22 °C Budapest

Biztos, hogy gyengülni kell a forintnak? 2.8 mrd eurós "segítség" az ÁAK-tól

Pénzcentrum
2005. április 8. 12:45

Az elmúlt időszakban egyre erősebbek a forint gyengülését prognosztizáló előrejelzések, ugyanakkor az árfolyamban egy 3%-ot sem elérő korrekció következett be. Ez egy 30%-os sávban drámai mértékűnek nem tekinthető. A negatív hangok a tavalyi évben is jelen voltak, ennek ellenére nemhogy nem volt forintgyengülés, de az árfolyam a sáv szélére erősödött. A magyarázatot nem meglepő módon a forintpiaci kereslet és kínálat sajátos alakulásában kell keresnünk. Bár az aktuális spekulatív tőkeáramlás iránya és intenzitása az árfolyam volatilitását fokozhatja, a forintkereslet idei várható alakulását vizsgálva nem úgy tűnik, hogy az árfolyam tartós és jelentős gyengülésére kell felkészülni. Az Állami Autópálya Kezelő Rt. által bejelentett kb. 2.8 mrd eurónyi devizakötvény kibocsátás egy olyan forinterősítő tényező lehet, mely "új elem" a rendszerben. Természetesen a következő okfejtés következtetéseit érdemben befolyásolhatja a külső környezet érdemi változása, mely hirtelen tőkekiáramlást eredményez.

Eddig is ismert tény volt, hogy a lakosság, a vállalatok, az állam egyre jelentősebb mértékben adósodik el devizában. A hitelek felhasználása jórészt forintban történik, ami azt jelenti, hogy az euróban, svájci frankban felvett hiteleket forintra kell konvertálni. Ez a konverzió az elmúlt időszakban olyan mértékű lett, ami a forint árfolyamát is érdemben befolyásolta(ja).

A legutóbbi becslések szerint a folyó fizetési mérleg hiánya az idei évben elérheti a 7.5 mrd eurót. Ha kicsit egyszerűsítünk, azt állíthatjuk, hogy ilyen mértékű forinteladást kell ellensúlyozni a devizapiacon ahhoz, hogy a kereslet és kínálat egyensúlyban legyen.

Milyen tényezők azok, melyek ezt a hatalmas tételt ellensúlyozni képesek:
- az új statisztika szerint a folyó mérlegben hiánynövelő tényezőként szerepelnek az újrabefektetett jövedelmek, ugyanakkor ezek automatikusan a pénzügyi mérlegbe is bekerülnek; ez nagyságrendileg 2 mrd euró körül várható a 2004-es 1,840 m euró után (5.5 mrd eurónál járunk)
- az uniós transzferek idei egyenlege 0.5 mrd euró körül alakulhat (5 mrd eurónál járunk)
- az ÁKK nettó devizakötvény kibocsátása 2.1 mrd eurónyi forrásbevonást generálhat nettó értéken (2.9 mrd euró további finanszírozási igény)
- várhatóan idén is lesz friss működőtőke beruházás, amire a tavalyi 1.1 mrd euró után óvatosan csak 1 mrd eurót számolunk (1.9 mrd)
- nem adóssággeneráló portfóliótőke soron tavaly 833 m euró nettó beáramlást mért az MNB, ezt a tételt egyfajta "tartalék"-ként kezeljük;
- az adóssággeneráló tételek közül a csökkenő kamatkülönbség ellenére is számolhatunk azzal, hogy a vállalatok és a háztartások devizaeladósodottsága nő; tavaly a háztartások devizahitelei 277 mrd Ft-tal nőttek, a vállalatok devizahitelei közel 440 mrd Ft-tal; ha feltételezzük, hogy a devizaeladósodás ütemének mértéke a két szegmensben csökken, akkor is számolhatunk további 1-1 mrd euróval, amivel gyakorlatilag közel kerültünk a szükséges forintkereslet biztosításához.

Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy akár külföldi forintkötvény vásárlás (és ehhez kapcsolódó konverzió) nélkül is közel kerülhetünk a szükséges forintkereslet biztosításához. Ez nem új megállapítás korábbi megállapításaink illetve az ING egy év eleji elemzéséhez képest.

A vállalati devizaeladósodás alakulásához legalább két fontos megjegyzést érdemes tenni. A Magyar Fejlesztési Bank az idei évben legalább 500 m eurós devizakötvény kibocsátást tervez a hazai kis- és középvállalatoknak nyújtott hitelei finanszírozásához. Ezekre a hitelekre az állam árfolyamgaranciát vállal, tehát az árfolyamok kedvezőtlen elmozdulásából származó esetleges veszteséget a költségvetés fizeti. Az ilyen típusú devizahitelek a vállalatok számára tehát mindenképp vonzóak lesznek.

A másik fontos tényező az Állami Autópálya Kezelő Rt. bejelentett kb. 2.8 mrd eurós devizakötvény kibocsátása, mely az átváltás jellegétől függően generálhat piaci forintkeresletet. Az ÁKK devizakötvény kibocsátásait illetően a jegybank eddig jelentős tételt váltott át nem piaci műveletek keretében, ami a devizatartalék jelentős bővülésében is látható volt.

2005.04.07 08:48
Autópályakötvény őszig - 2.5-3 milliárd eurós tétel

Ha az átváltás valamilyen technikai megoldás útján nem közvetlenül a piacon történne, hanem az MNB-nél a tartalék javára, akkor forintkereslet nem keletkezik a devizapiacon, viszont a megnövekedett likviditást feltehetően ki kell vonni a rendszerből (sterilizáció), mely a jegybanki alapkamattal arányos költséget eredményez (a jelenleg 900-1,000 mrd Ft-os sterilizációs állomány további duzzadásával lehet számolni).

Piaci átváltás esetén valószínűsíthető, hogy egyébként nyugodt feltételek mellett az árfolyam visszatérhet illetve közelíthet a sáv széléhez. A hozamok csökkenhetnek és intervenció sem kizárt. Mindez nagymértékben függ a piaci szereplők alkalmazkodásától.

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2 millió forintot igényelnél, 60 hónapos futamidőre, akkor 2021-től így kalkulálhatsz: a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 39 550 forintos törlesztővel a Sberbank nyújtja (THM 7,11%), de nem sokkal marad el ettől az UniCredit Bank 39 604 forintos törlesztőt (THM 7,17%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

A csökkenő hozamszint a forint erősödésével profitrealizációt is elindíthat a külföldi szereplők részéről, ami forintkínálatot generál. Bár az MNB eddigi nyilatkozatok szerint tartózkodott a sávon belüli intervenciótól, a sávközeli helyzetben euró értékesítéssel a sávszél elérése megakadályozható.

Ettől eltérő forgatókönyv sem kizárt azonban, mely piaci átváltásnál sávszéli helyzetet eredményez 240-es kényszerű MNB intervencióval. Az erre való spekuláció öngerjesztő folyamatként eredményezheti ezt a lefolyást.

Érdemes átgondolni, hogy ezek a folyamatok hová vezetnek, komolynak tekinthető-e a rendszerkockázat? Az ÁAK példája is azt mutatja, hogy az államháztartási kör (közgazdaságilag helyes) hiánya a hivatalosan kimutatottnál lényegesen magasabb. Bár lehet a formalizmusokhoz ragaszkodni, és az autópályaépítést, a MÁV-ot stb. nem a hiánygeneráló tételek közé sorolni, a nemzeti számlák szerint az államháztartási hiány valahol a GDP 8.5%-a körül van. A statisztikailag alacsony számok a tényleges hiánycsökkenést, az erre való hajlamot késleltethetik, gyengíthetik. Bár most erős a forint és a hozamok alacsonyak, a kínálkozó jelenlegi előnyök megbosszulhatják magukat.

A teljes államháztartás nettó devizaadóssága a fizetési mérleg statisztika szerint (a jegybankkal konszolidálva) kb. 900 m euró volt 2004-ben. Ha azonban ide számoljuk a fenti "kvázi-fiskális" intézményeket, akkor ez a feltételezett kibocsátásokkal együtt (ÁKK, ÁAK, részben MFB, MÁV) lényegesen magasabb közgazdaságilag értelmezhető pozíciót is eredményezhet.

Az államháztartásnál elmondható, hogy a devizafinanszírozás egyrészt csak látszólag eredményez lényegesen olcsóbb finanszírozást a sterilizációs költségek miatt, másrészt az adósság szerkezetének átrendeződése (deviza arány növekedése) és a létező egyensúlyi problémák miatt növeli egy adósság-leminősítés veszélyét. Ilyen jellegű utalások már a Fitch részéről is érezhetőek voltak.

Ha visszatérünk a háztartásokra és a vállalatokra, akkor megállapíthatjuk, hogy a pozíciók többnyire fedezetlenek, az árfolyam gyengülése illetve a külső kamatszint emelkedése a finanszírozási terhek jelentős növekedését is eredményezheti (akár 20-30%).

Összességében elmondható, hogy az államháztartás eladósodásának módja (kincstári kör + azon kívüli szereplők) a transzparenciát nagymértékben csökkentette(i). A hazai szereplők együttes deviza eladósodása okán keletkező forintkereslet az árfolyamot felértékeli, a kamatokat leszorítja, ugyanakkor ezzel sebezhetőbbé is teszi a rendszert. A későbbi esetleges korrekciók lényegesen nagyobb volatilitás mellett következhetnek be. A folyó fizetési mérleg (ill. kereskedlemi mérleg) kívánatos korrekciójánál érdemes nagy hangsúlyt fektetni az ún. balance sheet hatásokra is. Egy gyengébb árfolyam nem csak az exportot segítheti, de a kötelezettségek felértékelődésén keresztül épp a kívánatossal ellentétes hatásokat generálhat.

HR BLOGGER
perfekt  |  2021.08.04 22:41
Ha a saját tőke/ jegyzett tőke aránya nem megfelelő, lehetséges a jegyzett tőke leszállítása a tőket...
hrdoktor  |  2021.08.02 06:38
A közvélekedés szerint nyáron nincs szükség arra, hogy az immunrendszer működését étrendkiegészítőkk...
hrbonbon  |  2021.07.30 10:11
Ha nem is napi szinten, de viszonylag gyakran kérdeznek meg minket jelöltjeink, hogy hogyan öltözzen...
coachco  |  2021.07.28 17:49
Eszembe jutott egyik barátunk fia, aki járt egy magyarországi követségen, mégpedig a nagykövet meghí...
kovacstunde  |  2021.07.21 14:55
  Optimista, derűlátó ember vagyok, de mint mindenkit az életem során engem is értek veszteségek. H...
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2021. augusztus 5. csütörtök
Krisztina
31. hét
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?