Nagyobb mint hittük: több mint 2 millió forintot "termelt" minden magyar ember tavaly

Múlt héten a hivatal még csak a folyó áras GNI és GDP adatokat tette közzé a 2002-2004-es időszakokra vonatkozóan, és ezen a héten jelentek meg a volumenindexek is. A napokban megjelent részletes tájékoztató szerint "2005-től az Európai Unió 448/98. számú tanácsi rendelete és az 1889/02. számú bizottsági határozata alapján a pénzügyi közvetítők közvetetten mért szolgáltatási díja (FISIM) becslésénél új módszerre kell áttérni és a felhasználó szektorok/ágazatok között ezt a szolgáltatási díjat fel kell osztani.

Az új módszertannal számított adatok szerint 2004-ben az eddig ismert 4.2% helyett 4.6%-kal nőtt a magyar GDP, a volumenindex 0.4 százalékpontos növekedése megegyezik a pénzügyi szolgáltatások elszámolására bevezetett új uniós módszer hatásával. A bruttó hazai termékből úgy számítható ki a bruttó nemzeti jövedelem, hogy a GDP-ből levonjuk azt az összeget, amennyivel több a külföldre fizetett jövedelem a külföldről kapott jövedelemnél. Ez 2004-ben a GDP 5.6%-át tette ki, vagyis ennyivel kisebb a GNI a GDP-nél. (Ugyanez 2003-ban 4.9% volt.)

A nemzetgazdasági szektorok hozzáadott értéke alapáron 2004-ben összességében 4.9%-kal nőtt az előző évhez képest, 2000. évi árakon számolva. A korábbi évekhez hasonlóan 2004-ben is a pénzügyi szektorban volt a legnagyobb mértékű növekedés, a bruttó hozzáadott érték itt 17.4%-kal nőtt (az átlagot meghaladó mértékű változatlan áras növekedést döntően a pénzközvetítés közvetetten mért szolgáltatási díjának új módszertan szerinti elszámolása okozta). Az átlagot meghaladó mértékben emelkedett a nem pénzügyi vállalatok és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények hozzáadott értéke is változatlan árakon számolva 5.6, illetve 6.5%-kal. A kormányzati szektor és a háztartási szektor termelőinek gazdasági teljesítménye ugyanakkor az átlagtól elmaradóan nőtt (1.8, illetve 2.8%-kal).

A gazdasági ágak többségében növekedett a hozzáadott érték 2004-ben. A legnagyobb mértékben a mezőgazdaságban és a pénzügyi közvetítés ágazatban nőtt a teljesítmény (38, illetve 16%-kal). A mezőgazdaságban főleg egyes növények kimagasló terméseredményének tulajdonítható a számottevő bővülés. Szintén jelentősnek mondható a növekedés a feldolgozóiparban (5.4%), illetve a szállítás, raktározás, posta és távközlés ágazatokban (5.2%). A többi ágazatban általában az átlagosnál kisebb hozzáadott érték növekedés mutatkozott. Az egészségügyi, valamint az egyéb közösségi szolgáltatások ágazatokban kismértékben csökkent a hozzáadott érték (1.2, illetve 2.2%-kal).

A bruttó hazai termék belföldi felhasználásának növekedési üteme 2004-ben 2.8% volt, az előző évhez képest mérséklődött. A belföldi felhasználáson belül a végső fogyasztás és a bruttó felhalmozás egyaránt 2.8%-kal bővült.

Lassuló háztartási fogyasztási kiadások

A végső fogyasztáson belül a háztartások fogyasztási kiadása 2004-ben 2003 hoz viszonyítva 3.2%-kal emelkedett. (A növekedés mértéke az előző évben 8.5% volt). A kormányzat fogyasztási kiadása 1.7%-kal nőtt, ezen belül a közösségi fogyasztás 0.9%-kal, a kormányzattól származó természetbeni társadalmi juttatások 2.5%-kal emelkedtek. A háztartásokat segítő nonprofit intézmények fogyasztási kiadásai - amelyek a háztartásokat segítő nonprofit intézményektől származó természetbeni társadalmi juttatásokkal egyeznek meg - 2004-ben 3.3%-kal nőttek, így az összes természetbeni társadalmi juttatás bővülése 2.6% volt. A háztartások végső fogyasztása (a fogyasztási kiadás és a természetbeni társadalmi juttatások együttesen) 3.1%-kal emelkedett.

A bruttó felhalmozáson belül a bruttó állóeszköz-felhalmozás 8.4%-os emelkedését a készletek felhalmozásának növekvő üteme és az ebben a tételben elszámolt egyéb nem specifikált felhasználás nagyobb negatív értéke kísérte, így a bruttó felhalmozás összességében 2.8%-kal nőtt. A külkereskedelmi forgalomban az áruk és szolgáltatások exportjának növekedési üteme - a 2003-ben megfigyelhető tendenciától eltérően - meghaladta az import növekedési ütemét. Az export 2004-ben 16.4%-kal, az import 13.2%-kal emelkedett 2003-hoz viszonyítva. A fenti folyamatok a bruttó hazai termék felhasználásának szerkezetét is módosították. A végső fogyasztás aránya folyó áron 1.5 százalékponttal csökkent az előző évihez képest, a bruttó felhalmozásé gyakorlatilag változatlan maradt. Az export aránya 3.0, az import aránya 1.6 százalékponttal nőtt 2003-hoz mérten.