Ők a válság nagy nyertesei: 60 ezerrel nőtt a fizetésük egyetlen hónap alatt

Minden hónapban közzéteszi a Központi Statisztikai Hivatal a kereseti statisztikákat, azaz hogy az azt megelőző hónapban mennyi volt Magyarországon az átlagjövedelem. 2020. május 28. óta tudjuk tehát, hogy márciusban hazánkban a bruttó átlagkereset 400 400 forint volt, 9 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Ám ha a számok mögé nézünk, érdekes folyamatokat láthatunk.

Az adatok feldolgozásának módja miatt most, a vírus lecsengése környékén még csak a márciusi adatokat látjuk, az áprilisi számok megismeréséhez még egy szűk hónapot várnunk kell. Tehát a koronavírus-járvány gazdasági következményei a vizsgált időszakot még csak részben érintették, így hatása az adatokban csupán részlegesen jelenik meg.

2020. március: egy emlékezetes hónap

A veszélyhelyzetet Magyarországon 2020. március 11-én hirdették ki, a kijárási korlátozások pedig március 28-tól voltak érvényben. Mégis úgy tűnik, hogy egyes nemzetgazdasági ágakban már érződött a válság hatása. 

Az átlagkereset mértéke nem zuhant ugyan (novemberben 268 200, decemberben 270 200, januárban, 249 500, februárban 250 900, márciusban 266 300), sőt látványosan emelkedett is: 15 400 forintot, azonban van már olyan nemzetgazdasági ág, ahol látszik a visszaesés a keresetekben. De kezdjük az elején.

Szinte az összes nemzetgazdasági ágban nőttek az átlagjövedelmek februárról márciusra, legnagyobb mértékben a pénzügyi, biztosítási tevékenységet végzők körében: ők ugyanis átlagosan 58 957 forinttal többet vihettek haza, mint egy hónappal korábban, 2020. februárjában. Ennek oka részben lehet az is, hogy a januári, februári évértékelőkön kapott fizetésemelések először a márciusi fizetésekben jelentek meg.

A szakmai, tudományos, műszaki tevékenységi körben dolgozók sem jártak rosszul, nekik ugyanis 37 750 forinttal nőtt a fizetésük. Az iparban és a feldolgozóiparban dolgozók bére szinte azonos mértékben 21 ezer forinttal emelkedett februárról márciusra.

Van azonban egy nemzetgazdasági ág, ami feltűnően kilóg a statisztikai adatok közül: a szálláshely-szolgáltatásban és vendéglátásban dolgozók átlagkeresete ugyanis nem emelkedett, de 7898 forinttal csökkent, bizonyítékául annak, hogy ez volt az első ágazat, amit ellehetetlenített a pandémia. És persze arról sem szabad megfeledkezni, hogy 2020 márciusában az előző hónaphoz képest 56 ezer fővel kevesebben dolgoztak, és egy elég jelentős részük szállodákból, vendéglátóhelyekről került az utcára.

Ez azonban még csak a jéghegy csúcsa, egyelőre még sok szektorban nem látszik a válság, a következő hónap bérstatisztikái sokkal egyértelműbb képetfestenek majd.                                                                              

Hol éri meg dolgozni?

A statisztikai hivatal többféle szempont szerint is vizsgálja az átlagfizetéseket, így például a munkáltató székhelyének elhelyezkedése szerint is. Így derül ki, hogy kicsit sem meglepő módon a Budapesti székhelyű munkáltatók fizetnek a legtöbbet: 2020 első negyedévében nettó 316 968 forint volt, 17 109 forinttal több mint egy évvel korábban.

Közép-Magyarország áll a második helyen, 299 084 forinttal, ezt követi Közép-Dunántúl 246 646 forinttal, Nyugat-Dunántúl pedig csak a negyedik 244 199 forintos átlaggal. Legrosszabbul Észak-alföldön keresnek a magyarok, itt 197 634 forint a nettó átlagjövedelem, ám itt is jelentősen növekedett egy év alatt, majdem annyit, mint a fővárosban: 14 765 forintot.

Nem is csoda hogy sokan költöznek vidékről a fővárosba a jobb kereseti lehetőségek miatt, igaz nem feltétlenül a városba, hanem inkább az agglomerációba.