig elárulták, mit gondolnak a dologról - a CIB-hez hasonlóan a digitális fizetési megoldások mellett tették le a garast.

Az OTP Bank a jogszabályoknak megfelelő fizetési szolgáltatásokat nyújt és elkötelezett az elektronikus fizetések fejlesztése mellett. Az OTP Bank nem kíván törvényjavaslatokat kommentálni

- írta a bank válaszában. A 'no comment' stratégiájához folyamodott az MBH Bank is, azonban hozzátették, hogy ha a törvényjavaslat átmegy, akkor a pénzintézet természetesen megteszi a szükséges intézkedéseket.

Mennyibe fog ez nekünk kerülni?

Korábban már beszámoltunk róla, hogy a megemelt tranzakciós illetéket - legalábbis egy részét - a bankok áthárítják majd ügyfeleikre, ugyanis erre a jogszabály lehetőséget ad. Igaz, erre az évre a kormány "illetékstopot" hirdetett, vagyis majd csak 2025-től kezdődően kezdhetik el a bankok az áthárítást.

Matolcsy György jegybankelnök egy képviselői kérdésre úgy fogalmazott: a közvetlen hatások csak 2025 elejétől jelentkezhetnek, miután a hitelintézetek és pénzforgalmi szolgáltatók a megemelt illetéket a fennálló szerződések esetén 2024. év végéig nem háríthatják át a lakossági fogyasztókra. Ennek alapján a Magyar Nemzeti Bank becslése szerint az illeték emelkedése idén 0,1, jövőre pedig 0,2-0,3 százalékponttal növelheti az éves átlagos inflációt. A cikket itt olvashatod el újra:

EZ IS ÉRDEKELHET

Már Matolcsy is elismerte: keményen megérzi a lakosság pénztárcája a banki díjemeléseket

A tranzakciós illetékemelés idén 0,1, jövőre pedig 0,2-0,3 százalékponttal növelheti az éves átlagos inflációt az MNB szerint.