Az MBH Bank közölte, hogy informatikai rendszereik korszerűsítése érdekében 2025. december 31. 22:00-tól 2026. január 04. 20:00 óráig egybefüggő bankszünnapot tartanak.
Hiába a bankkártya- és számla árstop: így fog megdrágulni a bankolás, ez vár az ügyfelekre
A hétfői Kormányinfón történt bejelentés szerint a kormány bankadót vet ki a pénzintézetekre, azonban egyúttal befagyasztja a lakossági díjakat, hogy a bankok ne tudják a plusz terhet az ügyfelekre terhelni. Sokan azonban szkeptikusak: a bankok csak megoldják valahogy. Nem először fordul elő ilyen - írja Azenpenzem.hu. A tapasztalatok szerint több módja is van, hogy végül mégis az ügyfelek fizessenek.
Augusztus 1-jétől megemeli a kormány a tranzakciós illeték mértékét, és a bankok devizaműveleteire átváltási illetéket vetnek ki. Az átutalásokra eddig kirótt 0,3 százalékos, legfeljebb 10 ezer forintos tranzakciós illeték 0,45 százalékra, legfeljebb 20 ezer forintra nő. A készpénzfelvét esetén alkalmazott 0,6 százalékos tranzakciós illeték 0,9 százalékra emelkedik. De megmarad az, hogy 150 ezer forintig mindenki díjmentesen tud készpénzt felvenni - írják. A devizaváltási ügyletek esetén bevezetendő illeték 0,45 százalék, legfeljebb 20 ezer forint lesz.
A kormány ígérete szerint nem lesz adóáthárítás, de valójában ezt az adót is a végső fogyasztók, az ügyfelek fizetik majd, mindenféle formában - írja a lap, felidézve a tranzakciós illetés 2013-as bevezetését. Az új adó bevezetése alaposan átalakította a bankszámlák kínálatát. Nemcsak az új adó áthárítása, hanem a korábbi csomagok leváltása is terjedt. A legnagyobb (és talán legfájdalmasabb) változás, hogy szinte teljesen eltűntek a „nullás” számlák. Aztán hónapról hónapra újabb díjemeléseket láthattunk. Majd az illeték megemelése újabb drágítási hullámot hozott - írják. Pedig akkor is elhangzott, hogy nem emelhetik a díjakat a bankok.
Ha a számla- és kártyadíjak maradnak is, akkor máshol szedi be a bank azt a pénzt, amit adó formájában be kell fizetnie az államnak. Megemelheti például a cégek számladíjait, mint ahogy azokra feltehetően nem vonatkozik majd az emelés áthárításának tilalma. Ha pedig a cégeknek nőnek a költségeik, azokat tovább fogják hárítani a saját vevőikre, ami további áremeléseket okoz.
Vagy gondoljunk arra, hogy a 20 százalék feletti inflációs időszakot végigcsinálták gyakorlatilag nulla százalékos betéti kamatokkal a bankok - ez összefügg azzal, hogy 2022. május végén jelentette be Nagy Márton miniszter az extraprofit különadókat, köztük a bankokét is. Sőt, a hitelek kamatának emelésén is behozhatják a pénzintézetek a rájuk terhelt extra adókat. Nagyon egyszerű módja a számladrágítás megkerülésének az is, amikor a bank hirtelen úgy dönt, hogy kivezeti az eddigi számlacsomagjait, kötelező az ügyfeleknek váltani egy másik - drágább - csomagra.
-
Évente tízmilliárdokat lopnak el a csalók hazai bankszámlákról – Kiderült, ki a legkönnyebb célpont
Becslések szerint 2,6 millió magyar változtatott online vásárlási szokásain, miután átverték vagy csalás célpontja lett, 40%-uk emiatt kevesebbet vásárol a neten.
-
Állatorvosi rendelőből skálázható kkv – így épült fel a Petlegio tőkevonzó modellje
Nándorfi Zoltánt, a Petlegio vezetőjét és Bánfi Zoltánt, az MKIK Tőkealap-kezelő vezérigazgatóját kérdeztük.
-
Zsalutrend: számít a felhasznát anyagokba épített energia (x)
Fókuszban a karbonsemlegességhez hozzájáruló, csekély ökológiai lábnyommal rendelkező és igazolt adatokkal kínált építőanyagok. Ezek között rendhagyó egy 25 éves zsaluinnováció a Mevától.
-
Önálló digitális transzformációs terület a Rossmann-nál (x)
Dedikált csapattal indult el a digitális transzformáció a Rossmann Magyarországnál, az új, önálló területet Fürjes Ádám, a vállalat eddigi webshopvezetője irányítja.
-
A vásárlói élmény és az értékteremtés kéz a kézben jár az Ecofamily üzleteiben (x)
Az elmúlt években látványosan átalakultak a fogyasztói igények: a vásárlók ma már nem csupán termékeket keresnek, hanem olyan márkákat és üzleteket, amelyekkel azonosulni tudnak és amelyek valódi értéket képviselnek.








