Itt a kőkemény magyar rögvalóság: ebben a járásban szinte csak a közmunka ad megélhetést

Bár a közmunka segítségével valóban sikerült érdemileg is csökkenteni a munkanélküliséget, de ha egy kicsit jobban megvizsgáljuk a kérdést láthatjuk, hogy míg egyes járásokban csak egy átmeneti időszaknak számít sokaknak, amíg nem tudnak elhelyezkedni, addig más régiókban ez jelenti az egyetlen megélhetési forrást sok családnak. Ráadásul a népszerűségét se lehet töretlennek nevezni, hiszen az elmúlt években hol kiemelkedően sokan vettek részt a programban, hol alig a munkaképesek pár százaléka dolgozott közmunkásként.

Tíz évvel ezelőtt, 2012-ben a járásonkénti közfoglalkoztatottak aránya még mindenhol 2-3 százalék között mozgott a 18-64 éves korosztályt vizsgálva. Ezzel szemben, miután egyre népszerűbbé vált a közmunkaprogram ez az arány egyes járásokban már 15 százalék felé emelkedett. A KSH MEF statisztikájából megtudhatjuk, hogy a nem közmunkás foglalkoztatottak létszáma folyamatosan növekszik 2010 óta, így a járási eloszlást vizsgálva arra tudunk következtetni, hogy a nem közmunkások aránya az ország teljes területén növekedett.

Ezzel párhuzamosan a teljes foglalkoztatottsági arány is emelkedett mindenüt, amivel közelebb került egymáshoz a legalacsonyabb és a legmagasabb foglalkoztatottsági rátával rendelkező járás is.

Így a közfoglalkoztatottságnak sikerült érdemileg is csökkentenie az egyes területek közti különbségeket, mivel a nem közmunkások esetében nem változott érdemileg az eloszlás szélessége.

Bár ehhez a tényhez az is hozzátartozik, hogy a közmunkások aránya azokon a területeken emelkedett, ahol kisebb volt az elsődleges munkapiacon dolgozóknak az aránya.

Ha korosztályi eloszlás alapján vizsgáljuk meg a közfoglalkoztatottak arányát, akkor láthatjuk, hogy megközelítőleg egyenlő arányban voltak megtalálhatóak a szektorban 23-57 év közöttiek: 2014-ben minden egyes évhez körülbelül 5000 fő tartozott. Azt viszont érdemes kiemelni, hogy a 18-22 közöttiek esetében, illetve 28-37 évesek között valamivel kisebb ez az arány az MNB adatai alapján, amit azzal lehet indokolni, hogy az előbbi korosztály nagy része még tanul, míg az utóbbiaknak van a legnagyobb esélye elhelyezkedni a munkaerőpiacon.

Változó ki mennyi időt tölt a programban

A közmunkások esetében a döntő többség teljes munkaidőben dolgozik. Ennek aránya az MNB adatai alapján folyamatosan változik, de minden évben a program résztvevőinek legalább 85 százaléka választja a 40 órás szerződést.

Ha pedig egyenként összegezzük a közmunkaprogramban eltöltött időt láthatjuk, hogy azok, akik 2011-2019 között dolgoztak ilyen formában átlagosan egy évnél több időt töltöttek el a programban, míg az átlagos idő több mint másfél év volt.

A programba ez idő alatt összesen 676 ezer ember került be, de ebbe beletartoznak azok is, akik csak 1 napot töltöttek benne és azok is, akik akár több éven keresztül is közmunkásként dolgoztak.

Ráadásul a közmunkában eltöltött idő az ország térségei között rendkívül különböző lehet: a Budakeszi járásban – ahol a medián alapján a legkevesebb időt töltöttek el a programban – a résztvevők fele kevesebb mint fél évet töltött a programban, míg a Sellyei járásban több mint 2,5 évet. Ezek az értékek az MNB kutatásában egyénekre lettek összegezve, ami annyit tesz, hogy akár több periódusból is összeállhatnak. Röviden, ha valaki egyszer volt 1 hónapot, majd 11 hónapot egy évvel később, akkor az egy évnek számít.  Fontos viszont, hogy a Budakeszi járás esetében igen alacsony azoknak a száma, akik 4 évnél többet töltenek el a programban.

Ezzel szemben a Sellyei járásban az eloszlás közelít az egyenleteshez, tehát minden kategóriában közel azonos a közmunkások száma. Így a 4 évnél többet a szektorban eltöltők aránya is jóval magasabb.

Ez a két példa is alátámasztja azt, hogy a közmunkaprogramból való kilépést nagyban befolyásolja az adott térség gazdasági állapota. Mivel a Budakeszi járás az egyik legfejlettebb az országban, így itt a közmunka egy átmeneti lehetőséget jelent azoknak, akik elveszítették az állásukat és rövidtávon nem találnak más megoldást. Ezzel szemben a Sellyei járás az ország egyik leghátrányosabb helyzetű területe, így itt többségében olyanok vannak, akiknek hosszú időn keresztül ez az egyetlen pénzkereseti lehetőség.

A közmunkások foglalkozási csoportok szerinti eloszlása

A MÁK adatbázisában nem csak a közfoglalkoztatottak járás szintű lakhelyét tudjuk megvizsgálni, hanem azt is, hogy a milyen foglalkozási csoportba tartoznak. Ezek alapján tudjuk közelebbről is megvizsgálni a közmunkások által végzett munkaköröket. Az MNB tanulmányában kiemelte, hogy a teljes nemzetgazdasághoz képest jelentős az egyszerű foglalkozások aránya, ami a közmunkások körülbelül 80 százalékát teszi ki. Ebbe a kategóriába tartozik többek között a takarítók vagy a kisegítők is. Ezzel szemben mindössze nagyjából 6 százalékot tesznek ki azok, akik irodai vagy ügyviteli munkakörben dolgoznak. Utóbbi esetben a leggyakoribb munkakör az általános iskolai adminisztrátor.

Ezeket a munkaköröket érdemes úgy is megvizsgálni, hogy a közmunkások milyen munkakörökben dolgoztak még a programba bekerülésük előtt, illetve azután. A tanulmány szerint ugyanis azok, akik korábban már dolgoztak összességében alacsonyabb foglalkozási kategóriába kerülnek bele közmunkásként. Ezen kívül látható, hogy akik közmunkásként dolgoztak és később sikeresen helyezkedtek el az elsődleges munkaerőpiacon, magasabb kategóriában sikerült elhelyezkedniük.