Calyon: 270 Ft/eurós árfolyam egy év múlva

adott reakciókban. A magyar gazdaság vonatkozásában a Calyon az ikerdeficit problémából való kimászást tekinti a legfontosabbnak. A szakértők szerint a jegybank még kismértékben folytathatja a kamatcsökkentést, de fennáll egy komolyabb forintgyengülés veszélye. 2006 decemberére 270 Ft/eurós árfolyamot várnak.

Az olajárak az utóbbi időszakban jelentősen emelkedtek, melynek érdemi hatása van az inflációs folyamatokra és a világgazdasági növekedésre is. Az árnövekedés mögött egyszerre vannak keresleti és kínálati tényezők. A legnagyobb keresleti sokk Kína részéről volt érzékelhető, a kínálat szempontjából kiemelkedő a finomítói kapacitások beszűkülése. Meg kell említeni, hogy az áremelkedés az olajszektor egyes termékeinél nem azonos intenzitású volt, a finomított termékeknél sokkal intenzívebbnek mutatkozott.

A központi bankok komoly dilemmával néznek szembe, hogy kamatot emeljenek-e a fokozódó inflációs feszültségek miatt, vagy a növekedési hatások miatt inkább kivárjanak. A verseny miatt az input oldali árnyomás sokszor a vállalati profitok szintjén "oldódott fel". Ez feltehetően sokáig nem tartható. Korábban a kamatemelések hatására a hosszabb lejáratokon inkább hozamcsökkenés következett be (a monetáris hatóságok kezelték az inflációs feszültségeket a monetáris kondíciók szigorításán keresztül), ugyanakkor most az olajárak tartós növekedésének félelme miatt a távolabbi lejáratokon is magasabb inflációs várakozások épültek be. A Calyon szerint a FED 2006 közepéig 4.5%-ig emeli irányadó rátáját, az Európai Központi Bank 2006 harmadik negyedévében folyamodhat először egy 25 bp-os kamatemeléshez. Jellemző lehet tehát a kivárás ("wait and see"). A kamatpolitikában különös figyelmet kell szentelni az eszközpiaci reakcióknak (elsősorban ingatlanpiac). Ez a kockázat egyelőre kezelhető, nem kell azonnali összeomlástól tartani az ingatlanoknál az óvatos kamatemelések miatt.

Magyarország esetében a Calyon a legnagyobb kockázatnak az ikerdeficit problémát tartja. A folyó fizetési mérleg hiány mértéke fenntarthatatlan (egyedül a régió nagyobb gazdaságai közül), szükség van a hiány csökkentésére. Ahhoz, hogy ne legyen nagyobb baj szükség van az export kétszámjegyű növekedésére és a fiskális konszolidációra. Félő, hogy a szükséges mértékű reakciót részben a külső környezet romlása kényszeríti majd ki (emelkedő euró-zóna hozamok, magasabb kockázatkerülés ehhez kapcsolódóan kisebb tőkebeáramlás a magyar piacra).

Egyelőre nem lehet pontosan megmondani, hogy a megemelkedett olajárak milyen mértékben érintik az inflációs folyamatokat a kelet-európai régióban. Míg pl. Lengyelország esetében a zloty esetleges további felértékelődése tompítja az olajár-növekedés hatását, addig Magyarországon erre kevés az esély (a forint inkább leértékelődik). A tovagyűrűző hatások intenzitását leginkább a kereslet alakulása illetve annak szerkezete befolyásolja majd.

Az utóbbi időszakban a konvergencia-folyamat a régió országaiban a hozamalakulás tekintetében felgyorsult, melynek sokszor külső okai voltak (globális kereslet a magasabb hozamú termékek iránt). Az utolsó két hétben azonban korrekció történt, az 5X5-ös spread (5 év múlvai öt éves forint állampapír számított hozama az euró referencia felett) gyakorlatilag ugyanott van, ahol 2003 közepén. A következő időszakban az euró-zónában a hozamok emelkedése várható, mely a hazai piacon is további hozamnövekedést eredményezhet. A Calyon szerint a jegybank a kedvező inflációs kilátások miatt a jövő év tavaszáig egészen 5.25%-ig csökkentheti az irányadó kamatszintet. A kamatpolitikában azonban döntő lesz a forintárfolyam alakulása, a külső befektetői környezet változása. A forint várhatóan gyengülni fog, 2006 decemberére akár 270 Ft/eurós árfolyam is elképzelhető. A devizahitelezés intenzitásának gyengülése a forintkeresletet csökkentheti jövőre.